A sikeres burgonyatermesztés nagy figyelmet és valódi gondosságot kíván. Nem mindegy, hogy mit, mikor, hogyan és minek a segítségével vetünk el majd nevelünk fel, és bizony a fajtaválasztás kezdeti kulcskérdésén túl számtalan más tényező is befolyásolja a sikerélményt. Vegyük hát sorra, hogyan is kellene eljárnunk ahhoz, hogy szép, méretes, egészséges és bőven termő burgonyát nevelhessünk kertünkben!

Egy rendkívül gazdag programot felvonultató konferencia, ami inkább lenne mondható egy életmód-napnak, és ami képes volt egyesíteni két külön kezelt, de közel sem különválasztandó területet: a társadalomtudományok és a természettudományok sokszínű világát. Somogyvámoson jártunk az Öko Odüsszeia konferenciáján, ahonnan gondolatokkal, tervekkel és reményekkel tértünk haza.

Gyakori jelenség, hogy a legszebb bodzaágak szinte egyik napról a másikra zöldről feketére váltanak: tömegével jelennek meg rajtuk az éhes, habzsolásra készen álló tetvek ezrei. Ilyenkor szinte sokkot kapva keressük a leggyorsabb megoldást, és visszatarthatatlan késztetést érzünk arra, hogy egytől egyig megszabaduljunk tőlük. A meggondolatlan pánikreakció azonban nem a leghelyesebb megoldás – számos finom, környezetet és idegrendszerünket is kímélő megoldás közül válogathatunk.

A mézalmácska vagy más néven rézvörös fanyarka egy rendkívül dekoratív lombhullató cserje, aminek csodálatos lombozata, gyönyörű fehér virágai és ízletes bogyói is elvarázsolják a kerttulajdonosokat. Jó sövény nevelhető belőle, de akár törzses formára is metszhetjük, és ami még ennél is jobb: a legtöbb talajt jól viseli, napos és félárnyékos helyen is szépen növekszik, szárazságtűrő, igénytelen – ráadásul mínusz 25 °C fokig fagytűrő.

Régi parasztházak és erdőszéli vadászházak falainál látjuk legidősebb példáikat, ahogyan élénk, erőtől duzzadó és tekintélyes lombtömegükkel bevonják a falak mögött rejlő otthonokat. Gyönyörködünk bennük, majd csendesen megjegyezzük, hogy saját házunk falát aligha futtatnánk be velük – legtöbbször attól tartva, hogy kárt tesznek a nem kis összegekért felhúzatott homlokzatban. De a tévesen számlájukra írt kártétel nemcsak, hogy rágalom, hanem kifejezetten káros mendemonda is, hiszen a falra futtatott növények kifejezetten hasznosak az egyre forróbbá váló nyarakat tapasztalva.

Beköszöntött az igazi, tartósan szép napokat ígérő jó idő: nincs is alkalmasabb időszak a kimozdulásra, a természet felfedezésére. Országszerte a legkülönfélébb formákban kínálkozik lehetőség a kapcsolat megteremtésére – ezek közül hoztunk most el párat, kedvcsinálónak. 

A közösségi oldalak kertműveléssel foglalkozó csoportjai telis-tele vannak olyan posztokkal, amikben kétségbeesett kerttulajdonosok kérnek segítséget az ágyásaikat ellepő falánk csigák ellen. Sajnos nem ok nélkül: az elmúlt években egyre nagyobb számban jelennek meg mindig éhes lakóink haszonnövényeink körül, az ellenük való védekezés pedig nem kis feladatot ad számunkra. Ebben igyekszünk most segíteni minden csigagonddal küzdő olvasónknak- sorra véve olyan megoldásokat, amelyek vegyszermentesek, de valóban hatásosak.

Tény és való: íze akkor a legkellemesebb, ha közvetlenül virágzás előtt szedjük. De a sóska nemcsak tavasszal, hanem egész nyáron át, sőt a kicsit hűvösebb őszi hónapokban is szedhető, és érdemes is minél többet fogyasztani, hiszen tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nem mellesleg pedig isteni ételek készíthetők belőle.

Vannak növények, amiket mérgezőnek nevezünk, de a mérgezés nem okoz nagyobb gondot egy napnyi rosszullétnél vagy kellemetlen tüneteknél. A most bemutatott növény azonban nem ilyen: a benne rejlő veszélyeket nagyon is komolyan kell venni, mert fogyasztása már kisebb dózisban is komoly egészségkárosodást okozhat. Egy pozitív, egy negatív: nagyjából így tudjuk sorolni a farkasalma értékeit és veszélyeit. Óvatosságra intünk, ugyanakkor ámulunk is azon, hogy a természet ilyen csodákra képes: egyetlen növénybe zárja a végleteket.

Varázslatos helyen jártunk ismét: a A Kopácsi-rét Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Drávaszögben található. Egy igen gazdag és sokszínű élőhely, ami határos a magyarországi Duna–Dráva Nemzeti Parkkal és a szerbiai Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátummal is. Az ártéri élőhelyek egy értékes őrzője, ami fontos szerepet játszik a határokon átnyúló komplex természetvédelmi feladatok sikeres elvégzésében is.

A tavasz egyik legmelegebb és legtöbb érzelmet szívünkbe varázsoló növénye a bodza. Nemcsak gazdag hagyományokat idéző nemessége és gyönyörű virágai emelik ilyen magasra érékét, hanem a beporzókat is tömegével csalogató illata, utánozhatatlan aromája, és a belőle készülő felejthetetlen nedű: a nagymamáink szerető ölelését eszünkbe juttató bodzaszörp is.

Az egyik legszebb, hosszú életű és szerény igényű kerti növényünk, amely az évszázadok során számos költőt és dalszerzőt megihletett a bazsarózsa – gyakori nevén: pünkösdi rózsa. Püskösdi ünnepkörünk egyik főszereplője, amely boldog életet, jó házasságot, tartós egészséget és általános jólétet ígér. A bazsarózsa és a pünkösdi rózsa elnevezések ugyanakkor nem mindenhol ugyanazt a virágot jelentik.