A pesto elődje, a moreto a rómaiak egyik kedvenc étele volt.
A szezon végén még elcsíphetjük a téli fülőkét, mielőtt pihenni tér.
A szemfényvesztő vízjáték kertje még sok titkot tartogat az utókor számára.
Tudomásul kell vennünk a benne rejlő veszélyeket, de hasznai ismeretében nagyon nehéz igazságosan megítélnünk.
Fedezzük fel újra a fekete retket a konyhában!
Hogyan lesz csodaszép dzsungel a kertünk, hogyan telik meg élettel, hogyan lesz valóban egy talpalatnyi természet?
Áprilistól gyönyörködhetünk virágzásában – nagyrészt száraz ligetes tölgyesekben és karsztbokorerdőkben.
A textilipar fenntarthatósági törekvéseinek több évtizedes története van.
Idehaza körülbelül hetvenféle burgonyát forgalmaznak. Vakmerő vállalkozás lenne mindegyiket sorra venni, ezért induljunk el az alapoktól: melyik besorolás mit jelent, és milyen színt keressünk, ha egyszer már tudjuk, mit ültetnénk odahaza? Mutatjuk!
Az elmúlt évtizedekben szinte mindent kivettünk talajainkból, amit csak lehetett: az intenzív mezőgazdaság, a helytelen talajhasználat, a növényvédő szerek, műtrágyák és megannyi más rossz döntés odáig vezetett, hogy termőtalajaink nagy részének állapota jelentősen leromlott.
A cékla az elmúlt évtizedekben mintha kissé háttérbe szorult volna, és csak az utóbbi években kezdték újra kihasználni a benne rejlő lehetőségeket – elsősorban a csúcsgasztronómia és a reformkonyha jóvoltából. Az egyik legtöbb hasznot tartogató élelmezési növényünk, amely a cukortól kezdve a teljesítménynövelésen át egészen az ételszínezésig számos fronton megállja a helyét.
Miközben a tavaszi kertfrissítés fajain gondolkodtam, feltűnt, hogy szinte alig van pár csomó díszfű a kertben. Egy-két zebrafű és talán két tő Japán vérfű – nálam ennyiben ki is merül a választék. Nem is értem, hogyan maradhatott el, hiszem a díszfüvek szerepe megkerülhetetlen, ha a kerti állatok menedékéről gondolkodunk. Utánanéztem hát, milyen díszfüveket érdemes hazánkban ültetni.
