Kell-e félnünk a mikrohullámú sütőtől?
Használjuk, szeretjük, hasznos, mégis félünk tőle. De van ennek alapja? Valóban ártalmas a mikró? Tudja-e egyáltalán valaki erre a kérdésre a pontos választ?
Öngyógyító beton: baktériumok forradalmasítanák az építőipart?
Az önjáró autók, -robotok és a különböző visszanövesztő-innovációk után elérkezett az öngyógyító beton ideje is: a TU Delft kutatásainak köszönhetően már a küszöbön áll egy olyan építőipari alapanyag megalkotása, amely képes sokkal gyorsabbá, költséghatékonyabbá és fenntarthatóbbá tenni dinamikusan fejlődő világunkat.
Magyarország madarai: a rövidkarmú fakusz
Fák törzsén vagy a vastag ágakon leshetjük meg leggyakrabban, ahol rovarokból, hernyókból és pókokból álló étlapját igyekszik összeállítani. Szorosan kötődik az idős tölgyfákhoz, mert legszívesebben ezekben fészkel, így leginkább olyan helyeken verhet sátrat, ahol akad még egy-egy matuzsálem. 1901 óta védett madarunk: természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Védett növényeink: a fehér sáfrány
A fehér sáfrány (Crocus albiflorus) a kora-tavasz gyönyörű, különleges színfoltja. 1982 óta élvez kiemelt figyelmet: Magyarországon védett növény, egyetlen tő leszakítása 50 000 forint büntetéssel jár. Virágzása most veszi kezdetét, így üde réteken járva esélyünk adódhat találkozni vele.
Nap-tervezte mennyország: a perzsák kertöröksége
Világtörténelmünket és kulturális örökségünket behálózzák azok a leírások és művészeti alkotások, amelyek az emberiség korszakainak színpompás kertjeit elevenítik fel: a paradicsomi kezdetektől nagy királyok kertjein át egészen a bolgárkertészek remekműveiig számtalan csodában merülhetünk el. Érdemes is megtennünk, mert még ma is rengeteget tanulhatunk elődeink megoldásaiból. Első utazásunk 2500 évre repít vissza a az időben: Dareiosz király perszepoliszi kertjeivel ismerkedünk meg.
Málna- és szederfajták: mit érdemes ültetnünk?
A napsugarak erősödésével egyre többször jut eszünkbe a bokorról csipegetett lédús málna íze, a szódával felengedett szörp felejthetetlen emléke, és a szedertől feketéllő gyermeki mosoly öröme. Érdemes időben gondoskodnunk a tövek beszerzéséről, mert a bogyósok egy kertből sem hiányozhatnak! De milyen fajtát válasszunk? Ebben igyekszünk segíteni.
Magyarország madarai: a zöld küllő
A zöld küllő (Picus viridis) a harkályalakúak rendjének képviselője, 1901 óta védett madarunk: természetvédelmi értéke 50 000 forint. Szinte egész Európában elterjedt faj, amely bár kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, a temetőket és az ártéri erdőket, de egyre közelebb merészkedik az emberhez, és egyre gyakoribb látogatója a kerteknek is.
Védett növényeink: a pirosló hunyor
Kevésbé ismert hunyorfajtánk, ami halványzöld rokonától eltérően egészen különleges árnyalatával hívja fel magára az erdőben túrázók figyelmét. A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) ugyanis nem véletlenül kapta nevét: vöröses-ibolya színével igazi különlegesség az avar növénytakarójában. Virágzása közeledik: érdemes figyelő tekintetekkel keresnünk.
Magyarország madarai: a kormos légykapó
Hazánkban ritka fészkelő, átvonulásakor azonban nagy eséllyel találkozhatunk vele. Már nevéből is kikövetkeztethetjük, hogy az egyik legszemtelenebb ház körüli állat lelkes gyérítője: gondosan megválogatott leshelyéről vadászva kapja el áldozatait. Fiókái nagy mennyiségű hernyótól szabadítanak meg bennünket, ezért kifejezetten hasznos kerti madár hírében áll. Védett madarunk, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Védett növényeink: a tavaszi hérics
2012-ben „az év vadvirága” volt. Mészkedvelő sztyepnövényünk, amely a száraz, napsütötte pusztafüves lejtőket és a zárt sziklagyepeket kedveli. Nem ritka azonban a lösz- és homoki gyepekben sem – szemfüles túrázók karsztbokorerdőkben, ligetes tölgyesekben, irtásréteken és legelőkön is találkozhatnak vele. Könnyen felismerhető virág, amely aranysárga színével mosolyt csal a tavaszelő kirándulóinak arcára.
