A természetes megoldások, a hulladékmentes mindennapok, a kreatív újrahasznosítás és a sokrétű felhasználási lehetőségek bűvkörében élek – de a „mindent mindenre mindenhogyan” szlogenjében nem hiszek. Ahogyan abban sem, hogy a kávézacc csodaszer lenne – viszont tudom, hogy ésszel érdemes használni.

Legtöbb élőhelyén már megmutatta magát az illatos hunyor (Helleborus odorus), amely 2008 óta szerepel hazánk védett növényeinek listáján. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft, de pénzben kifejezett értékénél sokkalta több az, amit jelenléte és megléte ad.

Bár a felmelegedés után érkező fagy sokaknak kedvét szeghette a tervezésben, az igazán eltökélt kertbarát időjárástól függetlenül teljes magbeszerzési lázban ég a tél utolsó hónapjában. Nem is ok nélkül, hiszen épp ideje elkezdeni azon gondolkodni, miképp rendezzük el kertünket, és milyen vetőmagokra lesz szükség növényeink felneveléséhez. Kezdetét vette a megbörzék időszaka – mutatjuk, merre érdemes elindulni!

A minap egy beszélgetés során rádöbbentem, hogy a „mindig minden rendelkezésre áll a szupermarketekben”-feeling közepette teljesen elfelejtettük, honnan is származnak az élelmiszereink. Nem tudjuk, mi terem idehaza, és mi utazza be a fél világot, mielőtt a süteményünkbe kerül. Lassacskán már halvány lila gőzünk sincs arról, mi lenne a választék, ha csak a pár száz kilométeres körzetünkben tudnánk válogatni…

A kerttervezés a legizgalmasabb művészet. Egyben a színek, illatok, formák, habitusok és a legkülönfélébb környezeti tényezők komponálásának tudománya is, ami valahonnan mélyről, az ösztönös emberi belsőből indul útjára. Persze kell hozzá sok-sok ismeret, tapasztalat és rálátás is – de azt idővel megszerezhetjük! Most az induláshoz igyekszünk segítséget nyújtani.

A legnagyobb eséllyel olyan kertekben találkozhatunk vele, ahol a napraforgón kívül cinkegolyóval is etetnek, és aminek közelében erdős területek is fekszenek. Az ornitológusok szerint az egyik legnagyobb fészeképítő mester a kontinensen, és szociális viselkedéséről, társai iránti elkötelezettségéről és hűségéről mi magunk is példát vehetnénk.

Talán a legtöbben még emlékeznek a régi kétforintos érmére, aminek egyik oldalát a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) képe díszítette. A faj 1979 óta élvez védettséget Magyarországon, természetvédelmi értéke 100 000 forint. Fokozottan védett növényünk, amely a Villányi-hegység kiemelkedő értékei között említendő, és amely kis termete ellenére nagy ismertségre tett szert az évszázadok során.

Ahogy az élet minden más területén, a kertészetben is folyamatosan változnak a trendek. A régi, paraszti udvarok képét felváltották a díszkertek, a pipacsok és margaréták helyére buxusok kerültek, és a történelmünket idéző színes, gazdag réteket bekebelezték a tujákkal, hibridekkel és legkülönfélébb nemesítésekkel előállított növények. Évszázadokon át tündöklő növények tűntek el szemünk elől a feledés homályába. De mi lenne, ha nem a divat, hanem mi diktálnánk? Ha megőriznénk múltunk és hagyományaink legszebb értékeit? Olyan növényeket mutatunk be, amelyek már bizonyítottak.

A napsütéses délutánok és a duzzadó rügyek láttán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy már itt is van a tavasz, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni a tapasztaltakról – mindenekelőtt azt, hogy éjszaka még igencsak alacsony a hőmérséklet: bizony vissza-visszatérnek a mínuszok is. Az effajta szeszélyeket edényes növényeink viselik a legnehezebben, ezért gondozásukra februárban kiemelt figyelmet kell fordítanunk.

Évente több millió tonna ruhát gyártanak le, amit gyorsan „el is hordanak”, majd kidobnak a szemetesbe. A globális elemzések szerint minden másodpercben egy teherautónyi ruhadarabot égetnek vagy temetnek el a szeméttelepeken, így nem túlzás azt állítani, hogy a divatipar az egyik legpazarlóbb termelési- és fogyasztási ágazat.

A legkisebb európai rigófaj, Törökország nemzeti madara. Az utóbbi évtizedekben egyedszáma csökkenésnek indult, ezért a Természetvédelmi Világszövetség mérsékelten fenyegetett fajnak nyilvánította. Idehaza védettséget élvez: természetvédelmi értéke 25 000 forint. De mit kell tudnunk róla, és miért fontos segítenünk, védenünk a mindennapokban?

A téltemető vagy kikeletnyitó téltemető (Eranthis hyemalis) a boglárkafélék családjának képviselője. Alig tíz centiméteres magasságával az egyik legkisebb tavaszi virágzó növényünk, amely Magyarországon 1982 óta védett növénynek számít. Üde, meszes talajú gyertyános- és cseres-tölgyesekben, illetve keményfa-ligeterdőkben találkozhatunk példányaival – érdemes figyelni rájuk.