A textilipar fenntarthatósági törekvéseinek több évtizedes története van.
A fehér akác a méhészek kedvelt fája, annak ellenére, hogy már 2009 óta szerepel az invazív növények listáján. Gazdasági haszna miatt nagy harcok folynak az ökológusok és a piaci szereplők, illetve a döntéshozók között: mert bár kétségtelenül sok hasznot hoz számunkra, tisztában kell lennünk kevésbé kedvező környezeti hatásaival is.
Idehaza körülbelül hetvenféle burgonyát forgalmaznak. Vakmerő vállalkozás lenne mindegyiket sorra venni, ezért induljunk el az alapoktól: melyik besorolás mit jelent, és milyen színt keressünk, ha egyszer már tudjuk, mit ültetnénk odahaza? Mutatjuk!
Az elmúlt évtizedekben szinte mindent kivettünk talajainkból, amit csak lehetett: az intenzív mezőgazdaság, a helytelen talajhasználat, a növényvédő szerek, műtrágyák és megannyi más rossz döntés odáig vezetett, hogy termőtalajaink nagy részének állapota jelentősen leromlott.
A cékla az elmúlt évtizedekben mintha kissé háttérbe szorult volna, és csak az utóbbi években kezdték újra kihasználni a benne rejlő lehetőségeket – elsősorban a csúcsgasztronómia és a reformkonyha jóvoltából. Az egyik legtöbb hasznot tartogató élelmezési növényünk, amely a cukortól kezdve a teljesítménynövelésen át egészen az ételszínezésig számos fronton megállja a helyét.
Miközben a tavaszi kertfrissítés fajain gondolkodtam, feltűnt, hogy szinte alig van pár csomó díszfű a kertben. Egy-két zebrafű és talán két tő Japán vérfű – nálam ennyiben ki is merül a választék. Nem is értem, hogyan maradhatott el, hiszem a díszfüvek szerepe megkerülhetetlen, ha a kerti állatok menedékéről gondolkodunk. Utánanéztem hát, milyen díszfüveket érdemes hazánkban ültetni.
A kertbe bármikor érdemes állatbarát eszközöket telepíteni: ha az első költésről le is késtünk, hát a másodköltésre jó lesz az odúnk. Ha pedig véget ért a költési szezon, akkor télre fogunk tudni védett menedéket biztosítani kertünk madarainak. A rovarhotelekkel ugyanez a helyzet: beporzóink egész szezon alatt dolgoznak, télen pedig búvóhelyre van szükségük. Tehát ha van alapanyag, idő és munkakedv: barkácsolásra fel! Ha csak vásárolnánk, mutatjuk, mi alapján érdemes választani.
A korabeli feljegyzések szerint azért kapta az „árva” jelzőt, mert rokonától eltérően nem szúr, és érintése nem okoz viszketést. Összevagdalt leveleit szeszben áztatva tüdővész elleni orvosságot készítettek belőle, és rostjai még finomabb szövetek készítésére is alkalmassá tették. Az árvacsalán színes virágai beterítik a tavaszi réteket, útszegélyeket és kerteket.
Az egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyféleként tartják számon a tengelicet. Kifejezetten csapatokban mozgó madár, aki olykor nagy számban is megjelenhet a téli etetőkön. Mivel nagyrészt apró gyommagvakkal táplálkozik, nagy hasznot hoz a gyomok féken tartásában, de fiókáinak hála, még a kártevőket is nagy számban pusztítja. Ismerjük meg jobban a tengelicet, mesevilágunk kedvelt madarát.
Április hónap virág-királynője, a volgamenti hérics (Adonis volgensis) a boglárkafélék családjának jeles képviselője – nagyra becsült, fokozottan védett növényünk. Egyetlen példányának természetvédelmi értéke negyedmillió forint, ám nemcsak ez miatt érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk védelmére. Legritkább és legveszélyeztetettebb virágaink egyike.
Nem is olyan régen egy mezőgazdasági vásáron visszautasíthatatlan ajánlattal állítottak meg: császárfát szerettek volna eladni nekem. Bár valóban évezredek óta kedvelt faj hírében áll, hazai életútja nem kerül be a csillagok sétányára…
Aki el sem tudja képzelni reggeli rituáléját kávé nélkül, az nagy becsben tartja a finom kávét. Hogy pontosan kinek melyik fajta kávé a kedvence, az egyéni ízlés kérdése. A kávékészítés rejtelmeinek nyomába eredtünk.
