Nemrég rendezték meg a XXXIII. Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozóját Nagykovácsiban. A rendezvénynek a festői környezetben elhelyezkedő Teleki–Tisza-kastély adott otthont. Egy fantasztikus hétvégét tölthettünk el a hazai környezet- és természetvédelem képviselőivel, az élhetőbb jövőért és igazságosabb társadalomért dolgozó civil szervezetekkel és a legkülönfélébb szakterületekről érkező fenntarthatósági szakemberekkel.
Bár a különböző gabonafajok felhasználása nagyon eltérő képet mutat, abban mind megegyeznek, hogy alapvető élelmiszereinkként, népélelmezési céllal termesztjük őket. Mivel világszerte kiemelt jelentőségű a kenyérfogyasztásunk, megtermelt gabonanövényeink legnagyobb része a liszteszsákokban köt ki. Azonban nem mind. Ezúttal annak jártunk utána, hogy mi lesz azokból a gabonákból, amelyeket nem kenyérsütéshez használunk fel.
A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete egy rendkívül izgalmas és kreatív projektet hozott el Magyarországra, amelynek célja a méhészet hagyományainak és értékeinek megőrzése, átadása és bemutatása egy új, innovatív megközelítés segítségével. A program középpontjában az élmények, a kapcsolódások és felfedezések állnak – érdemes részletesebben is megismerkednünk vele!
Készülhet belőle klasszikusan lekvár, szörp vagy befőtt is, de ha újítani szeretnénk, a natúrkozmetikumok világába is bevethetjük magunkat!
Számos olyan település van Magyarországon, amely kevésbé ismert vagy csak nehezen kerül be a köztudatba, pedig természeti környezete, hagyományai, kulturális kincsei több figyelmet érdemelnek. Ezek közül szemezgettünk, hogy bemutassuk: milyen változatos településkép jellemző országunkra, és mennyi érték és élmény közül válogathatunk, ha országhatáron belül keresünk túracélpontot.
Könnyet csal a szemünkbe, és mi mégis szeretjük!
Dr. Michael Gershon, a New York-i Kolumbia Egyetem professzora alapozta meg a neuro-gasztroenterológia tudományát, egy forradalmian új elképzelést testünk működéséről, amelynek alaptétele, hogy „aggyal” is rendelkezünk: az egyik a már jól ismert központi idegrendszerünk, a másik pedig a bélrendszerünk.
Amikor betérünk egy kertészetbe vagy megterveztetjük kertünket, sok szakember hajlamos csak annyit mondani, hogy „ide lehetne orbáncfüvet ültetni”. Ilyenkor a laikus kertbarát rögtön a nagymama patikájából ismert gyógynövényre gondol, azonban az elmúlt évtizedekben tucatnyi változat lepte el a piacot – ráadásul igen szerteágazó tulajdonságokat kínálva. Ideje hát rendet tenni a káoszban, és megismerni az orbáncfű mögött rejlő választási lehetőségeket!
Az arborétum olyan botanikus kert, amely elsősorban fákat és cserjéket mutat be a nagyközönség számára. Varázslatos helyszín, ahol egyszerre kapjuk meg a kikapcsolódás és az ismeretszerzés lehetőségét, miközben fajmegőrzési feladatainak teljesítésével hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez is. Ezt a csodálatos élő szövetet ünnepeljük a mai napon, az Arborétumok Napján.
A sikeres burgonyatermesztés nagy figyelmet és valódi gondosságot kíván. Nem mindegy, hogy mit, mikor, hogyan és minek a segítségével vetünk el majd nevelünk fel, és bizony a fajtaválasztás kezdeti kulcskérdésén túl számtalan más tényező is befolyásolja a sikerélményt. Vegyük hát sorra, hogyan is kellene eljárnunk ahhoz, hogy szép, méretes, egészséges és bőven termő burgonyát nevelhessünk kertünkben!
Egy rendkívül gazdag programot felvonultató konferencia, ami inkább lenne mondható egy életmód-napnak, és ami képes volt egyesíteni két külön kezelt, de közel sem különválasztandó területet: a társadalomtudományok és a természettudományok sokszínű világát. Somogyvámoson jártunk az Öko Odüsszeia konferenciáján, ahonnan gondolatokkal, tervekkel és reményekkel tértünk haza.
Gyakori jelenség, hogy a legszebb bodzaágak szinte egyik napról a másikra zöldről feketére váltanak: tömegével jelennek meg rajtuk az éhes, habzsolásra készen álló tetvek ezrei. Ilyenkor szinte sokkot kapva keressük a leggyorsabb megoldást, és visszatarthatatlan késztetést érzünk arra, hogy egytől egyig megszabaduljunk tőlük. A meggondolatlan pánikreakció azonban nem a leghelyesebb megoldás – számos finom, környezetet és idegrendszerünket is kímélő megoldás közül válogathatunk.
