Egy közel 120 éves magyar cég, a Graboplast olyan padlót és falfelületet fejlesztett, amely kórházakban, idősotthonokban segít a makacs, antibiotikumoknak ellenálló kórokozók visszaszorításában. Nemhiába nyertek el vele nemzetközi díjat is.
Azt, hogy egy nemzeti vagy világméretű stratégia mennyire helytálló, őszinte vagy szükséges – nem tudjuk megítélni. Egy azonban biztos: lobbi és anyagiak ide érdekek és hátsó szándékok oda, a természet rehabilitációjára és védelmére égetőbb szükségünk van, mint valaha.
Inváziós faj – sokat hallott, ám nehezen megfogható fogalom ez. A legtöbben azt gondolják, hogy kerttulajdonosként nem kell vele foglalkozniuk, de ez sajnos tévedés. A nem őshonos, inváziós fajok terjedése a Föld egészségét veszélyeztető tényezők között a második helyen áll: nemcsak természetvédelmi, hanem komoly humánegészségügyi és ökonómiai problémát is okozhatnak. Ezért sem mindegy, mit engedünk a kertünkbe.
A nap egyre fényesebben ragyog, a kedvünk is egyre mosolygósabb – itt az ideje a kerti ágyásainkat is benépesíteni! Például a tavasz első hírnökeivel.
A gasztronómia Boccacciója – mondja Bartholomaeus Platináról a világ első szakácskönyvének szerzőjéről a magyar kiadás előszava. Hogy ez mennyire találó felütés, csak később derül ki: a gyönyör, az egészség és a jobbnál jobb receptek tökéletes összefonódása szervezi a fejezeteket, igazi gasztronómiai időutazásra hívva az olvasót. Nem egyszerű szakácskönyv ez, inkább egyfajta kultúrtörténeti ínyencség, amibe érdemes belekóstolni!
Fodros bunda, vastag zsír – a régi idők egyik legkedveltebb párosítása. Egykor messze magasan uralta a húspiacot, aztán az istállózott sertéstömegek letaszították a trónról. De azt a fajtát, ami már kiállta a legkeményebb idők próbáját, nehéz végleg száműzni, így a mangalica is visszaszerezte jól kiérdemelt helyét. Neve ma már eggyé vált a prémium kategóriával, csak épp nem tudjuk, mivel érdemelte ki mindezt. Itt volt az ideje, hogy utánajárjunk!
A közelmúlt energiapánikjának közepette mindenki a telefontöltők matekjával intett óvatosságra – sokszor képtelen számokat lebegtetve. „Húzd ki a telefontöltőt, ha elmész otthonról, húzd ki a TV-t is!” Jobbnál jobb tanácsok hangzottak el. Senki nem vitatja, milyen felelős fogyasztói döntés kihúzni ezeket, de a divatpéldák árnyékában olyan eszközeink is megbújtak, amelyek a töltőknél sokkalta több forintot pörgetnek hozzá havi számláinkhoz.
Pergola vagy boltív, házfal vagy kerítés, rézsű, rács vagy takarni kívánt oszlop – mi a közös bennük? Mind olyan növények támasztékai, amelyek különleges tulajdonságaiknak köszönhetően a kertészkedés egy merőben más formáját kínálják az érdeklődők számára. Futnak, kúsznak és kapaszkodnak – de mi hogy válasszunk közülük?
Az alvászavar egy láthatatlan ördögi kör, aminek dinamikus körforgását a legtöbben későn vesszük észre vagy csak későn kezdünk foglalkozni vele. Pedig a jelek egyértelműek: megromlott koncentráció, ingerültség, fáradtság és fejfájás. Dr. Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Alvásmedicina Grémiumának elnökével jártunk körbe minden fontos témát az alvással kapcsolatban. Tudtátok például azt, hogy az álom egy rendrakás mellékterméke?
A kerttervezés a legizgalmasabb művészet. Egyben a színek, illatok, formák, habitusok és a legkülönfélébb környezeti tényezők komponálásának tudománya is, ami valahonnan mélyről, az ösztönös emberi belsőből indul útjára. Persze kell hozzá sok-sok ismeret, tapasztalat és rálátás is – de azt idővel megszerezhetjük! Most az induláshoz igyekszünk segítséget nyújtani.
A tavaszi kert tervezésének egyik legizgalmasabb feladata a vetőmagok beszerzése. Bár a magszerzés legegyszerűbb módja vitathatatlanul a bolti vetőmagok kosárba pakolása, ez közel sem nyújt akkora élményt, mint egy közösségi magbörze. Ha eddig nem szántuk rá magunkat, idén mindenképpen pótoljuk: keressük fel a legközelebbi magbörzét, ahol rengeteg új információval, élménnyel és különleges vetőmaggal lehetünk gazdagabbak!
A réz létfontosságú nyomelem: hiánya ugyanúgy betegséget okoz, mint az, ha túl sok van belőle. Például az előbbi az egyik legfőbb oka a szívinfarktusnak. Egy felnőtt ember szervezetében átlagosan száz milligramm réz található, de állandó mozgásban van, tehát a természetes anyagcsere során távozik, miközben a táplálékból és más forrásokból folyamatosan fel is vesszük. A környezetszennyezés okán sokszor túl sok jut a szervezetünkbe.
