Az ősz a csend, a befele fordulás évszaka, amihez kitűnően illenek a lélekmelengető regények. Mutatunk néhány könnyű, de tanulságos olvasnivalót.

Kevés olyan növényt ismerek, ami annyira változatosan felhasználható, mint a varjúhájfélék családjának tagjai. Ezek a fajok híresek szárazságtűrő képességeikről, nincsenek nagy igényeik, számos körülmény között boldogulnak, és emellett magas díszítő értékkel rendelkeznek. Ültethetők sziklakertbe, rézsűkbe, tűző napra, de akár még virágládába is- és nemigen tudunk olyan körülményeket teremteni számukra, hogy azt ne éljék túl. Igazi Jolly jokerei a kertünknek, ismerkedjünk meg velük!

A szeptember és november közötti időszak az őszi virághagymák ültetésének ideje: ilyenkor ültetjük el a tavasszal nyíló hagymás növényeinket. A tulipán, nárcisz, jácint, krókusz és kikerics mellett a liliomok gazdag választékában is válogathatunk, és lehetőségünk van megismerni egészen különleges fajokat, fajtákat is. Ezek közül fogunk most bemutatni párat- készüljünk fel a forma- és színkavalkádra!

Sintra történelmi központjától mindösszesen négy kilométerre található a Monserrate-palota és az őt körbeölelő park, ami a 19. század eklektikus stílusjegyeinek hordozójaként vált ismertté. Az egzotikus növényi motívumok tárháza ez, ami a belső épületelemek kiterjesztéseként a külső kertrészekben is megmutatkozik: magával ragadva a gazdag növényvilágban elterülő szemlélődőt.  

A tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia) vagy más néven borfa az őszirózsafélék családjába tartozó sótűrő faj, ami Európában és Ausztráliában már kivadult és inváziós fajként terjed- veszélyeztetve az őshonos növényeket. Hazájában tengerpartokon, partközeli sós mocsarakban, legelőkön él, és a nagyobb sótartalmú vagy szikes talajokat is jól tolerálja. A fagyot jól tűri, kiválóan alkalmazkodik- így nem csoda, hogy hamar borsot tört a természetvédők orra alá.

Gyakori költőfajunk, akivel a városi parkokban és a fás-bokros élőhelyeken éppúgy találkozhatunk, mint kertjeink téli etetője körül. Erős, jellegzetes csőréről ismert, amellyel a meggy magját is könnyedén szét tudja roppantani- nem véletlenül kapta a meggyvágó nevet. 

Az írásos emlékekben 1433-ban említik meg először Báthori területeit, méghozzá pontosan azon a területen, ahol később az ásatások feltárták a várkastély maradványait. Magáról a várkastélyról 1549-ben tesznek először említést - történelmi jelentősége miatt az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben műemlékké nyilvánította. 2006-ban újjáépítették, és ma már teljességében látogatható.

A Sofiyivka Nemzeti Dendrológiai Park  https://www.sofievka.org/  az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia kutatóintézete, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy terepet adjon a környezetvédelmi tudományok kutatásainak és lehetőséget biztosítson a magasan képzett tudományos szakemberek képzéséhez. Egy különleges aurával rendelkező hely, amiről 1984-ben még egy kisbolygót is elneveztek.https://sofievka.org/park/

A sziki ballagófű (Salsola soda) a szélsőséges vízgazdálkodású szikes területek faja, legnagyobb állományai a Körös–Maros Nemzeti Parkban a kardoskúti Fehér-tó térségében és a Csanádi-pusztákon csodálhatók meg. 2001 óta védett Magyarországon, természetvédelmi értéke 5000 forint.

A hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides) egy Észak- és Közép-Amerikából származó inváziós vízinövény, ami Magyarországon a Tapolca-patakban jelent meg a 2000-es évek közepén, ahol rövid idő alatt önfenntartó állományt hozott létre. Július és október között virágzik: 5-10 kicsi, fehér virágból álló ernyője jelzi jelenlétét, amit a vidéken járva mi is megfigyelhetünk.

Az ökológiai szemléletű kertművelés térnyerésével egyre nagyobb szerephez jutnak azok a tápanyagutánpótlási módok, amelyekhez semmi mást, csak a természetet hívjuk segítségül. A növényi részek felhasználásával készült trágyalevek kiváló módjai a tápanyagutánpótlásnak és kondicionálásnak, ráadásul viszonylag gyorsan, nagy mennyiségben és költséghatékonyan előállíthatók.