Magyarország madarai: a bajszos sármány
Hazánkban csak kevés élőhely felel meg számára, ezért nagy kincs, ha találkozhatunk vele. Vonuló madarunk, ám egyre gyakrabban akadnak olyan csapatai, amelyek megkísérelnek áttelelni, így akár a kerti etető körül, de leginkább a fűben vagy bokrok aljában is találkozhatunk példányaival. Nem más ő, mint a bajszos sármány: csigáink szorgos gyérítője, kártevő hernyóink ádáz ellensége.
Egy hely, ahol mi vagyunk a statiszták, és a természet játssza a főszerepet
Emlékszem szemeim izgatott cikázására, ahogy az időt megállítva pergették a sorokat. A könyv lapjainak halk susogására, a sosem látott nádasok világának filmszerű életre kelésére. Matula bácsi tanításaira, az ismeretlen ismerőssé váló berekre, Tutajos és Bütyök kalandjaira. Már akkor bakancslistámra került a Kis-Balaton felfedezése, ám csak jóval később, felnőtté válásom küszöbén élhettem át ezt a különleges élményt.
Védett növényeink: a dombi ibolya
A hirtelen és nagy erővel visszaköszönő fagy valószínűleg nem fog kedvezni a kora tavasszal előbújó növényeinknek, köztük az idehaza védettséget élvező dombi ibolyának sem. Talán némiképp javít a helyzeten, hogy természetes élőhelyein nem volt annyira enyhe az utóbbi pár hét, hogy az becsapva őt, növekedésre sarkallja. Reménykedjünk benne, hogy a ránk köszöntő fagy hamar visszahúzódik, és a dombi ibolya állományai teljes békéjükben tudnak majd virítani.
Magyarország madarai: a csuszka
Sok más madarunkhoz hasonlóan a csuszka (Sitta europaea) is 1901 óta élvez védettséget hazánkban: természetvédelmi értéke 25 000 forint. Élőhelyének felkutatásakor előnyben részesíti a lombhullató erdős területeket, főleg a tölgyesek csoportjai közt szeret megtelepedni. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre közelebb húzódik a lakott területekhez, és ma már gyakori látogatója a vidéki kerteknek is.
Nem finnyás, neofóbiás a gyerek – szülőként sokat tehetsz az étkezési zavarok ellen
Nem sok bosszantóbb dolog van annál, amikor egy egész napos konyhai gálya után egy mozdulattal tolják vissza a nem tetsző ételt az asztalon. Egy pillanat alatt felmegy a pumpa, és azért valljuk be: jogosan! Vannak azonban olyan esetek, amikor nem intézhetjük el azzal a dolgot, hogy szimplán finnyás az illető, mert a háttérben egy komolyabb probléma húzódik meg. És ennek neve is van: neofóbia.
Mit ültessünk, vessünk februárban?
A február izgalmas hónap: már meg-megmutatja magát a tavaszra emlékeztető napsugár, de még a fagy ereje is képes versenybe szállni vele. Éppen ezért talán az egyik legkérdőjelesebb és legingadozóbb hónappal állunk szemben, ami azonban nem ok arra, hogy lemondjunk az új életek elindításáról. Egy alapos tervezéssel, jó időzítéssel és hatékony megvalósítással biztonsággal ültethetünk- sőt: még vethetünk is. De vajon mit?
Kidobod a kávézaccot! Ne tedd! Így hasznosítsd a ház körül!
A természetes megoldások, a hulladékmentes mindennapok, a kreatív újrahasznosítás és a sokrétű felhasználási lehetőségek bűvkörében élek – de a „mindent mindenre mindenhogyan” szlogenjében nem hiszek. Ahogyan abban sem, hogy a kávézacc csodaszer lenne – viszont tudom, hogy ésszel érdemes használni.
Védett növényeink: az illatos hunyor
Legtöbb élőhelyén már megmutatta magát az illatos hunyor (Helleborus odorus), amely 2008 óta szerepel hazánk védett növényeinek listáján. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft, de pénzben kifejezett értékénél sokkalta több az, amit jelenléte és megléte ad.
Gyertek magbörzére! Kezdetét vette a szezon
Bár a felmelegedés után érkező fagy sokaknak kedvét szeghette a tervezésben, az igazán eltökélt kertbarát időjárástól függetlenül teljes magbeszerzési lázban ég a tél utolsó hónapjában. Nem is ok nélkül, hiszen épp ideje elkezdeni azon gondolkodni, miképp rendezzük el kertünket, és milyen vetőmagokra lesz szükség növényeink felneveléséhez. Kezdetét vette a megbörzék időszaka – mutatjuk, merre érdemes elindulni!
Tudod, honnan származnak élelmiszereink? Van, ami minket is meglepett
A minap egy beszélgetés során rádöbbentem, hogy a „mindig minden rendelkezésre áll a szupermarketekben”-feeling közepette teljesen elfelejtettük, honnan is származnak az élelmiszereink. Nem tudjuk, mi terem idehaza, és mi utazza be a fél világot, mielőtt a süteményünkbe kerül. Lassacskán már halvány lila gőzünk sincs arról, mi lenne a választék, ha csak a pár száz kilométeres körzetünkben tudnánk válogatni…
