A mézalmácska vagy más néven rézvörös fanyarka egy rendkívül dekoratív lombhullató cserje, aminek csodálatos lombozata, gyönyörű fehér virágai és ízletes bogyói is elvarázsolják a kerttulajdonosokat. Jó sövény nevelhető belőle, de akár törzses formára is metszhetjük, és ami még ennél is jobb: a legtöbb talajt jól viseli, napos és félárnyékos helyen is szépen növekszik, szárazságtűrő, igénytelen – ráadásul mínusz 25 °C fokig fagytűrő.

Régi parasztházak és erdőszéli vadászházak falainál látjuk legidősebb példáikat, ahogyan élénk, erőtől duzzadó és tekintélyes lombtömegükkel bevonják a falak mögött rejlő otthonokat. Gyönyörködünk bennük, majd csendesen megjegyezzük, hogy saját házunk falát aligha futtatnánk be velük – legtöbbször attól tartva, hogy kárt tesznek a nem kis összegekért felhúzatott homlokzatban. De a tévesen számlájukra írt kártétel nemcsak, hogy rágalom, hanem kifejezetten káros mendemonda is, hiszen a falra futtatott növények kifejezetten hasznosak az egyre forróbbá váló nyarakat tapasztalva.

Beköszöntött az igazi, tartósan szép napokat ígérő jó idő: nincs is alkalmasabb időszak a kimozdulásra, a természet felfedezésére. Országszerte a legkülönfélébb formákban kínálkozik lehetőség a kapcsolat megteremtésére – ezek közül hoztunk most el párat, kedvcsinálónak. 

A közösségi oldalak kertműveléssel foglalkozó csoportjai telis-tele vannak olyan posztokkal, amikben kétségbeesett kerttulajdonosok kérnek segítséget az ágyásaikat ellepő falánk csigák ellen. Sajnos nem ok nélkül: az elmúlt években egyre nagyobb számban jelennek meg mindig éhes lakóink haszonnövényeink körül, az ellenük való védekezés pedig nem kis feladatot ad számunkra. Ebben igyekszünk most segíteni minden csigagonddal küzdő olvasónknak- sorra véve olyan megoldásokat, amelyek vegyszermentesek, de valóban hatásosak.

Tény és való: íze akkor a legkellemesebb, ha közvetlenül virágzás előtt szedjük. De a sóska nemcsak tavasszal, hanem egész nyáron át, sőt a kicsit hűvösebb őszi hónapokban is szedhető, és érdemes is minél többet fogyasztani, hiszen tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nem mellesleg pedig isteni ételek készíthetők belőle.

Vannak növények, amiket mérgezőnek nevezünk, de a mérgezés nem okoz nagyobb gondot egy napnyi rosszullétnél vagy kellemetlen tüneteknél. A most bemutatott növény azonban nem ilyen: a benne rejlő veszélyeket nagyon is komolyan kell venni, mert fogyasztása már kisebb dózisban is komoly egészségkárosodást okozhat. Egy pozitív, egy negatív: nagyjából így tudjuk sorolni a farkasalma értékeit és veszélyeit. Óvatosságra intünk, ugyanakkor ámulunk is azon, hogy a természet ilyen csodákra képes: egyetlen növénybe zárja a végleteket.

Varázslatos helyen jártunk ismét: a A Kopácsi-rét Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Drávaszögben található. Egy igen gazdag és sokszínű élőhely, ami határos a magyarországi Duna–Dráva Nemzeti Parkkal és a szerbiai Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátummal is. Az ártéri élőhelyek egy értékes őrzője, ami fontos szerepet játszik a határokon átnyúló komplex természetvédelmi feladatok sikeres elvégzésében is.

A tavasz egyik legmelegebb és legtöbb érzelmet szívünkbe varázsoló növénye a bodza. Nemcsak gazdag hagyományokat idéző nemessége és gyönyörű virágai emelik ilyen magasra érékét, hanem a beporzókat is tömegével csalogató illata, utánozhatatlan aromája, és a belőle készülő felejthetetlen nedű: a nagymamáink szerető ölelését eszünkbe juttató bodzaszörp is.

Az egyik legszebb, hosszú életű és szerény igényű kerti növényünk, amely az évszázadok során számos költőt és dalszerzőt megihletett a bazsarózsa – gyakori nevén: pünkösdi rózsa. Püskösdi ünnepkörünk egyik főszereplője, amely boldog életet, jó házasságot, tartós egészséget és általános jólétet ígér. A bazsarózsa és a pünkösdi rózsa elnevezések ugyanakkor nem mindenhol ugyanazt a virágot jelentik. 

Pünkösd – a keresztény egyház egyik fő ünnepe – a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Erre utal elnevezése is, hiszen a pünkösd szó a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból származik. A pünkösdöt a niceai zsinat (i. sz. 325) határozata óta ünneplik szerte a világon, és annak ellenére, hogy az egyház évszázadokon keresztül ragaszkodott a keresztény jelleg privilégiumához, az ünnep végül erőteljes világi vonulatot is kapott, ráadásul a tavaszi és nyári napforduló ősi európai hiedelmeinek továbbélése is a részévé vált.

A májusban berobbanó tavasz nemcsak a virágba boruló környezetet hozza magával, hanem milliónyi apró élet születését is. Bizony bőven akad közöttük olyan is, aminek nem örülünk – legalábbis akkor biztosan nem, ha ebben az évben szeretnénk fáinkról egészséges terméseket leszedni, méghozzá bőséggel. De mi ellen kell védenünk kertünket májusban? Nézzük meg részletesen!

Sokat írtunk már arról, hogy a környezetünkbe kerülő műanyagok számtalan formában és egyre nagyobb mértékben terhelik környezetünket, komoly veszélyt jelentve a teljes életközösségre. Az információk megléte mellett azonban még mindig komoly gondot okoz, hogy mindennapjaink során nem szembesülünk azzal az elképesztő ténnyel, hogy már a kertben használt eszközök és alapanyagok nagy része is műanyag vagy tartalmaz műanyagot, és így a jószándék és tenni akarás építő lépései közé némi árnyék is belibben.