Ki költi el valójában a pénzünket? A fogyasztói manipuláció útvesztői
Amikor kommunikációszakon tanultam az egyetemen, az egyik kedvenc témaköröm a marketingpszichológia és a manipulatív kommunikációs technikák voltak. Izgalmas volt a tudományos hátterét megismerni azoknak a trükköknek, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk, és amelyek hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de mindannyiunkra hatással vannak. Ezekről a mindennapi csapdákról írtam most.
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen! – Életkönnyítő tippek mindennapokra

Aki ismeri Dan Marshall könyveit, annak nem mondok sok újat azzal, hogy gyakorlatilag nincs olyan kellemetlen helyzet, amit ne lehetne egy kis furfanggal megoldani. Bár a legtöbben kellő útravalót hoztunk felmenőinktől, azért akadnak olyan szituációk, amelyek fejtörést okozhatnak. De ahogy a mondás is tartja: nincs lehetetlen, csak tehetetlen!

Rajzoljunk mosolyt a Varázsceruza programmal: egy szerveződés, aminek hála néhány ceruzával örömet adhatsz
Az iskolakezdés előtt épp az idei tanszerlistát ellenőriztem, amikor szembejött velem egy plakát. VARÁZSCERUZA: Jótékonysági rajzeszköz gyűjtés sérült gyermekek javára – állt rajta. Miközben a három gyerek iskolába-óvodába indítását intéztem, egyértelmű volt: ha három gyereknek jut minden, ami kell, akkor négynek is juthat. És talán nem csak nálunk. Mert kevéske adománnyal, például egy csomag ceruzával is lehet sokat segíteni.
Kissé undorító, ahogy régen gyógyítottak vele, de ma is sok mindenre jó: a vizeletről

A koproterápia, azaz a testváladékkal, testfolyadékkal és anyagcseretermékkel történő gyógyítás története egészen az őskorig nyúlik vissza és a 18. századig részét képezte az orvosi gyakorlatnak. Bár a legtöbb orvos szerint teljesen ellentmond a mai tudományos evidenciáknak, a népi gyógyászatban bizonyos helyeken ma is alkalmazzák, kiváltképp India területén, ahol napjainkban is elterjedt az urinoterápia, vagyis a vizelettel történő gyógyítás.

Ne dühítsd fel a vakondot: inkább használd ki azt, amit nyújt

Igazság szerint, én is abban a tudatban nőttem fel, hogy a sűrűn bevetett gyepen egyre nagyobb számban feltörő kis kupacok nem éppen kívánnivaló jelenségek a kertben. Emlékszem a sok bosszúságra, amit a Kisvakond című mese vidám főszereplője okozott nagyszüleimnek, és a sok eredménytelen próbálkozásra, amiket újabb és újabb kupacok követtek. Aztán megismerkedtem az ökológiai gazdálkodás fantasztikus tudományával, és a földalatti élet teljesen más megvilágításba került.

Változik a növényvilágunk: hagyományos ízek és élmények tűnhetnek el éveken belül

Ha valaki azt mondaná, hogy nincs több diós bejgli, nincs több málnaszörp vagy finom puha főtt kukorica, kinevetnénk, ugye? Sületlenséget beszélsz – mondanánk. Pedig nem vagyunk messze tőle, hogy bejgli helyett kivis pitét, főtt kukorica helyett olajbogyó-salátát együnk. Számos kert végében már kilószám terem a füge – Magyarországon, ahová régen külföldi nyaralásból hoztuk a rokonoknak.

Új megközelítés az agrokémiában: a párologtatás csökkentése

2019-ben egy új típusú agrokémiai fegyver ötlete hozta lázba a mezőgazdaságot: amerikai és japán kutatók kifejlesztettek egy állításuk szerint csodaszert a szárazságstressz elleni küzdelemre, ami segíthet felvenni a kesztyűt az élelmiszerhiánnyal szemben. 2022 van, megpróbáltunk utánajárni, valóban hozta-e a kívánt sikert.

A hínár az új szalonna? – Véleménycikk egy vegán felfedezésről
Nem tudom, ki hogy van vele, de én olykor komoly fenntartásokkal kezelem az „újragondolt” dolgokat. A somlói galuska, a töltött káposzta és a krumplis tészta is úgy jó, ahogy van – nincs mit ezeken újragondolni. De úgy tűnik, nekem kellene lépést tartanom a korral, mert az ecetes-hagymás zsírosdeszka korszaka leáldozóban van, helyette ismerkedhetünk a baconízű hínárral. Mármint az, aki szeretne.
10+1 óriás a múltból: Magyarország méltán híres fái

Végignézve hazánk természeti kincsein, nagyon nehéz kiragadni egy-egy különleges látnivalót. Most mégis megpróbálom, mert a fák mindig is elvarázsoltak. Akadnak itt matuzsálemek és óriások, különleges formák és lehengerlő történetek. Lássuk!

A fenntartható gazdálkodás csodafegyverei: a madarak
Bármekkora állatvédők is vagyunk, azt el kell ismernünk, hogy a rágcsálók bizony komoly problémákat okoznak a mezőgazdaságban. Az irtásukra használt mérgek bevetésével azonban már egyáltalán nem értek egyet, ugyanis komoly környezetszennyezést okoznak, és a táplálékláncba történő esetleges beszivárgásukkal mind a saját, mind a körülöttünk élők egészségére rossz hatással lehetünk. Ezeket a negatív hatásokat igyekeztek megszüntetni egy merőben új, ám annál ötletesebb megoldással: a természet erejét felhasználva próbálják kordában tartani a rágcsálókat.
Álomkert a betondzsungelből: B terv azoknak, akiknek túl sok lett a beton
Fáj az ember szíve, mikor egy-egy átalakítás során/után rájön: hoztunk rossz döntéseket, az eredmény nem éppen olyan, amilyennek szeretnénk. És vannak dolgok, amiket nem is lehet egyszerűen megváltoztatni. Így jártunk mi a térkővel és a kaviccsal az udvarunkon: mikor leraktuk, jó ötletnek tűnt, ma már kevésbé... De rájöttünk arra is, hogy sem a térkő, sem a kavics, de még a beton sem áthatolhatatlan akadály. Íme utólagos zöldítő ötleteink túlbuzgó térburkolóknak.

Már követem az oldalt

X