Az elmúlt évek örökzöld trendjei és a külföldről hazánkba áramló legújabb díszcsodák árnyékában egyre inkább kispadra szorulnak azok a csodálatos őshonos fáink, amelyek nemcsak környezetünk vagy egészségünk gyógyítói lehetnek, hanem legalább annyira esztétikai igényeink kielégítői is. Mert bizony hiába retro, hiába hagyományosan hazai- a nemsokára bemutatásra kerülő fafajoknak igenis helye van a legdíszesebb díszkertekben is.

A húslevesek ízesítőjeként ismert zellernél nem sok hétköznapibb zöldségnövényünk van, ám végigjárva történetét, érzünk némi igazságtalanságot ebben a hétköznapiságban. A zeller használata ugyanis régi időkre nyúlik vissza, és mint oly sok más növény, a zeller is meghatározó szerepet játszott az előző korok (nem csak) mindennapjaiban.

A „mindent lehet” világában egyre-másra kerülnek a boltok polcaira olyan különleges növények, amiknek eredetijét bár ismerjük, a velünk szemben sorakozó változatokkal aligha tudunk mit kezdeni. Ezúttal olyan fűszer- és gyógynövényeket hoztunk el olvasóinknak, amelyek kevésbé ismertek, egyes tulajdonságaikban eltérnek az alap változatoktól, de érdemes velük foglalkoznunk. Mutatjuk is, hogy miért!

A modern kozmetikai ipar megjelenése előtt az egyik legtöbbet méltatott szépségápolási olaj volt, de a csomagolt termékek korszaka kiszorította a polcokról. Legalábbis látszólag. A ricinusolaj ugyanis számos kozmetikai termék alapanyaga, és még mindig nagyon kedvelt megoldás a bőr számos problémájának kezelésére. Nem árt azonban vigyázni vele, mert kevés az annyira kettős megítélésű növény, mint a ricinus. 

Világszerte több, mint 20 000 különböző méhfaj dongja körül növényeinket, köztük dongók, mézelő, magányos és fullánktalan méhek sokaságai. Magyarországon mintegy 6-800 vadméhfaj segíti ökoszisztémáink fenntartását – többségük magányosan. Akadnak azonban olyan képviselőik is, akik csapatban tudnak hatékonyan működni: ilyenek a fullánktalan méhek és sok poszméh faj is. Közülük most a poszméhek csodálatos világával ismerkedünk meg.

Az ammoniteszek (vagy ahogy mi hívjuk: fejlábúak) kihalt tengeri állatok, amelyek maradványai sokat segítenek a régészeknek Földünk történetének feltárásában. De miért kell nekünk most ezzel foglalkoznunk? Nem másért, mint Toni miatt, aki a horvátországi Geo Centar legelbűvölőbb időutazójaként repíti vissza a látogatókat a több millió évvel ezelőtti világokba…

Képzeljünk el egy olyan tökéletes programot, amiben egyszerre kapjuk meg az új ismeretek, a kikapcsolódás és a közösség felemelő élményének esszenciáját. És most szorozzuk fel legalább kettővel ahhoz, hogy elképzelhessük, mi vár arra, aki felül a lillafüredi Gasztroexpresszre! Menetjegyeket készíteni, indul az erdei gasztrokaland!

Ha április, akkor cserebogár. Egy kettős megítélésű irodalmár, aki bár több költőt is megihletett, kártétele sok évszázada okoz akut fejfájást az agrárium szakembereinek. Sajnos az igazság az, hogy hiába Petőfi sárga cserebogara, ez az emlékkönyvekben is megírt kártevő valamennyi gyümölcstermő és szántóföldi növényünket károsítja. Ráadásul nemcsak a bogár okozta levélrágás a gond, hanem a föld alatt évekig fejlődő lárva csillapíthatatlan falánksága is… Ez most illúzióromboló lesz.

Többfordulós feladatok, sok ezer versenyző, változatos témák és modern irányvonalak: így zajlott le a közelmúlt egyik legnagyobb agrártesztje, amin az innovatív lehetőségek és a jövő mezőgazdaság változatos arcai gondolkodtatták el a fiatalokat, motiválva őket az ez irányokba történő továbbtanulásra. A verseny izgalmas eredményeket hozott, és sok esetben csak egy hajszálon múlt az eredmény, amiért minden induló és díjazott is egyaránt büszke lehet. 

Sokukat már csak nagyszüleink meséiből ismerhetjük, és ha modern világunk terjeszkedése továbbra is így halad, még több olyan szín lesz emlékeinkben, amelyeket mi is már csak szavakkal mesélhetünk el gyermekeinknek. A biológia sokféleség csökkenése folyamatos, és egyre gyorsabb, amihez növényeink eltérő ütemben és módokon tudnak alkalmazkodni. Ha tudnak egyáltalán. Mert a sokszínűség csökkenése végső soron az emberi világ modernkori mellékterméke, ami elől nagyon nehéz bárminek is megmenekülnie. 

A Föld napját 1990 óta rendezik meg Magyarországon, minden év április 22-én. Ezen a napon arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy mekkora kincs és érték számunkra a Föld, és mennyire fontos lenne vigyáznunk rá. Országszerte a legkülönfélébb témákban és akciókkal emlékeznek meg a környezetvédelem ügyének fontosságáról: a kiállításoktól kezdve a közös faültetéseken át egészen a külföldi utazások élménybeszámolójáig. Nézzük, milyen programok közül válogathatunk ebben az évben a Föld napján!

Egyre többet süt a nap, melegszik az idő, és őserejével éled a természet. A télen kissé kiüresedő standok lassacskán megtelnek élettel és a természet éltető kincseivel. Kerekedjünk hát fel, és merüljünk el a valódi egészség és vitalitás kínálatában: irány a termelői piac!