Régen segített, ma megbetegít minket: ezt tettük a fénnyel

Mi is az a kék fény?

A fény spektrumát, tehát a fény hullámhosszait nanométerben mérik. A 380-780 nanométer között található spektrum a látható fény. A kék fény a legközelebbi látható fény, vagyis az egyik legmagasabb energiájú, ami bejut a szembe, 380 és 500 nm közötti tartományban helyezkedik el – ebből a 380 és 440 nm közt lévő kék ibolya fény különösen káros hatású. Egyszerűen fogalmazva: a kék fény spektrum a legrövidebb, legnagyobb energiájú hullámhossz, az összes látható fény egyharmadát teszi ki. A nagy energiájának köszönhetően könnyedén átjut a szaruhártyán és károsítja a szemet, illetve szervezetünk egész működésére hatással lehet.

A kék fény lényegében mindenhol ott van. Maga a Nap is bocsát ki kék fényt a Földre, tehát természet adta társunk a mindennapokban. Akkor hol lehet a gond? A gond a modern technológia térhódításában és az átalakuló szokásokban gyökeredzik, ugyanis a telefonoknak, kijelzőknek, televízióknak köszönhetően az emberiség soha akkora mértékű kékfény-hatásnak nem volt kitéve, mint manapság. És mint tudjuk: jóból is megárt a sok.

2018-ban jelent meg az Eurostat jelentése, amelyből kiderült, hogy egy átlagos európai lakos a munkáján kívül naponta 2-3 órát tölt valamilyen kijelző előtt. Magyarországon például napi 2 óra 48 perc az átlagos „kijelző-fogyasztási idő”.  Hogy miért baj ez? A kék fényt vizsgálva elsősorban azért, mert

káros hatással van az egészségünkre.

Ha sokáig nézzük a monitort, nemcsak azért lesz száraz a szemünk, mert ritkábban pislogunk, és ritkábban frissül a könnyfilmünk, hanem azért is, mert csökken a könnyünk nyáktartalma a kötőhártya kehelysejtjeinek pusztulása miatt – a kék fény ugyanis károsítja ezeket a sejteket. A kék fény majdhogynem akadálytalanul jut el szemünk belsejébe, és a szemünk optikai rendszere az éles látás központjára, a sárgafoltra fókuszálja. Ez a nagy energiájú fénykomponens szerepet játszhat olyan súlyos betegségek kialakulásában is, mint például a makuladegeneráció. És bár a makuladegeneráció alapvetően időskori probléma, a kék fény növeli a kór kialakulásának esélyét már a fiatalabb korosztályokban is, sőt mi több: megjelenése általánossá és tömegessé is válhat.  

A monitorok világa a fény közvetlen hatása mellett egy másik komoly problémára is felhívja a figyelmet: a sok ideig tartó kijelző-bámulás során hosszú időn keresztül utasítjuk szemünket a közelre nézésre, ami komoly megterhelést jelent számára. Ez a jelenség pedig a fiatalokra jelenti a legnagyobb veszélyt: fejlett keleti országokban a fiatalok jelentős százaléka szenved rövidlátásban a sok tablet, okostelefon és a pihenés fogalmának modernkori átírása miatt – erről a témáról nemrég egy hazai szemészorvossal is beszélgettünk.

Az elmúlt években számos kutatás foglalkozott a fény ezen különleges tartományával, és az eredmények egészen elképesztőek.

Egy 2017-es tanulmány kimutatta, hogy a kék fény negatívan befolyásolhatja hangulatunkat, és alvászavarokat is okozhat. Mivel a szervezetünk ezt a fényt használja arra, hogy megkülönböztesse a nappalt és éjszakát, ezért az esti telefonozásból, számítógépezésből érkező mesterséges fények komoly problémát okozhatnak az elalvásban és az alvás minőségében is. A bioritmusunk teljesen felborul: a kék fény miatt a szervezet melatonin-hormon termelése lecsökken, akár meg is szakadhat. Mi ebből pedig csak azt érzékeljük, hogy állandóan fáradtak, stresszesek, kialvatlanok vagyunk, ez pedig könnyen elhízáshoz, depresszióhoz vezethet.

