A facélia (mézontófű) termesztését az 1930-as években kezdték meg Magyarországon – eredetileg korai zöldtakarmány előállítása céljából. Ma azonban már egyre többet hallani róla a biokertek, méhlegelők és ökológiai gyakorlatok területén, hiszen termesztése már ezek kiszolgálására irányul. Nem véletlenül: a facéliáról ugyanis kiderült, hogy a természeti egyensúly helyreállítása, a biodiverzitás támogatása és az ökoszisztéma egészsége szempontjából is fontos szerephez juthat a jövőben, érdemes tehát jobban megismernünk.

Maradt még egy hely a világon, ahol nem kell elnézést kérned, ha tíz másodpercnél többet állsz egy pultnál, ahol a pénztáros nem dobálja utánad őrültek módjára az ételt, amit vettél, ahol nem tolnak le hátulról egy sietős bevásárlókocsival. Ahol körülvesznek az illatok, ahol válogathatsz és kimérve is vásárolhatsz, ahol a nem evő gyerekeknek is megjön az étvágya, ahol ismer az eladó és rögtön leülhetsz egy padra megenni a málnát, ahol gyakorlatilag nemcsak vásárolsz, hanem jól is érzed magad. Bizony: piacolni nemcsak hasznos, de élvezetes is. Készültünk pár jó tanáccsal, hogy igazi élmény legyen!

Képzeljünk el egy olyan világot, amiben nemcsak hogy magunk készítjük el ruháinkat, hanem egészen az első magvetésektől mi termeljük meg annak alapanyagait is. Ha azt gondolnánk, hogy ez nem lehetséges, akkor most eloszlatunk minden kételyt, és bemutatjuk azt a példaértékű munkát, amit Somogyvámoson végeznek. 

A nadragulya (Atropa belladonna) a bükkfaerdők gyakori növénye, amit a népnyelvben nagyerejűfűként, tudósfűként és szerencsefűként is emlegetnek. Mérgező mivoltát elnevezése is magában hordozza: Atropos ugyanis a görög hitvilág szerint az a párka, aki az élet fonalát elmetszi. Hívják még mérges cseresznyének, farkascseresznyének, álomhozó és elaltató fűnek, farkasbogyónak és ördögszőlőnek is- ezen elnevezések is jól mutatják, hogy egy nagyon óvatosan kezelendő növénnyel állunk szemben.

Kisteleki Gergely olyan hivatást választott magának, amelynek létezéséről ma már csak nagyon kevesen tudnak. Pedig a madarakkal történő együttélés, az emberek és madarak közötti szoros kapcsolat végigkísérte az emberiség történelmét – számos történetet bizonyítja, hogy a körülöttünk élő madárvilággal kialakított kapcsolatunk alapjaiban határozza meg mindennapjainkat.

Két évvel ezelőtt, a pandémia hosszú időszaka alatt egyre többen találtak rá (újra) a természetjárás élményére, és ez a lelkesedés sokakban azóta is megmaradt. Az erdők és turistautak megteltek élettel, ám ez az önmagában pozitív tendencia egy halvány árnyoldalát is magával hozta. Egyértelművé vált, hogy a természettől való eltávolodás az ismeretek hiányához is vezetett, és egyre kevesebben tudják, hogyan kell és hogyan illik viselkedni hazánk gyönyörű erdeiben.

Innovatív gazdasági modell, amelyben a közösségi szellem és a gazdálkodás hosszútávú szintézise valósulhat meg és újfajta élelmiszerellátási jövőkép, amely képes megteremteni az emberi összetartást a tervezhetőséget, a kiszámíthatóságot és a termelők biztos boldogulását is. Ilyen értékekről és célokról szól a közösségi mezőgazdálkodás modellje – a jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszerek előállítására fókuszálva.

A teff (Eragrostis tef) a perjefélék családjába (Poaceae) tartozó gabonanövény, amely bár Etiópiában és Eritreában őshonos – egyre inkább bejárja az élelmiszertermelési kihívások elé néző teljes világot. Magja nagyon apró, de annál erősebb: tápanyagban rendkívül gazdag. Őshazájában lisztjéből készítik a fő élelemforrást, az indzserát – egy kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező kenyérfélét: palacsintaszerű, szivacsos szerkezetű, enyhén erjesztett tésztával. Nagy előnye – többek között ennek köszönheti más kontinenseken történő gyors terjedését is –, hogy gluténmentes, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

Mint oly sok más területet, az illóolajok világát sem kerülték el a csalások, ezért az elmúlt évtizedekben egyre többször válunk az illóolaj-hamisítás áldozataivá. A világon legnagyobb mennyiségben hamisított illóolaj a rózsa illóolaja, ami nem meglepő, ha belegondolunk, hogy egyetlen cseppjének kinyeréséhez (0,02 gramm) 30 kinyílt virágra van szükség, azaz egyetlen grammnyi rózsa illóolaj 1500 kinyílt virágból készül el.

Elérkezett a csodálatos június, és magával hozza a természet kimeríthetetlen kincsestárának legizgalmasabb képviselőit: köztük olyan fajokat is, amelyeket eddig még nem volt lehetőségünk felfedezni. Ezúttal három olyan növényt hoztunk el olvasóinknak, amelyekről kevesebbet szoktak beszélni, holott ezek is júniusban gyűjthető gyógynövények.

A régi falusi porták sosem feledhető muskátlis párkányainak képe az elmúlt másfél évtizedben veszített népszerűségéből, azonban az örök klasszikus feléledni látszik: tömegével kínálják magukat a szebbnél szebb tövek és változatok az áruházak és kertészetek polcain. Futó vagy álló, piros vagy tarka – a választék szinte követhetetlen. Nézzük hát a leggyakrabban elérhető fajtákat – ötletadónak vagy éppen kedvcsinálónak! Nagy muskátli-körképünk következik.

Rendkívül sokszínű fajtakínálattal bűvöl el a veronika: az alacsonytól a közel kétméteres magasságig, a fehértől az egészen sötét liláig széles skálán ontja virágait. Impozáns növényei lehetnek kertünknek, amiben nemcsak esztétikai, hanem környezeti funkciókat is betöltenek, ráadásul gondozásuk sem ütközik nehézségekbe. Ismerjük hát meg az idehaza is kapható veronika fajtákat, és válogassunk kedvünkre!