A bajkáli gyógyítók egyik kedvenc ősi gyógynövénye, amelynek gyógyhatásait már időszámításunk első éveitől jegyzik. Nevét gyönyörű, kékeslila virágainak köszönheti. Hívják csucsókának, sisakfűnek, csákókának, de még süvegfűnek is. Legértékesebb része kétségkívül gyökere, amelyből szárítás és őrlés után megkapjuk az oly nagy becsben tartott aranysárga őrleményt, a bajkáli csukóka elixírjét.

Amikor egy gyógyhatású készítmény mindent ígér, elfog a gyanakvás. Nem ok nélkül. Hiszen nap mint nap találkozunk sokat ígérő ajánlatokkal, a hosszú élet elixírjeivel, ámításokkal és becsapásokkal – ezek pedig egyre inkább aláaknázzák bizalmunkat. Pedig ha jobban beleássuk magunkat a természet igazi kincseibe, van miből válogatni. És bár a bölcsek kövét még senki sem lelhette meg, egy-egy fán „terem” még olyan apró kis csoda, ami nagymértékben hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez. Például egy nyírfán.

A nap korábban kel, később nyugszik, az idő is szebb, a fák is lassacskán virágba borulnak. Nincs több kifogás, irány a szabad, ahol a legkülönfélébb programok várnak bennünket. Kapcsoljuk ki a telefont, öltözzünk rétegesen, kényelmes cipőt a lábra, és találjunk vissza a közösségi élmények feltöltő pillanataihoz a jókedvvel átszőtt testmozgáson keresztül. Családosan vagy párban, barátokkal vagy munkahelyi csapattal – a cél egy és ugyanaz: egészségben és jó hangulatban lépjünk át a tavaszba!

Az utóbbi években egyre inkább úgy vagyok vele, hogy már nem igazán akad olyan információ, amivel meg lehet lepni. Aztán munkám során újabb és újabb ajtókat nyitok ki, és rájövök, hogy bizony ezúttal is tévedtem. Ez a felismerés fogalmazódott meg bennem akkor is, amikor megismerkedtem a baktériumok egy új közösségével, az áramtermelő baktériumokkal, akik 3D-nyomtatóval készült felhőkarcolókban, úgynevezett lakótelepeken élnek, és napfényből termelik az áramot. Bizony: ez nem sci-fi, ez a valóság.

Elsőre csak annyi tűnik fel, hogy szinte aranyárban mérik: egy kilogrammja akár százezer forint is lehet, és még így sem a legdrágább helyeken keresgéltünk. Egykor nem volt értékesebb egy csokor növénynél, ám amikor gyógyerejének legendái szárnyra kaptak, hirtelen luxuscikk vált belőle. Minek köszönheti megbecsültségét, és valóban tud-e annyit, amennyiért kínálják? A manukaméz varázserejéről….

Ha elénk teszik a fényképét, olyan érzésünk van, mintha egy modern szobrászművet látnánk, valahol egy messzi, gránitokkal övezett síkságon. Pedig ez az acéltest sokkal komolyabb, mint egy árván álló művészi alkotás, hiszen nem mást, mint életünk fekete dobozát rejti magában. Egy hatalmas adathalmazt, telis-tele jelenünk cselekedeteivel és döntéseivel: utódainknak szánt információ – vagy inkább figyelmeztetés. Ez Földünk fekete doboza, amely magyarázatot ad majd gyermekeinknek, unokáinknak arra vonatkozóan, hogy mi vezetett földi létünk hanyatlásához.

A viccesen integetőizomnak vagy erősebben fogalmazva integetőhájnak nevezett zsírpárna a nők egyik rémálma. A legtöbben nem, vagy csak nagyon kemény és kitartó munkával tudnak megszabadulni tőle. Kétség sem fér hozzá: a felkar az a testrész, amely szinte eltitkolhatatlanul árulkodik a testsúlyunk ingadozásáról, és az idő múlásáról. Nemsokára viszont itt a jó idő, a rövid ujjú felsők ideje, nekünk pedig valamit tennünk kellene ellene. És bár nem könnyű feladat, a denevérszárnyaktól igenis meg lehet szabadulni!

Kevesen ismerik, pedig országunk kilencedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása. Ha kiterítjük a Kárpát-medence térképét, gyönyörűen kirajzolódik vonala: a Szlovákiában található Gömör–Szepesi-érchegységből elindulva egyre több mellékvízzel gazdagodva gyűrűzik felénk. Madártávlatból nézve is elképesztő látvány kígyózó vize, amely kristálytisztán folyik át a határon. Pontosabban folyt. Ugyanis nemrégiben valami egészen elképesztő dolog történt, amely nemcsak a Sajó szívébe döfött tőrt, hanem egész Európát mélyen megrendítette. A Sajó vize vörössé változott.

Használjuk, szeretjük, hasznos, mégis félünk tőle. De van ennek alapja? Valóban ártalmas a mikró?

1921-ben láthatta a nagyközönség azt a híressé vált színdarabot, amely először mutatott be addig ismeretlen felépítésű és működésű robotokat a színpadon. A cseh író, Karel Čapek szereplői nem acélból készült irányított gépezetek voltak, hanem önállóan cselekvő és gondolkodó hús-vér teremtmények. Čapek alkotása egy új korszakot nyitott meg, amely elmosta a határokat a mérnöki tudomány és a biotechnológia között, és hátborzongatóan valós jóslatokat tartalmazott a mai világunkkal kapcsolatban.

A legtöbb helyen az élet tudományának nevezik, és való igaz: egy több mint ötezer éves tudományos rendszert tudhat maga mögött. Őshazája India, ahol a ríszik vagyis a szent emberek hozták létre, és a természettudósokkal karöltve finomították évezredeken keresztül. De mitől olyan különleges az ájurvéda, és egyáltalán mit kell tudni róla? Kapcsoljanak ki mindent maguk körül, és utazzanak velünk a meditáció és a természet különleges világába, az Ájurvéda sikerének titkait keresve!

A nemzetközi nőnap sokkal többet jelent egy egyszerű ünnepnapnál: a történelmet alakító nők napja ez, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, amelyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek.