Míg idehaza általában csak a kertészeti árudák színes, „gyerekeknek első ideális növény” kaktuszaival találkozhatunk, addig a kaktuszfélék családja ennél jóval összetettebb képet mutat. A közel 2000 fajt magába foglaló Kaktuszfélék (Cactaceae) mind változatosságban, mind hozzáadott értékben sokkal többet tudnak annál, amit eddig láttunk belőlük – mindezt Európa legnagyobb kaktuszgyűjteményében tudhattuk meg.
Talán a napfény, talán a melegedő idő teszi, de a tavasz beköszöntével valahogy sokkal több figyelem és energia jut azokra a pillanatokra, amikor meglepjük szeretteinket. Apró figyelmességek vagy éppen nagy családi ünnepek- vannak olyan ajándékok, amikkel nem nyúlhatunk mellé. Legalábbis ha kertbarátról van szó, biztosan nem…
Fantasztikus érzés volt végigsétálni a szombati termelői piacon, azzal szembesülve, hogy egyre nagyobb tömegeket mozgat meg az egészséges, helyi élelmiszer. Örömmel néztem a sok vásárlót, ahogy társas kapcsolatokat kialakítva, megbízható beszerzési forrásokat felkutatva, tudatosan válogatják össze a lábosba valót, egyben a helyi termelők megélhetését is segítve ezzel. Minden okuk meg is van rá, hogy ekként cselekedjenek, hiszen a termelői piacok és közösségek ma már minden olyasmit biztosítani tudnak számunkra, amire szükségünk van családunk kiegyensúlyozott és egészséges táplálásához.
Amikor a vágyott testalkatot célozzuk meg, hajlamosak vagyunk elkövetni a legnagyobb hibát: a esztétikumot, és csak az esztétikumot keressük. Miközben egy annál sokkal fontosabbal kellene törődnünk: egészségünk és kiegyensúlyozott bioritmusunk hosszútávú megőrzésével. És itt a hangsúly a hosszútávon van!
Belegondoltál már valaha, hogy mekkora munkát végeznek a körülöttünk halkan döngicsélő rovarok? Hogy miből és kiknek köszönhetően lesz termés a növényen? Hogy mi lenne, ha ez a folyamat valahol törést szenvedne, vagy egyáltalán mi történne, ha beporzóink munkájának egyszer csak vége szakadna?
Az egyik legfélreértettebb cserje, amire egyszer hibásan ráakasztottak egy nevet, és azóta sem sikerült lemosnia magáról. Pedig az elnevezés nagyon nem mindegy: adott esetben kellemetlen meglepetéseket okozhat. Tegyük hát rendbe a tavasz első viráglepleit hozó kedvelt kerti cserjénk ügyét: nevezzük nevén az aranycserjét!
Szalai János, a debreceni Komlófarm tulajdonosa termelésvezetőként dolgozik egy fémipari vállalatnál. Egy házi sörfőzéssel foglalkozó Gasztroangyal epizód gyökeresen megváltoztatta a mindennapjait. Mindez több, mint tíz éve történt – János pedig azóta Magyarország legfajgazdagabb komlóültetvényét vezetheti.
Bár most kezdik el újra felfedezni a bioszenet, ez a talajtápláló anyag már nagyon régóta velünk van. Csodaszerként emlegetett segítség, amely lehetővé teszi a talaj termékenységének növelését, szerkezetének és vízmegtartó képességének javítását. Bár már évszázadok óta segíti a növények boldogulását, újjáéledő népszerűségét a fenntartható élelmiszertermelés egyre nagyobb térnyerésének köszönheti.
Az Európai Bizottság 2023 júliusában egy új EU-s vetőmagrendeleti javaslatot tett közzé, ami alaposan felkavarta a vetőmagok piacának állóvizét. Nem véletlenül: az új javaslat komoly fenyegetést jelent a termesztett növények sokszínűségének megőrzésére és a vetőmagok szabad cseréjére is – nem beszélve arról, hogy a törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja a gazdák nemzetközileg meghatározott jogát saját vetőmagjaik betakarítására, felhasználására, cseréjére és értékesítésére is, ami teljes mértékben elfogadhatatlan. Fehér Judit biológussal beszélgettünk, aki önkéntesként segíti a Magház Egyesület munkáját.
2024. január elsejétől szinte minden fogyasztásra kész vagy koncentrátum alapú italtermék, aminek műanyag, fém vagy üveg alapanyagú a csomagolása és 0,1-3 literig terjedő űrtartalommal bír, kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősül. Jó hír, de de vajon milyen hatással lesz ez ránk?
Lestyán, kakukkfű, zsázsa, turbolya és citromfű: a tavaszi ültetési rajt első fűszernövényei. Egyiküket ültetni érdemes, a másik inkább magvetéssel tud kiteljesedni, de közös bennük, hogy a tavaszkezdet első, életet adó és reményt hozó növényeiként hoznak fényt és boldogságot lelkünkbe. Nézzük, hogyan telepítsük őket kertünkbe, és mire figyeljünk!
Az európai beporzó rovarfajok többsége a méhek, ezen belül a magányosan élő méhek közül kerül ki, munkájuk nélkülözhetetlen. Helyzetük viszont kétségbeejtő. Egy 2017 októberében megjelent tanulmány szerint például Németország védett területein több mint 75 százalékkal csökkent a repülő rovarok száma. A helyzet javulására nem sok remény ígérkezik, de fontos megtennünk, amit lehet.