Régen segített, ma megbetegít minket: ezt tettük a fénnyel

Tech

Régen segített, ma megbetegít minket: ezt tettük a fénnyel

A fény nélkülözhetetlen eleme földi életünknek. Olyannyira természetesen és magától értetődően hálózza be mindennapjainkat, hogy sok helyütt már észre sem vesszük jelenlétét. Pedig mindenhol ott van. És bár élni nem tudunk nélküle, nem árt tisztában lennünk néhány fontos dologgal, ugyanis nem minden esetben jó fürdőzni benne. Pláne, ha kék...

Mi is az a kék fény?

A fény spektrumát, tehát a fény hullámhosszait nanométerben mérik. A 380-780 nanométer között található spektrum a látható fény. A kék fény a legközelebbi látható fény, vagyis az egyik legmagasabb energiájú, ami bejut a szembe, 380 és 500 nm közötti tartományban helyezkedik el – ebből a 380 és 440 nm közt lévő kék ibolya fény különösen káros hatású. Egyszerűen fogalmazva: a kék fény spektrum a legrövidebb, legnagyobb energiájú hullámhossz, az összes látható fény egyharmadát teszi ki. A nagy energiájának köszönhetően könnyedén átjut a szaruhártyán és károsítja a szemet, illetve szervezetünk egész működésére hatással lehet.

A kék fény lényegében mindenhol ott van. Maga a Nap is bocsát ki kék fényt a Földre, tehát természet adta társunk a mindennapokban. Akkor hol lehet a gond? A gond a modern technológia térhódításában és az átalakuló szokásokban gyökeredzik, ugyanis a telefonoknak, kijelzőknek, televízióknak köszönhetően az emberiség soha akkora mértékű kékfény-hatásnak nem volt kitéve, mint manapság. És mint tudjuk: jóból is megárt a sok.

2018-ban jelent meg az Eurostat jelentése, amelyből kiderült, hogy egy átlagos európai lakos a munkáján kívül naponta 2-3 órát tölt valamilyen kijelző előtt. Magyarországon például napi 2 óra 48 perc az átlagos „kijelző-fogyasztási idő”.  Hogy miért baj ez? A kék fényt vizsgálva elsősorban azért, mert

káros hatással van az egészségünkre.

Ha sokáig nézzük a monitort, nemcsak azért lesz száraz a szemünk, mert ritkábban pislogunk, és ritkábban frissül a könnyfilmünk, hanem azért is, mert csökken a könnyünk nyáktartalma a kötőhártya kehelysejtjeinek pusztulása miatt – a kék fény ugyanis károsítja ezeket a sejteket. A kék fény majdhogynem akadálytalanul jut el szemünk belsejébe, és a szemünk optikai rendszere az éles látás központjára, a sárgafoltra fókuszálja. Ez a nagy energiájú fénykomponens szerepet játszhat olyan súlyos betegségek kialakulásában is, mint például a makuladegeneráció. És bár a makuladegeneráció alapvetően időskori probléma, a kék fény növeli a kór kialakulásának esélyét már a fiatalabb korosztályokban is, sőt mi több: megjelenése általánossá és tömegessé is válhat.  

A monitorok világa a fény közvetlen hatása mellett egy másik komoly problémára is felhívja a figyelmet: a sok ideig tartó kijelző-bámulás során hosszú időn keresztül utasítjuk szemünket a közelre nézésre, ami komoly megterhelést jelent számára. Ez a jelenség pedig a fiatalokra jelenti a legnagyobb veszélyt: fejlett keleti országokban a fiatalok jelentős százaléka szenved rövidlátásban a sok tablet, okostelefon és a pihenés fogalmának modernkori átírása miatt – erről a témáról nemrég egy hazai szemészorvossal is beszélgettünk.

Az elmúlt években számos kutatás foglalkozott a fény ezen különleges tartományával, és az eredmények egészen elképesztőek.

Egy 2017-es tanulmány kimutatta, hogy a kék fény negatívan befolyásolhatja hangulatunkat, és alvászavarokat is okozhat. Mivel a szervezetünk ezt a fényt használja arra, hogy megkülönböztesse a nappalt és éjszakát, ezért az esti telefonozásból, számítógépezésből érkező mesterséges fények komoly problémát okozhatnak az elalvásban és az alvás minőségében is. A bioritmusunk teljesen felborul: a kék fény miatt a szervezet melatonin-hormon termelése lecsökken, akár meg is szakadhat. Mi ebből pedig csak azt érzékeljük, hogy állandóan fáradtak, stresszesek, kialvatlanok vagyunk, ez pedig könnyen elhízáshoz, depresszióhoz vezethet.

