Idővel minden gyerek szemüveges lesz? – Szemromlás lehet a kütyühasználat eredménye

Egészség

Idővel minden gyerek szemüveges lesz? – Szemromlás lehet a kütyühasználat eredménye

Szemünk épsége és egészsége az egyik legnagyobb kincsünk, de sajnos egyre többen szenvedünk látáskárosodástól, ami a mindennapjainkra is rányomja a bélyegét. Vajon miért kerül egyre korábban szemüveg a fiatalokra, mit tehetnénk szemünk egészségének megőrzése érdekében? A kérdések megválaszolásában Dr. Nagymihály Attila volt a segítségünkre.

A modern kor, a digitális eszközök elterjedése, a fiatal generáció aktív kütyühasználata a látásra is nagymértékben hatással van. Ezen a járvány időszaka csak rontott, hiszen az otthonainkba bezárva éltük a mindennapjainkat, a gyerekek és serdülők napközben az oktatás, azután pedig a szórakozás és kikapcsolódás miatt töltöttek rengeteg időt a különféle eszközök előtt. A karantén időszaka számtalan változást hozott az életünkbe, a szemet érintő probléma azonban, ha nem is ilyen mértékben, de már ezelőtt is létezett.

„Különösen kutatott téma az utóbbi időben a szemromlás és az okoseszközök használatának kapcsolata, de a jelenség már a pandémiát megelőzően is ismert volt. A felmérések azt mutatják, hogy nagyon megnőtt a rövidlátók száma, és a rövidlátás mértéke a gyerekek és tinédzserek körében az okos eszközök elterjedése óta – avat be Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa – Ázsiában, Japánban és Kínában például a fiatal korosztály 50, 60, de akár 70 százaléka rövidlátó, ami meglehetősen magas szám. A kutatások alapján elmondható és egyértelműen kimutatható, hogy az intenzív, zárt térben, és az elektronikus eszközök előtt végzett napi 6-8-10 óra munka, játék, vagy egyéb tevékenység növeli a rövidlátás kialakulásának esélyét, és tovább ronthatja a rövidlátó szemet. Egy gyerek és egy kamasz ennek az életmódnak köszönhetően nagyobb eséllyel válhat rövidlátóvá.”

A természet és a napfény értékes ereje

A főorvos szerint a rövidlátás önmagában is probléma, de egy ilyen fokú mindennapos terhelés már nemcsak szemüvegviselés kérdése, hanem a szem egészsége szempontjából is negatív kimenetelű lehet. Egy kisebb fokú romlás még nem tekinthető betegségnek, a nagyobb dioptriák viszont azért jelentenek komolyabb gondot, mert olyan strukturális változásokat idézhetnek elő a szem szerkezetében, amelyek következtében betegségek is kialakulhatnak. A magas dioptria a szociális érésre is hatással lehet, a vastag „szódásüveg” szemüveg ronthatja a gyermek énképét, csúfolódás tárgyává teheti, csökkentheti magabiztosságát, negatívan befolyásolhatja társas kapcsolatait.

„Egyértelműen igazolták, hogy ezt a folyamatot meg lehet akadályozni, és le lehet lassítani, méghozzá a munka (közelnézés, számítógép- vagy egyéb kütyühasználat) korlátozásával, és a szabadban, a napfényen való időtöltéssel. A szem olyanfajta pihentetésének, hogy lerakjuk a gépet, és bent maradunk a szobában, nincs kimutatható hatása. A kintlét során viszont a szemizmok görcsössége feloldódik, hiszen ilyenkor gyakran a távolba nézünk. Ez többek között a kezelés egyik formája is, egyszerűen ki kell alakítani egy olyan fajta napi rutint, mely során tudatosan megszakítjuk a hosszú és intenzív közelre fókuszálást.”

A szemész elmondta, hogy a rövidlátás, vagyis az, hogy a szem szerkezetében változás alakul ki, inkább a fiatalkorra jellemző, hiszen a szerv fejlődését a folyamatos és intenzív ingerek jelentősen befolyásolják. A rövidlátás egy része izomgörcs típusú, más része viszont abból adódik, hogy a szem gyorsabban növekszik, mint ahogyan kellene. Felnőttkorban kevésbé intenzív az ilyen irányú változás, ezért a fenti probléma leginkább a fiatalabb generációt érinti. Húszéves kor után sokkal inkább a túlhasználat, a fáradtság, a szemmozgató izmok görcsössége, és a szemkiszáradás játszanak szerepet abban, hogy úgy érezzük, kicsit rosszabbul látunk. A szakértő szerint azonban

visszafordítható folyamatokról beszélünk,

feltéve, hogy pihentetjük a látószervünket, és tartósítószer-mentes műkönnyet is használunk.

