Az emberek szinte észrevétlenül majszolnak el egy nagy zacskó pattogatott kukoricát egy-egy mozifilmnek már az első húsz perc alatt, miközben egyáltalán nincsenek tudatában annak, hogy mit és miért csinálnak. Mert vajon hányan gondolkodtak el azon, hogy miért kell ropognia a nassolnivalónak, miért nem például krémes vagy puhán pattanó ételekkel készülünk az esti programra, és egyáltalán miért is lett olyan különleges szerepük az életünkben ezeknek a hangos apróságoknak? Utánajártunk!

Az ősz első hónapjaiban élheti másodvirágzását a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), ami egy akár másfél méteresre is megnövő, dús virágú növényünk. 1982 óta élvez védettséget: természetvédelmi értéke 100 00 forint. Száraz gyepekben és száraz erdőkben találkozhatunk vele, de bolygatott területeken is előfordulhat.

Nemrégiben nagy port kavart az Európai Unió élelmiszerbiztonsági ügynökségeinek javaslata, miszerint összesen 117 anyag étrendkiegészítőkben történő felhasználásának jogi szabályozását javasolják. A listán olyan növények hatóanyagai is szerepelnek, mint a kurkumában lévő kurkumin, a teafa esszenciális olaja, a közönséges orbáncfű vagy az egyre népszerűbbé váló maca. 

Időről időre leveszem a polcról öröklött szakácskönyveimet és háztartási tanácsadóimat, mert valahogy mindig akadnak benne új, hasznos, és aktuálisan is alkalmazható ötletek, útmutatók. Így történt ez a napokban is, amikor a régi főzőedényekről olvastam a sárga lapokon, és azon gondolkodtam, bizony nem ártana felkutatni egy-egy megmaradt darabjukat. Jénaik, római fazekak, diszkoszok és agyagedények. De mit tudtak annak idején, és miért ajánljuk, hogy lekerüljenek a padlásról?

Urbanizálódott világunkban még a legnagyobb igyekezet mellett sem adódik meg mindenkinek, hogy saját maga állítsa elő komposztját konyhai hulladékaiból vagy kiskertjének zöldhulladékjából, vagy hogy elegendő komposztot termeljen növényei teljes táplálásához. Számukra nyújt segítséget az ÖMKi komposzt térképe, ami országszerte láthatóvá teszi a komposztbeszerzési helyeket.

A nyár és az ősz a befőzés, az ízek és illatok időszaka. Ilyenkor háziasszonyok ezrei serénykednek a konyhában, hogy a gyümölcsök és zöldségek legváltozatosabb kínálatából tehessenek el pár üveggel a nehezebb téli hónapokra. A szerencsésebbek praktikák százait örökölték felmenőinktől, hogy a befőzés ne csak hasznos, egészséges, hanem ésszerű is legyen. Azoknak viszont, akiknek szükségük van egy kis támogatásra és biztatásra, készültünk pár remek tippel – hátha egy kicsit mi is hozzájárulhatunk a befőzés sikeréhez!

Ritkán kerül a látóterünkbe, pedig az együtt töltött idő igazán kivételes formája, amely számos izgalmat és kapcsolódást tartogat számunkra. Az elmúlt években hatalmasat bővült a választék, így már kezdőként is több tucatnyi program közül válogathatunk, és felfedezhetjük a természetes vizek nyújtotta élmény sokszínűségét és egyediségét. Ebben igyekszünk most segíteni válogatásunkkal, amelyben éppúgy helyet kapott a könnyed ártéri csónakázás, mint a Balaton átszelése sárkányhajóval vagy a fővárosi rafting-élmény. 

Van, akinek az életet jelenti, és van, aki számára az élet megnehezítését. Tény: a virágpor nélkülözhetetlen eleme a természetnek, nélküle elképzelhetetlen lenne a növények nagy részének megtermékenyítése: ha eltűnne, valószínűleg összeomlana a teljes ökoszisztéma. És tény az is, hogy minden jósága és haszna ellenére van, akinek komoly problémákat okoz. Ideje rendet tenni a pollen-paradoxon háza táján – erre teszünk most kísérletet.

Nem titok: gyermekkorom óta az egyik kedvenc növényem a bocfa. Soha olyan finom szörpöt nem ittam, mint Mari mamám bodzavirágszörpje, és a mai napig emlékszem a kert mellett kanyargó vad ösvényre, ahol zsákszámra szedtük a felejthetetlenül illatozó, virágportól ragadó bodzavirágokat. Azóta eltelt pár évtized, én pedig a sárgálló virágok után a feketén sötétlő bogyók áldásos hatásait is megismertem, és ma már nem hiányozhat a csetebogyóból készült szörp egy befőzési szezonból sem.

Az augusztusi szárazságban még jobban fog esni egy kis szín és illat becsempészése a négy fal közé, és bizony ebben a hónapban is van miből válogatni. A vázában sokáig eltartható fajok száma jóval több, mint gondolnánk, így ha kellő odafigyelés mellett helyezzük őket az asztalunkra, akkor akár több hétig is felvidíthatják a napjainkat. Lássuk, mik közül érdemes válogatnunk!

Nem tudom, ki hogy van vele, de én olykor komoly fenntartásokkal kezelem az „újragondolt” dolgokat. A somlói galuska, a töltött káposzta és a krumplis tészta is úgy jó, ahogy van – nincs mit ezeken újragondolni. De úgy tűnik, nekem kellene lépést tartanom a korral, mert az ecetes-hagymás zsírosdeszka korszaka leáldozóban van, helyette ismerkedhetünk a baconízű hínárral. Mármint az, aki szeretne.

Az északi sárkányfű (Dracocephalum ruyschiana) 1982 óta szerepel a védett fajok listáján- természetvédelmi értéke 250.000 forint. Már igen korán, az 1570-es évek növénytani leírásaiban találkozhatunk vele, azonban mai nevét csak 1753-ban kapta, amikor is Linné egy Fredrik Ruysch nevű holland orvos-botanikusról nevezte el. Eurázsiában őshonos növényfajunk, az északi sárkányfű különlegessége, hogy térségünkben jégkorszaki reliktum, azaz maradványfaj.