Érdekes személyiségformáló hatása van az időnek. Emlékszem, mikor fiatal lányként kirázott a hideg a szekrények mélyéről elővett megszürkült abroszoktól, amiken erős festékkel átitatott fonal rajzolta ki a mintákat. Nagyanyám ragyogó szemekkel simítgatta őket, én meg egyszerűen nem tudtam megérteni, mi ebben a szép. Aztán eltelt pár évtized, és ma már ámulva időzök a népművészet legkülönfélébb alkotásai előtt. Mert annyira csodálatosak azok az abroszok…
Bizony: a növényeknek is van divatja. Most éppen a trópusi, különleges fajták fénykorát éljük. Pedig nincs is annál szebb, mint amikor végigsétálunk egy hagyományos magyar kert növényei mellett, és lábunk előtt elevenedik meg a történelem: gyöngyvirágok, liliomok és ibolyák sora, és az a megannyi ritmus, dal és vers, amelyek róluk szólnak.
A Földön az emberek által alkotott tömeg – az épületek, utak és egyéb objektumok, eszközök, valamint tárgyak összessége – 2020-ban haladta meg először a Föld összes élőlényének száraz tömegét. Az antropogén tömegnek nevezett emberi „oldal” körülbelül a 20. század első éveitől húszévente megduplázódik, és mára már felülmúlja a globális biomassza összességét is. Hogyan halmozódott fel az ember a Földön?
Manapság, a tudományos bulvár és az ijesztegetések világában ha azt halljuk, valami szintetikus, egyből arra gondolunk, hogy az adott termék embertől idegen. De vajon tudjuk egyáltalán, mit jelent szintetikusnak lenni?
Minden évszaknak megvan a maga szépsége, de az őszi kirándulásokhoz talán nincsen fogható: a természet ezerarcú világa felér egy terápiával. Így éreztem legutóbbi kalandunkon is, a balatoni táj történelmének, természeti kincseinek és különleges ízeinek felfedezésekor.
Talán többek jártak már úgy, hogy a boltban vásárolt sajt, túró, joghurt vagy vaj komoly csalódást okozott. Főleg az idősebb generációk tagjai érezhetik úgy, hogy az emlékeikben élő és vágyott ízek elvesztek a termékkínálat sűrűjében, és sosem sikerül átélni azt a gasztronómiai élményt, amit egy szép sárga vajdarab vagy egy rögös túró képe idéz fel bennünk. De a jó hír, hogy magunk is előteremthetjük ezeket a termékeket, és nem is olyan bonyolult, mint hinnénk!
Mindennap tanul valami újat az ember. Ma például azt, hogy ne kávézzunk vásárlás előtt, mert sokba fog kerülni – és ezt már tudományosan is bizonyították.
Bevallom: nem vagyok egy nagy app-guru, viszont van egy terület, aminek alkalmazásaival tele van a telefonom: ez a kirándulás és természetjárás. Nem győzöm kihasználni a technológia adta lehetőségeket: növény- és állathatározók, útvonalak, időjárásjelző és látnivalókat listázó appok gyűlnek a telefonomon. A kedvenceimet ajánlom.
A hűvösebb napokon sem kell lemondanunk a természet közelségéről. Számos megoldás létezik arra, hogy bevigyük kedvenc növényeinket a szobába – mutatunk most hatot!
A nosztalgia nemcsak a tudás és értékek továbbörökítését szolgálja, hanem a lélek feltöltését is. Felidézni az elmúlt éveket, megmosolyogni egy-egy elfeledett szokást – megannyi különleges pillanatot adhat. Kvízezz velünk, ha vágysz rá te is!
Miközben a világ halloween-lázban ég, egy sokkal csendesebb, ámde annál fontosabb programsorozat is zajlik a háttérben. Egy méltatlanul mellőzött élőlény, a denevér ünnepe, akinek sokkal többet köszönhetünk, mint valaha gondolnánk.
Az ételek, amiket megeszünk, képesek bizonyos formában „kommunikálni” velünk. Bármennyire is hihetetlennek tűnik, a tudósok nemrégiben kiderítették, hogy a zsír képes elindítani egy bél-agy-mechanizmust, ami aztán arra késztet bennünket: együnk belőle még többet.