Környezeti tényezők, egészségmegőrzés és odafigyelés

A szemromlás hátterében állhatnak környezeti tényezők is, a nyári szezonban az egyik ilyen például az UV-sugárzás, ami több szembetegség kialakulásában is szerepet játszhat. Ebben az évszakban a szakorvosok a jó minőségű napszemüveg használatára, és a naptól való szemvédelem fontosságára hívják fel a figyelmet, amire a legegyszerűbb megoldás egy egyszerű kalap, vagy baseballsapka, ami árnyékot helyez a szemre.

„Minden látáspanaszt egyedileg érdemes vizsgálni. Ha szemüveg vagy kontaktlencse szükséges a jó látáshoz, azt fénytörési hibának hívjuk. Ha ez már kialakult, a folyamat nem visszafordítható. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy az ideális dioptria legyen beállítva, amit egy-két évente fontos ellenőriztetni szemész szakorvossal. A kontaktlencse-viselés ennél szigorúbb protokollt követel, figyelni kell arra, hogyan, milyen módon hordjuk, tisztítjuk és kezeljük az eszközt” – hívja fel a figyelmet a szakember.

Dr. Nagymihály Attila azt is hangsúlyozta, hogy a lakosságot legnagyobb számban érintő szembetegségek, például a szürke- és zöldhályog, vagy a szemfenéki meszesedés az orvostudomány mai állása szerint nem megelőzhetők. Habár a kialakulás sok esetben elkerülhetetlen, az orvosi kezelésnek (műtét, cseppentés, és egyéb gondozás) nagy szerepe van az állapot stabilizálásában, a további romlás megelőzésében.

Mielőtt minden szemromlást az okos eszközökre fognánk, azt azért le kell szögezni, hogy a fénytörési hibák (rövid- és távollátás, astigmia) nagy része genetikailag kódolt, kialakulásukat nem lehet befolyásolni. Ha viszont odafigyelünk, a romlás mértékét csökkenthetjük, ez pedig nemcsak kevesebb dioptriát jelenthet, hanem a szem egészsége szempontjából is lényeges lehet.

 

„Úgy látom, hogy kezdjük tudatosítani magunkban, hogy a megelőzés sokkal hasznosabb dolog, mint a betegségek kezelése, és ezt a gondolkodást erősen népszerűsíteni is kellene. Sajnos ma még ott tartunk, hogy többnyire akkor megyünk orvoshoz, amikor panaszunk van, pedig 

a szűrővizsgálatokat komolyabban kellene vennünk,

hiszen sokat tehetünk ezáltal egészségünk megőrzéséért. Szerencsére a gyerekek nagy része az alapellátás részeként 1 és 6 éves kora között a védőnői státusvizsgálatokon átesik egyszerű látásvizsgálatokon. Ha ennek során eltérést tapasztalnak, akkor javasolt a gyermek teljeskörű szemészeti kivizsgálása.

Gyerekkorban panasz nélkül is fontos a rendszeres kontroll, ha pedig van azonosított szemészeti probléma, akkor a kamaszoknál elengedhetetlen az éves ellenőrzés, a húszas és harmincas korosztálynak kétévente érdemes szemészhez menni (akkor is, ha nincs akut panasz) negyven év felett pedig már évente ajánlott az ellenőrzés.”

Fotók: Pexels

Ajánljuk még:

Tiszta levegőn termő egészségforrás: mindent az izlandi zuzmóról
A legtöbben azt hiszik, hogy távoli vidékek növénye, pedig magashegységeinkben is megél. Jelenléte jelzi a levegő tisztaságát, gyógyhatásait pedig napról napra fedezi fel a tudomány. A belőle készült torokfertőtlenítő cukorkák és szirupok ellepik a patikák polcait, de érdemes jobban beleásnunk magunkat különleges világába, mert az izlandi zuzmó sokkal többet tud, mint gondolnánk.