A ránk maradt népi bölcsességek szerint téli álmuk után a medvék ezt a növényt keresik, hogy gyomrukat és vérüket megtisztítsák vele. Nevezték sásihagymának és poszhagymának is. Erőteljes vértisztító, baktérium- és vírusölő tápláléknövényként tartjuk számon, és most szőnyegként borítja a talajt az erdőkben.
Két fiatal természetkedvelő, César és Lester egy közös gondolattól vezérelve 2018-ban megalapították a Clean Something For Nothing (CSFN) mozgalmat. Egy Európán átívelő utazás ihlette cselekvési felhívást, ami megmutatja, hogyan befolyásolja a szemét természetes környezetünket, és hogy mennyit számít, ha egy cseppnyi figyelmet fordítunk ennek felszámolására.
Úgy kezeljük az erdőkert fogalmát, mint egy manapság divatossá váló új kertészeti irányzatot, pedig az erdőkertek már több száz évvel ezelőtt is léteztek, sőt: szigorúan véve már az egészen ősi kultúrákban is megtaláljuk gyökereit. Mikor máskor lenne relevanciája egy ilyen természetközpontú termelési rendszernek, ha nem most, a nagy klímaválság kellős közepén, amikor egyértelművé vált, hogy valamit tenni kell, méghozzá sürgősen.
Ezúttal egy olyan fajt szeretnénk bemutatni, amely bár védettséget élvez hazánkban, a hivatalos közlemények szerint mindösszesen egyszer, 2006 júliusában az izsáki Kolon-tavon igazolták jelenlétét. A szuharbújó kis testű, barna színű énekesmadár: híres jellegzetesen hullámzó nászrepüléséről és az eközben dalolt messze hangzó énekéről.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete az Európai Unió egy 2020-as kutatásán felbuzdulva akciót hirdetett a hazai zöldre festés jelenségének felfedésére. A 2020-as kutatás eredményei szerint a termékeken található környezetbarát tulajdonságokra utaló állítások közel fele félrevezető, amelyek rossz döntésre bírhatják a fogyasztókat, miközben ők azt hiszik, hogy jó döntést hoztak. Ennek hazai körülményeire kíváncsi a TVE csapata, akik mindenkit egy kis „zöldítős nyomozó játékra” hívtak.
A vaj egy legalább 80% tejzsírtartalmú tejtermék, amelyet tejszínből köpülnek. Minden olyan termék, amely megfelel ennek a követelménynek, a „vaj” kategóriájába tartozik, tehát a vaj gyűjtőfogalom. Így a sózott vajak, a fűszeres vajak, a márkázott vaj és a teavaj is egy alkategória, egy vajtípus. Lássuk, melyik mit jelent pontosan!
Sokszor jutnak eszembe az első sétánk lépései saját kertünkben, de a legélesebben az erőteljes hangra emlékszem, ami életem párjából tört elő akkor: „Na azt már nem!” Néztem őt, próbáltam beférkőzni a gondolataiba, miközben azt kérdeztem magamtól, meddig mehetek még el? Mást akartunk. Bennem továbbra is dolgozott az önállósult dac, ő pedig nem tűrt ellentmondást. Így maradtak meg a diófák.
Sokak szerint a nádi énekesmadarak közül a legszebb tollazattal rendelkező faj, ráadásul éneke is igen változatos, mivel más fajok jellegzetes dalait is beleszövi saját énekébe. Az ornitológusok az egyik legintelligensebb madárnak tartják: hamar megtanulja a különbséget idegen és ismerős között, és játszi könnyedséggel ismeri fel a veszélyt.
Az egyik legtöbb névvel ismert növényünk: nem kevesebb, mint 15 elnevezését gyűjtötték össze az évszázadok alatt. Gyökeréből kávét helyettesítő ital készülhet, halványított levele kiváló saláta, virágzata teák alkotója, szára pedig a gyermekek kedvenc játéka. A pitypangról van szó. Ezúttal újabb érdekességeket kutattunk fel róla.
Szikes puszták és legelők növénye, ami kétes híre ellenére 1988 óta szerepel hazánk védett fajainak listáján. Egyetlen egyedének természetvédelmi értéke 10 000 forint, amit adott esetben, egy rossz döntés következtében hamar százezres bírsággá lehet duzzasztani. Ismerjük meg a szerencsét hozó lóhere egy távoli rokonát, a földbentermő herét.
Sokszor és sokféleképpen találkozhattunk már vele: az egyszerű tisztító tea receptektől kezdve a főzeléken át a természetes permetlevekig. Ha van olyan növény, aminek felhasználási ötletei kimeríthetetlenek, akkor a csalán biztosan az. Visszautaztunk kicsit az időben, és összegyűjtöttük, hogy mire is használták a nem is olyan régmúlt korok emberei.
Két évszázaddal ezelőtt még cigány csaláncsúcs volt a hivatalos neve, és ez nagy port kavart a 19-20. századi ornitológusok körében. Hogy lett a csaláncsúcsból cigánycsuk, és miért érdemes megismerkednünk vele? Mutatjuk!
