Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka | kertészmérnök és szociológus
Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.
Hat elfeledett magyar öko-hős, aki nélkül kevesebbet tudnánk a minket körülvevő világról
Talán sosem hallottál a nevükről, de ezek az emberek a növénytan területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és segítettek felfedezni a Kárpát-medence természeti kincseit. Ismerj meg néhány fantasztikus botanikust hazánk múltjából!
Aki gyógynövénytermesztő országgá tett minket: Bittera Gyula
Meghonosította a francia levendulát, létrehozta a világhírű tihanyi levendulást, de legfőképp felismerte, milyen értékek rejlenek a növényekben a gyógyászat számára. Rendkívüli ember volt, kivételes hittel és hatalmas küzdőszellemmel, aki nem félt szembe úszni az árral, és aki szorgalmának köszönhetően egy életre szóló örökséget adott az emberiségnek, több területen is.
Több tízezerre tehető az utcákon kóborló kutyák száma – a hontalan állatok világnapján gondoljunk rájuk is
A hontalan állatokról 1992 óta emlékezünk meg. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az utcára kitett állatok problémájára, a kedvtelésből tartott állatok túlnépesedésére, a menhelyek zsúfoltságára, valamint az állatvédők munkájának fontosságára. Sajnos nem véletlenül: csak Magyarországon több tízezerre tehető az utcákon kóborló kutyák száma. A macskák helyzete pedig még ennél is rosszabb...
A jegeczedett tejhab és a hideg nyalat – a fagylalt történetének érdekességei
A legtöbben tipikusan olasz édességként gondolnak a fagyira, pedig a világ másik feléről, Kínából származik! Kalandos úton került Európába, de népszerűsége azóta is töretlen, sőt az extrém ízeknek köszönhetően most virágkorát éli. Mutatjuk az öt legjobb receptünket és minden érdekességet a fagyiról.
Mindent a paradicsomról: fajtaválasztás, termesztés, befőzés
Az egyik legkedveltebb hazai zöldségnövényünk, aminek számos felhasználási módját ismerjük és alkalmazzuk. De vajon ismerjük-e az összes lehetőséget és a termesztés buktatóit? S tudjátok-e, miért volt mérgező kétszáz évig a paradicsom Európában, illetve miért lett a neve a pomo d’oro, vagyis aranyalma Olaszországban? A legjobb receptjeinket is összegyűjtöttük a befőzéséhez.
Egy igazi magyar klasszikus: a lángos
Ha egy külföldi turistát megkérdeznénk, melyik magyar ételt ismeri, egészen biztos, hogy benne lenne az első háromban. Nemzeti gasztronómiánk hagyományos, kelt tésztából sült lepénye, ami nem hiányozhat a nyári strandolások klasszikus életérzéséből. S habár ezerféleképpen el lehet készíteni, mégiscsak az az igazi, piacos-féle lángos a legjobb mind közül.
Hétköznapi sikertörténetek: Vér Andrea, az Andiamo Design tulajdonosa
Gyermekkorunkban határozott elképzeléseink vannak arról, mivé is szeretnénk válni. Aztán az évek előrehaladtával az élet kiszámíthatatlan fordulatai egyengetik utunkat, és a legtöbben nagyon távolra sodródunk eredeti terveinktől. De azt, amit a sors az egyik kezével elvesz, a másikkal visszaadja – és valahol, valamilyen formában mégiscsak valóra válthatjuk álmainkat… Vér Andrea esetében is így volt ez, aki végül faldekorációk készítésébe fogott és létrehozta az Andiamo Design kézműves műhelyt.
Miért vagyunk mindig éhesek?
Ezernyi ok húzódhat annak hátterében, miért vagyunk folyamatosan éhesek. Ugyanakkor a legtöbbeket az alábbi hat pontban felsorolt indokok valamelyike érinti.