Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és szociológus

Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.

A napsütéses délutánok és a duzzadó rügyek láttán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy már itt is van a tavasz, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni a tapasztaltakról – mindenekelőtt azt, hogy éjszaka még igencsak alacsony a hőmérséklet: bizony vissza-visszatérnek a mínuszok is. Az effajta szeszélyeket edényes növényeink viselik a legnehezebben, ezért gondozásukra februárban kiemelt figyelmet kell fordítanunk.

A legkisebb európai rigófaj, Törökország nemzeti madara. Az utóbbi évtizedekben egyedszáma csökkenésnek indult, ezért a Természetvédelmi Világszövetség mérsékelten fenyegetett fajnak nyilvánította. Idehaza védettséget élvez: természetvédelmi értéke 25 000 forint. De mit kell tudnunk róla, és miért fontos segítenünk, védenünk a mindennapokban?

A téltemető vagy kikeletnyitó téltemető (Eranthis hyemalis) a boglárkafélék családjának képviselője. Alig tíz centiméteres magasságával az egyik legkisebb tavaszi virágzó növényünk, amely Magyarországon 1982 óta védett növénynek számít. Üde, meszes talajú gyertyános- és cseres-tölgyesekben, illetve keményfa-ligeterdőkben találkozhatunk példányaival – érdemes figyelni rájuk.

Már korábban is fel-felmerült, hogy a szilikon nem egészséges. De ha egyszer olyan kényelmes vele dolgozni! Rendre elaltatjuk a lelkiismeretünk, főleg amikor megjelennek a legcukibb nyuszis, szívecskés vagy különleges alakú sütőformák, amikkel igazi mesterműveket lehet alkotni. De megéri? Mennyire károsak a szilikon sütőformák? Ennek jártunk utána.

Van az úgy, hogy bármilyen kertet is álmodunk meg magunknak, a terepviszonyok, a „készen kapott” alapok keresztbe húzzák számításainkat. Ilyen átkos örökség a rézsű, főleg, ha meredek fajta. De megküzdöttem vele, és jelentem: élek. A küzdelem pedig nem is vészes, ha megfelelő növényekkel az oldalunkon indulunk neki.

Népszerűbb rokonánál világosabb, élénkebb árnyalatokban szeli át kertjeinket a kék cinege (Parus caeruleus), az idehaza 1901 óta védettséget élvező szárnyas segítőnk. Növényvédelemben betöltött szerepe legalább annyira fontos, mint széncinege rokonának- ezért érdemes megismerkednünk vele.

Amikor egy gyógyhatású készítmény mindent ígér, elfog a gyanakvás. Nem ok nélkül. Hiszen nap mint nap találkozunk sokat ígérő ajánlatokkal, a hosszú élet elixírjeivel, ámításokkal és becsapásokkal – ezek pedig egyre inkább aláaknázzák bizalmunkat. Pedig ha jobban beleássuk magunkat a természet igazi kincseibe, van miből válogatni. És bár a bölcsek kövét még senki sem lelhette meg, egy-egy fán „terem” még olyan apró kis csoda, ami nagymértékben hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez. Például egy nyírfán.

Hazánkban 1988 óta élvez védettséget a februárban nyíló tavaszi tőzike, az Amarilliszfélék családjának egy igen kedves és dekoratív képviselője. Maga a növény alig húsz centiméter magas, de csoportosan nyíló képviselői képesek üde színfolttá változtatni a legzordabb erdős részeket is.

Inváziós faj – sokat hallott, ám nehezen megfogható fogalom ez. A legtöbben azt gondolják, hogy kerttulajdonosként nem kell vele foglalkozniuk, de ez sajnos tévedés. A nem őshonos, inváziós fajok terjedése a Föld egészségét veszélyeztető tényezők között a második helyen áll: nemcsak természetvédelmi, hanem komoly humánegészségügyi és ökonómiai problémát is okozhatnak. Ezért sem mindegy, mit engedünk a kertünkbe.

Miközben odahaza kellemes mámorban falatozunk kedvenc csokoládénkból, az ennek elkészítéséhez szükséges alapanyag és munka emberek ezreinek életét teszi tönkre, és változtatja meg. Félreértés ne essék: most következő írásunkkal sem szeretnénk keresztre feszíteni az emberiség kedvenc falatjait, pusztán bemutatnánk azokat a háttérfolyamatokat, amelyek a január elsejétől életbe lépő szabályozásokhoz vezettek. Mert bizony a törvény keze a csokoládét is utolérte, és rajtunk is múlik, mi sül ki ebből.

A gasztronómia Boccacciója – mondja Bartholomaeus Platináról a világ első szakácskönyvének szerzőjéről a magyar kiadás előszava. Hogy ez mennyire találó felütés, csak később derül ki: a gyönyör, az egészség és a jobbnál jobb receptek tökéletes összefonódása szervezi a fejezeteket, igazi gasztronómiai időutazásra hívva az olvasót. Nem egyszerű szakácskönyv ez, inkább egyfajta kultúrtörténeti ínyencség, amibe érdemes belekóstolni!

Különleges vasárnapra ébredtünk: ma van a Vizes Élőhelyek Világnapja. Az otthonainkat körbeölelő természetes vizek nemcsak élőlények millióinak létfeltételeit biztosítják, hanem teljes földi ökoszisztémánk vérkeringését is. Tartsatok hát velünk egy rövid utazásra, és ismerjék meg a vizeinkben rejlő kincseket, értékeket és lehetőségeket!

Ugrás az oldal tetejére
Menü