Sokunknak vannak régi, megsárgult papírokkal teli, de annál értékesebb receptgyűjteményei, amiket még nagyanyáink vagy az ő nagyanyáik hagytak ránk. Egy-egy nyugodt nyári estén érdemes fellapoznunk ezeket a kincset érő könyveket, mert rég elfeledett receptekre lelhetünk. Most saját örökségemből hoztam egy kis ízelítőt…
Ha emlékeim nem csalnak, általános iskola alsó tagozatában ismerkedtünk meg az erdő fogalmával. A negyedik osztályos tankönyvek gazdagon illusztrálták a növényvilág szintjeit, az avarban megbúvó állatokat, a lombhullató fák típusait. Mégis: két évtizednek kellett eltelnie, hogy valóban megismerjem ezt az elbűvölő világot, és biztos kézzel gyűjthessem egyedülálló kincseit. Mostanában éppen a vadszedret.
Almapektin: a legtöbb háziasszony valószínűleg már találkozott vele ilyenkor, a kamra feltöltésének időszakában. Befőzéshez, sűrítéshez használjuk, hiszen egy kiváló zselésítő, gélképző anyag. Egy természetes rost, ami a megfelelően és pont érett almában nagy mennyiségben van jelen (a túlérett gyümölcsben már sokkal kisebb mennyiségben található), és ami egyre inkább reneszánszát éli egészségünkre gyakorolt pozitív hatásai miatt.
Ki ne emlékezne a grízes tésztához olyan gyakran kínált barackbefőttre, amiért egy egész héten át képesek voltunk sóvárogni, mire végre a hétvégi asztalra kerülhetett. A legtöbben erről az oldaláról ismerik csodálatos gyümölcsünket, az őszibarackot, pedig ennél jóval többet tud adni nekünk. Ezúttal felhasználásának szerteágazó lehetőségeit hoztuk el a télre történő tartósítástól kezdve az italok készítésén át egészen a grillezett finomságokig.
Észak-Európa nagy részében még a mai napig nagy számban megtalálható a vadonban, leginkább a nedvesebb erdős részeket kedveli. Felhasználása nagy múltra tekint vissza: az észak-amerikai indiánok kedvelt csemegéje és orvosló növénye volt- szinte minden részét felhasználták a gyógyításra: a virágát, a gyümölcsét, a leveleit, a fiatal hajtásokat, és még a gyökerét is. Szezonja nem tart túl sokáig, így mindösszesen pár hetünk van élvezni friss fogyasztásának élményeit és előnyeit.
A minap egy olyan elejtett mondattal találkoztam, ami kicsit megijesztett. Így hangzott: „Kirepültek a fiókák, gondoltam már nincs már rá szükség, levertem a fészket, de meglepő módon visszajöttek, és megint tojást raktak. Nem is tudtam, hogy a rozsdafarkúak kétszer is költenek”. Pedig költenek. És nemcsak a rozsdafarkúak, hanem számos más madárfaj is, és ha a nyár elég hosszú, és elegendő táplálékforrás áll rendelkezésükre, no meg a környezeti feltételek is adottak, akkor még harmadköltésre is számíthatunk.
Ha valaki gyógykenőcs készítésére adja a fejét, általában a klasszikus zsír vivőanyaggal kezd, majd átevickél a modernebb korok kedvenceihez: a shea-, kakaó- vagy mangóvajhoz. Ritkán találkozom olyannal, aki vajban áztatja a gyógynövényeket, pedig a vaj nemcsak kiváló alap, de hasznos összetevőinek köszönhetően igazán tápláló kenőcs is készíthető belőle. Ezúttal öt kedvelt recepttel készültem.
Júliusban sem dőlhetünk hátra, sőt: egyre inkább sűrűsödnek kertünkben a növényvédelmi teendők, hiszen ökoszisztémák egyensúlyának kibillenése miatt egyre több dolog „nem úgy működik, ahogy kellene”. Ez sokkal intenzívebb emberi odafigyelést és beavatkozást tesz szükségessé – ott legalábbis biztosan, ahol a természetes rendszerek az elmúlt évtizedekben károsodást szenvedtek. És valljuk be: a legtöbb kert – a legjobb szándék mellett is – ide tartozik…
Az ország hat pontján utazhatunk libegővel, és ha jót akartok magatoknak, egyiket se hagyjátok ki!
Nedves erdőkből ismert faj ez a viszonylag kis méretű fa, amelynek virágai jellegzetes hosszú fürtökben, hatalmas tömegben nyílnak kora tavasszal, lombfakadáskor. Apró fekete termését imádják a madarak – és bár már régóta nem gyakori vendége a konyháknak, azért akad még pár apróság, amit javára írhatunk…
A petrezselyem (Petroselinum) széleskörben ismert gyógy- és fűszernövényünk. Eredetileg Dél-Európából, a Földközi-tenger vidékéről származik, azonban mára az egész világon elterjedt. Neve a latin petroselium szóból ered, ami a görög petrosz (kő, szikla) és szelion (növény) szavakból áll össze. A népnyelv petruskaként is ismeri.
Ahogyan a futás, úgy a kerékpározás is reneszánszát éli: az elmúlt években egyre nagyobb divatja lesz két kerékre pattanni, és így fedezni fel országunk szépségeit. A természet és a tekerés szerelmeseinek szeretnénk most kedvezni válogatásunkkal, amelyekben a legszebb hazai útvonalakat igyekeztünk összegyűjteni.
