Örök dilemma, a pro és kontra érvek garmadáját lehet felsorakoztatni a kérdésben: kád vagy zuhany? Fürdés vagy tusolás? Melyik a gazdaságosabb, melyik megoldás a kevésbé környezetterhelő, és van-e különbség köztük egészségünkre gyakorolt hatásaikat tekintve? Izgalmas kutatómunkán vagyunk túl, ismertetem az eredményeket!

Az inhalálás hagyománya örök klasszikus, amely egyesíti a belsőleg és külsőleg alkalmazott terápiák hatékonyságait. Az aromás növények gőzölése olyan illóolajokat juttat be ugyanis a légútjainkba, amelyek eredményesen veszik fel a harcot a kórokozókkal szemben, ezért elsőrangú terápiaként szolgálhatnak köhögés, meghűlés, vagy felső légúti gyulladások esetén.

Nemrégiben elborította az internetet Frances Haugen amerikai adatmérnök és tudós ügye, aki a Facebook belső dokumentumainak ezreit hozta nyilvánosságra. Fellépése hatásaként összeesküvés-elméletek tucatjai indultak hódító útjukra – némiképp elbagatellizálva a történtek valódi jelentőségét. Mark Zuckerberg gigászi birodalma ugyanis sokkal több kérdést vet fel a világról, mint azt feltételezni mernék, és ennek már kézzelfogható bizonyítékai is vannak. 

Azt mondják: a felnőttek hamar felejtenek. Az idő múlásával egyre kevésbé emlékeznek az iskolás évek kétségeire, ahol gyermekként testközelből tapasztalták meg a harcok és szövetségek, a versengés vagy éppen a kirekesztés viszontagságos küzdelmeit. Valószínűleg mindannyiunknak voltak olyan meghatározó élményei, amelyeket nem, vagy csak nagyon nehezen tudtunk magunk mögött hagyni. Éppen ezért, saját utunkból tanulva kiemelt szerepet kell fordítanunk gyermekeink önbecsülésének támogatására, amelynek egyik fő terepe az iskola, és az ehhez kapcsolódó izgalmakkal teli életévek.

Munkálkodik egy csapat a világ távoli pontján, aminek tagjai egy egészen elképesztő jövőt álmodtak és alkottak meg. A Terminus AI Cityben robotok lesik a lakók minden kívánságát, a helyiségek pedig arra is képesek, hogy az eseményeknek megfelelően átrendezzék magukat. Igen. Egészen elképesztő kijelentések, és ha nem a saját szememmel láttam volna, talán el sem hinném, hogy ilyen létezik. Pedig nagyon is velünk van, és sajnos közelebb, mint gondolnánk.

Az ételnek lelke van – nem is akármilyen. És a legtöbb fogás akkor válik csak igazán mennyeivé, ha megtaláljuk azt a pluszt, ami olyan különlegessé teszi. Vajon tudod-e, hogy mitől lesz ellenállhatatlan a császármorzsa, és mi nem hiányozhat egy jó magyar gulyásból?

A forró, száraz nyári hónapok számos szempontból próbára tették szervezetünk tűrőképességét, ezt testünk minden része megérezte. Éppen ezért a mostani időszakban nemcsak bőrünk védelmére és ápolására kell nagyobb figyelmet fordítanunk, hanem hajunk egészségére is, hiszen az ősz a feltöltődés, regenerálódás és erősödés évszaka hajszálaink számára is.

Balázs fiunk első éveiben megküzdöttünk a folyékony orvosságokkal. Nem volt olyan szirup, kivonat, csepp, amit tartósan elfogadott volna; ha véletlenül sikerült is belecsempészni a gyümölcslébe, pár pillanat, és már kint is volt. Egyetlen egy olyan gyógyír akadt, ami jól vette az akadályokat, és nagy örömömre a család egyik kedvence lett: a jó öreg Plantago lanceolata, azaz a lándzsás útifű szirup.

Az évszakok váltakozását nemcsak étkezésünknek vagy öltözködésünknek kell lekövetnie, hanem a mindennapi bőrápolási rutinunknak is. A hűvös, szeles idő beköszöntével bőrünk is más segítségre és odafigyelésre vágyik, és ahhoz, hogy megőrizzük egészségét és vitalitását nemcsak belülről, hanem kívülről is ápolnunk kell.

Mindenkinek van rossz napja: anyának, apának és a gyerekeknek is. De néhány trükköt bevetve talán kevesebb ilyen nap lesz, és a tanulás nem tetézi majd az esetleges gondokat.

Az emberek hajlamosak leegyszerűsíteni fontos témákat és egyetlen tengely mentén értékelni azt, amit nagyon sok oldalról lenne üdvös vizsgálni. Klasszikus vízválasztó a kor, holott a „bezzeg régen tudták az öregek, amit a mai fiatalok nem”-gondolatiság és a „nyugi, nagyi, ma ezt már sokkal jobban is lehet”- mentalitás ugyanolyan káros lehet.

Robogeddon: bár eddig kevesen találkoztunk vele, sokunknak lehet ismerős a kifejezés, amit a „robot” és „armageddon” szavakból alkottak meg. Vajon valóban előfordulhat-e bármikor a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia átveszi az emberek helyét, és milyen hatással lehet ez ránk? Ennek a témának jártunk utána.