Nem csak a szépségünk bánja majd, hogy túl sok a kék fény körülöttünk

Szép

Nem csak a szépségünk bánja majd, hogy túl sok a kék fény körülöttünk

Amióta kiléptünk a természet jól működő rendjéből, és megváltoztattunk gyakorlatilag mindent, amit csak lehetett, egy utánfutónyi plusz munkát adtunk magunknak: jó darabig láthatatlanul. Aztán a tudomány elkezdett kopogtatni a sötétség ajtaján, és bennünk is szép lassan felgyúltak a fények.

Azt már nagyanyáinktól megtanulhattuk, hogy a nyári nap sugarai igencsak próbára teszik bőrünket. De mindenhol villogó-csillogó napjainkban lassacskán már a nyári nap lesz a legkisebb fenyegetés, ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a kék fény jelensége – ahogy arról már korábban is írtunk

Mi a kék fény?

„Kék fényről a 400 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba eső sugarak esetében beszélhetünk, ez a látható fényspektrumnak a legkisebb hullámhosszú, azaz egyben a legnagyobb energiájú sugárzása. Ennek a nagy energiájú fénynek köszönhető a mobiltelefonok és a monitorok erős, fényes képe. Éppen ennek a látványos képhatásnak az elérése céljából az LCD képernyők fénye lényegesen nagyobb arányban tartalmaz kék fényt, mint a természetes fény” – olvashatjuk a Szegedi Tudományegyetem oldalán

CloseUp LED blurred screen. LED soft focus background. abstract

Fotó: 123RF 

A kék fény önmagában nem feltétlenül káros, hiszen a napsugárzás részeként szinte mindenhol jelen van: alapvető tényező bioritmusunk szinkronizálásában, és kedélyjavító hatással is rendelkezik. A probléma a digitális eszközök folyamatos használata miatt bennünket érő kék fény mennyiségéből adódik, és abból, hogy gyakorlatilag már minden világítótest – autófények, közvilágítási elemek, díszégők stb. – ontja magából az ilyen hullámhosszú fényt.

Ez pedig nemcsak látásunkat teszi tönkre, hanem testünk legkülső védőrétegét, a bőrünket is. Nemrégiben bebizonyították, hogy a bőr mélyére hatolva hozzájárulhat a bőr korai öregedéséhez, sejtszintbeli elváltozásaihoz és a sejtmagban lévő DNS megváltozásához is. Alattomos egy dolog, mert mivel nem okoz olyan észlelhető tünetet, mint egy napégés, láthatatlanul vezethet sejtkárosodáshoz és felgyorsult bőröregedéshez.

Fiber optic, glare in the focus. Abstract futuristic background

Fotó: 123RF

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a napfény UV-sugárzásához és a légszennyezéshez hasonlóan a kék fény is szabad gyökök képződését válthatja ki a bőrünkben, ami végül ráncok és pigmentfoltok kialakulásához vezethet. És bár több kritika is érte ezeket a vizsgálatokat, mondván sokkal több kék fényt bocsátottak ki a kutatás során használt lámpák, mint az általunk bámult monitorok és képernyők, ne hanyagoljuk el azt a szomorú tényt, hogy

rohamosan nő a monitorok előtt töltött óráink száma, akárcsak a zárt térben eltöltött időnk, miközben ömlik ránk a kék fény.

További rossz hír, hogy a legtöbb fényvédő vele szemben hatástalan, az UV-sugarakat kivédő filterek ugyanis nem alkalmasak arra, hogy blokkolják a kék fényt. A fizikai filterek közül a cink-oxid és a titánium-oxid, a kémiai szűrők közül pedig a Tinosorb M képes a kék fény egy kis részét visszaverni ill. elnyelni, és az alapozókban és púderekben található vas-oxid az, ami még blokkolni tudja a kék fény mindösszesen egy kis hányadát. Tehát érdemes ilyen krémeket, kozmetikumokat keresnünk.

Abstract bulb lights

Fotó: 123RF 

A bőrgyógyászok és reklámhegyek mára már ezerféle hatóanyagot ajánlanak a kékfény okozta bőrkárosodások ellen. A teljesség igénye nélkül a leggyakrabban ezeket:

  • szabad gyökök elleni antioxidánsokat, beleértve a C-, E- és B-vitamin komplexet
  • luteint
  • fitoplanktonokat
  • kékspirulina-kivonatot
  • hialuronsavat.

Biztos, de mégsem?

  • Érdekes kettősség és ellentmondások övezik ezt a témát. Egy 2018-as kutatás szerint a kék fény nem okoz olyan látható öregedési jeleket a bőrön, mint az UV, és többen igyekeznek pozitív élettani hatásait is kiemelni.
  • A legújabb kutatások szerint a kijelzők kékfény-szűrője nem is annyira hatásos, mint gondolták.
  • azzal is komolyan foglalkoznak a szakemberek, hogy az újszülöttek kék fénnyel történő kezelése növelheti a felnőttkori melanoma kockázatát.
  • Amit talán a legtöbben megérzünk: az alvás minőségének romlása. Az esti nagymértékű kékfény-kibocsátás  következtében ugyanis a tobozmirigy kevesebb melatonint választ ki, így komolyan megzavarja alvásciklusainkat. A kék fény ugyanis a csukott szemhéjon át is behatol a homloküregben található melanopszin nevű fotopigmentekig, így a hipotalamusz vezérlésével átírja a rendszerünket. És kiknek világít a legtöbbször fény éjszaka? A gyerekeinknek…
Led stripe

Fotó: 123RF 

A legtöbb ellentmondás és egymásnak feszülés a legegyszerűbb tényezővel feloldható lenne: és ez a MÉRTÉK. Senki nem állítja, hogy pár szelfitől vagy az esti családi filmnézésektől idő előtt extrán ráncosak lennénk, de nem beszélhetünk a kék fény jótékony hatásairól sem, amikor valamiből a természetesnél sokszorozottan több ér bennünket. Nem természetes az éjszakába világosságot erőltetni, és nem természetes egy megállás nélküli impulzív felületet bámulni még fél óráig sem, nemhogy órákig – ahogy azt a ma embere teszi.

Úgyhogy legyen hideg vagy meleg, munkanap vagy hétvége, amennyit csak lehet, menjünk ki a szabadba!

Nyitókép: 123RF

Ajánljuk még:

Egészéghóbort, aminek talán Popeye is szívesen hódolna – mikrozöldeket az asztalra!

Egyre több olyan tanulmány jelenik meg, amely élesen bírálja a modern kor táplálkozási szokásait, a „töltelék” tápanyagok nagymértékű fogyasztását, a kiegyensúlyozatlan arányokat és a mértéktelenséget. Az elnehezítő, szénhidrátdús megoldások helyett bemutatunk egy olyan izgalmas gasztronómiai szegletet, amely nemcsak egészséget, kreativitást, hanem könnyedséget és szellemi frissességet is hozhat mindennapjainkba.