Farsang van, ilyenkor pedig sült húsok, tartalmas egytálételek és finom fánkok, kalácsok, isteni sütemények kerülnek az asztalra. Kicsit olyan érzésünk lehet, mintha a karácsonyi bőség folytatódna. És így is van. Hogy még izgalmasabbá tegyük a farsangi menüt, összegyűjtöttünk néhány mártást, amellyel bármilyen ételt ünnepi köntösbe öltöztethetünk. Lássuk hát, milyen mártásokat ajánlanak az elmúlt évszázadok szakácskönyvei!
Sokszor elképzelni sem tudjuk, hogy mekkora mennyiségben hajítjuk a kukába vagy a komposzthalomra az értékes, tápanyagban és gasztronómiai élményben gazdag növényi részeket. A legtöbb gyökérzöldség levele és a szárak a zöldhulladék között vagy egy újságpapírba csomagolva a kukában végzik. De van egy tucat érvem amellett, hogy ez többé miért ne így legyen!
Felmelegítve csak a káposzta jó – tartja a mondás, de talán ideje ezt megcáfolnunk. Akad ugyanis bőven olyan étel a hazai konyhában, amely másnap nemcsak, hogy ugyanolyan finom, de adott esetben még finomabb is, mint frissen fogyasztva. Hogy melyek ezek a fogások, és melyiknél mire kell figyelnünk? Már mutatjuk is!
A királyharaszt a háborúk utáni békeévek egyik legjelentősebb florisztikai felfedezése volt a Kárpát-medencében: Barcson leltek rá 1978-ban. Sajnos az egyre fojtogatóbb szárazság miatt nem örülhettek neki sokáig, mert a '90-es évek elején állománya veszélybe került, és csak komoly kutatómunka árán sikerült pár újabb tövet felderíteni. Védelmének erősítése érdekében a Kám melletti arborétumba telepítették, ahol gondosan őrzik túlélő példányait.
Január hatodika, vízkereszt napja az egyik legősibb keresztény ünnepünk, ami három fontos eseményre emlékeztet bennünket: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn. Ezen a napon zárul a karácsonyi ünnepkör, és elvileg e napon jött el az ideje, hogy megváljunk az ünnep díszétől, a karácsonyfától is. De mielőtt csak úgy kitennénk a heti szemetünk mellé, fontoljunk meg néhány lehetőséget ésszerűbb és kreatívabb felhasználásával kapcsolatban!
Fehér, barna, félbarna. Búza, tönköly, rozs, graham. Kenyér-, sütemény- és pizzaliszt. A legismertebb fajták. Ennél azonban sokkalta színesebb a repertoár, amiből most a legmagasabb beltartalmi értékű fajtákat mutatjuk be.
Bár sokan tévesen azt hiszik, hogy a hideg idő akadálya a szabadban töltött időnek, egy régi jó mondás szerint nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözet. Ezért akadálya sincs annak, hogy útra keljünk: öltözzünk fel melegen, húzzuk fel a bélelt bakancsot, és fedezzük fel hazánk változatos szépségeit. Legyen szó aktív turizmusról, családbarát kirándulóhelyekről vagy kulturális értékekről – a tél is megannyi lehetőséget tartogat!
Akik még megéltük az igazi tél színeit, leginkább a hófehérre vágyunk. És ez odakint meg is állja a helyét, a meleg otthon falain belül viszont érdemes felfedeznünk a tél sok más árnyalatát is. A legnagyobb mínuszokban is rendelkezésünkre álló szivárvánnyal készültünk, amely a konyhában és a fürdőszobában, azaz kívül és belül is feltölt majd bennünket. Hétszín-tél válogatásunk következik.
A kertünkben előrelátóan meghagyott avar a biológiai körforgalom révén a növények számára megfelelő mennyiségű tápelemet biztosít, így járul hozzá a helyi ökoszisztéma egészségéhez és egyensúlyához. Az állandó gereblyézés tehát nemcsak felesleges, hanem kifejezetten ártalmas is. Mutatjuk, miért!
Született menzásként nem sok olyan étel volt, amit nem szívesen ettem meg, de a répafőzelék közéjük tartozott. Kikerülve a felnőttek világába, több mint egy évtizedig nem is került a tányéromra. Mígnem egy vendégségben egy isteni répás fogást nem ettem. Olyan kellemes csalódást okozott a sült répa fűszeres íze, hogy azóta több répás recept is bekerült a repertoárba. Kedvenceimből válogattam.
Nem mondhatjuk, hogy a klasszikus januári napokat éljük, már ami az időjárást illeti: kellemes pluszok, helyenként virágba boruló növények fogadnak minket erre is, arra is a havas táj helyett. Mivel jó időben a kertész nem tétlenkedik, a téli pihenő helyett most feladatok örvendeztetnek sokunkat. Mutatjuk, milyen váratlan kerti munkákra keríts sort ebben az enyhe januárban.
Gyalogfenyőnek is szokták nevezni hazánk egyetlen őshonos borókáját, a Juniperus communis-t. A Duna-Tisza köze homokbuckáin élő ősborókák ma védett területekként őrzik eredeti szépségeit, kertjeinkben pedig számos nemesített változatával is találkozhatunk. Ezúttal azonban olyan borókákat mutatunk be, amelyek hazájukban különlegességként, haszonnövényként vagy egészségünk őreként is megállják a helyüket, ezzel is segítve mindennapjainkat.