Ugyanebben az évben a bőrre gyakorolt hatását is vizsgálták, és megállapították, hogy a kék fény megzavarhatja a cirkadián ritmusunkat (biológia óránkat) a bőrünkön és a zsírsejtjeinken keresztül is. A kutatók még ennél is tovább mentek: kiderült, hogy ha napnyugta után mesterséges fényeknek tesszük ki magunkat, és ezáltal bőrünket, akkor a bőr nem léphet be megszokott regenerálódási zónájába, ez pedig hozzájárulhat a melanoma (bőrrák) növekedéséhez, amely világszerte egyre növekedő probléma..

Bármennyire hihetetlennek tűnik, további meglepő hatásokat is kimutattak. Az éjszakai kék fénynek való kitettség inzulinrezisztenciához, glükóz-intoleranciához és anyagcsere-zavarokhoz is vezethet. Ez különösen azokra az emberekre nézve veszélyes, akik éjszakai műszakban dolgoznak vagy sokáig fent maradnak. A kutatási eredmények szerint már egy éjszaka alatt is jelentkezhetnek a hatások, és az az eredmény is megdöbbentő, hogy ha a beteg egy meghatározott étrendet követ, de nem éri el a várt eredményeket, akkor az valószínűleg az őt körülvevő kék fénynek köszönhető. Érdemes tehát megszüntetnünk minden káros fényhatást naplemente után (is), és egyre inkább idomulni a természet által meghatározott napi ciklusokhoz.

Ha mindezekkel még nem sikerült meggyőznöm, hogy gondold és formáld át mindennapi szokásaidat, akkor remélem, hogy ez a 2018-as kutatás megteszi helyettem: Spanyolországban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) segítségével vizsgálatot végeztek rákos betegek körében. A közel 4000 főt érintő kísérlet során arra a megállapításra jutottak, hogy a mesterséges kék fény nemcsak magasabb ösztrogénszintet, hanem sejtkárosodást is okoz, ennek következtében pedig megemelkedik a sejtmutáció, ami végül rákot eredményezhet. A spanyol tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy

a mesterséges kék fénynek kitett résztvevőknél nagyobb volt az emlőrák vagy a prosztatarák kockázata, sőt:

azoknál a férfiaknál, akik nem teljesen sötét hálószobában aludtak, egyértelműen magasabb volt a prosztatarák kialakulásának esélye.  

A kutatás során vizsgálták a beltéri és kültéri kék fényeket is, és arra jutottak, hogy az otthonon kívüli mesterséges kék fény ugyanolyan rossz, mint a beltérben jelen lévő. Az otthonon kívüli kék fényforrások az autó fényszórói, utcai lámpák, biztonsági lámpák, bárokban, éttermekben vagy bevásárlóközpontokban található lámpák, kijelzők, interaktív hirdetők stb. Tehát nem túlzás azt állítani: bármerre is nézünk, körülvesz bennünket a kék folyam – így tehát ne csodálkozzunk azon, ha szervezetünknek már túl sok belőle…

Mi lehet a megoldás?

A szakemberek egybehangzóan azt javasolják, hogy időben kezdjünk el védekezni az esetleges negatív hatások ellen. Olyan egyszerű változtatásokkal, mint a kevesebb médiafogyasztás, a kijelző előtt töltött idő redukálása, a hálószoba „kékfény-mentesítése”, a napnyugtával összhangban lévő visszavonulás és az elalvás előtti telefonozás, televíziózás kerülése már nagymértékben javítanak helyzetünkön.

Ha munkánkból kifolyólag nem tudjuk elhagyni a monitorokat mindennapjainkból, akkor érdemes mélyvörös lencsével rendelkező kék és zöld fényt blokkoló szemüveget vásárolnunk. De a vörös izzókat otthonunkban is rendszeresíthetjük: vásároljunk ezekből a következő izzócserénél.

És ami a legfontosabb: a hálószoba a béke és nyugalom szigete! Nem kell oda TV, nem kell oda telefon, csak a pihentető és regeneráló éjszakai sötétség.

Ajánljuk még:

Nincs, aki játsszon veled? 5 sakk-applikáció kezdőknek és haladóknak
A sakk évezredek óta nem megy ki a divatból, de az is elképzelhető, hogy még ma is a legnépszerűbb társasjáték. Természetesen vannak időszakok, amikor a szokásosnál is élénkebb iránta az érdeklődés: itthon például a Polgár-lányok sikerei, nemzetközi szinten pedig Kaszparov és Fischer aranykora, a közelmúltban pedig a Vezércsel (The Queen's Gambit) című sorozat indított arra sokakat, hogy leporolják az évtizedekkel ezelőtt a tálaló tetején felejtett sakktáblát, és elkezdjék a vasárnapi ebéd után a szicíliai védelmet gyakorolni egy épp arra tévedő családtag ellen.