Ugyanebben az évben a bőrre gyakorolt hatását is vizsgálták, és megállapították, hogy a kék fény megzavarhatja a cirkadián ritmusunkat (biológia óránkat) a bőrünkön és a zsírsejtjeinken keresztül is. A kutatók még ennél is tovább mentek: kiderült, hogy ha napnyugta után mesterséges fényeknek tesszük ki magunkat, és ezáltal bőrünket, akkor a bőr nem léphet be megszokott regenerálódási zónájába, ez pedig hozzájárulhat a melanoma (bőrrák) növekedéséhez, amely világszerte egyre növekedő probléma..

Bármennyire hihetetlennek tűnik, további meglepő hatásokat is kimutattak. Az éjszakai kék fénynek való kitettség inzulinrezisztenciához, glükóz-intoleranciához és anyagcsere-zavarokhoz is vezethet. Ez különösen azokra az emberekre nézve veszélyes, akik éjszakai műszakban dolgoznak vagy sokáig fent maradnak. A kutatási eredmények szerint már egy éjszaka alatt is jelentkezhetnek a hatások, és az az eredmény is megdöbbentő, hogy ha a beteg egy meghatározott étrendet követ, de nem éri el a várt eredményeket, akkor az valószínűleg az őt körülvevő kék fénynek köszönhető. Érdemes tehát megszüntetnünk minden káros fényhatást naplemente után (is), és egyre inkább idomulni a természet által meghatározott napi ciklusokhoz.

Ha mindezekkel még nem sikerült meggyőznöm, hogy gondold és formáld át mindennapi szokásaidat, akkor remélem, hogy ez a 2018-as kutatás megteszi helyettem: Spanyolországban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) segítségével vizsgálatot végeztek rákos betegek körében. A közel 4000 főt érintő kísérlet során arra a megállapításra jutottak, hogy a mesterséges kék fény nemcsak magasabb ösztrogénszintet, hanem sejtkárosodást is okoz, ennek következtében pedig megemelkedik a sejtmutáció, ami végül rákot eredményezhet. A spanyol tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy

a mesterséges kék fénynek kitett résztvevőknél nagyobb volt az emlőrák vagy a prosztatarák kockázata, sőt:

azoknál a férfiaknál, akik nem teljesen sötét hálószobában aludtak, egyértelműen magasabb volt a prosztatarák kialakulásának esélye.  

A kutatás során vizsgálták a beltéri és kültéri kék fényeket is, és arra jutottak, hogy az otthonon kívüli mesterséges kék fény ugyanolyan rossz, mint a beltérben jelen lévő. Az otthonon kívüli kék fényforrások az autó fényszórói, utcai lámpák, biztonsági lámpák, bárokban, éttermekben vagy bevásárlóközpontokban található lámpák, kijelzők, interaktív hirdetők stb. Tehát nem túlzás azt állítani: bármerre is nézünk, körülvesz bennünket a kék folyam – így tehát ne csodálkozzunk azon, ha szervezetünknek már túl sok belőle…

Mi lehet a megoldás?

A szakemberek egybehangzóan azt javasolják, hogy időben kezdjünk el védekezni az esetleges negatív hatások ellen. Olyan egyszerű változtatásokkal, mint a kevesebb médiafogyasztás, a kijelző előtt töltött idő redukálása, a hálószoba „kékfény-mentesítése”, a napnyugtával összhangban lévő visszavonulás és az elalvás előtti telefonozás, televíziózás kerülése már nagymértékben javítanak helyzetünkön.

Ha munkánkból kifolyólag nem tudjuk elhagyni a monitorokat mindennapjainkból, akkor érdemes mélyvörös lencsével rendelkező kék és zöld fényt blokkoló szemüveget vásárolnunk. De a vörös izzókat otthonunkban is rendszeresíthetjük: vásároljunk ezekből a következő izzócserénél.

És ami a legfontosabb: a hálószoba a béke és nyugalom szigete! Nem kell oda TV, nem kell oda telefon, csak a pihentető és regeneráló éjszakai sötétség.