Ezerarcú Mikulás – Szent Miklós legendái és furcsa népszokások
Egyszer volt, hol nem volt egy gazdag kereskedőcsalád gyermeke, akit Miklósnak hívtak. Ismert volt az emberek között, akik tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki – jótetteiért már életében szentnek tartották. Ezek egyike, hogy egyszer egy vihar idején megmentette egy vízbe esett tengerész életét: így lett az utazók, a kereskedők, a zarándokok és a tengerészek védőszentje is. De van valami, ami még ennél is híresebbé teszi…
Lehet kicsi az ökolábnyomunk, ha nem látszik ki a digitális szemét alól – Tudtad, hogy most is szemetelsz?
Emlékeztek még, milyen izgalmas érzés volt kiválasztani a tökéletes képeslapot szeretteinknek, rányomni az ünnepi bélyeget, és postára sietni vele, hogy karácsonyig még biztosan odaérjen? És a táviratokra vajon emlékszik még valaki? És a magnók szárnyalására? A szilveszteri bulik húsz másodperces csendjére, amikor megfordítottuk a kazettát, vagy az apró sercegésre, amikor tovább pörgettük a következő számra, remélve, hogy időben megnyomjuk a stopot? Emlékeztek még?
Védett növényeink: a cselling
A cselling (Notholaena marantae) a harasztok törzsének tagja, a szalagpáfrányfélék családjának képviselője, egy kis vagy közepes termetű sziklalakó páfrány. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint. Termete 5 és 30 cm közötti lehet, életformáját tekintve pedig hemikryptophyta – azaz áttelelő szervei a talaj felszínén, vagy közvetlenül az alatt vannak.  
Fermentáljunk az ünnepi asztalra!
Arról, hogy mi is az a fermentálás, és miért érdemes odahaza is kísérleteznünk vele, egy korábbi cikkünkben már írtunk.  Most egy ízig-vérig ünnepi kiadással készültünk, amiben nemcsak fantasztikus karácsonyi recepteket, hanem beszerzési kisokost is hoztunk a házi savanyúságok és a fermentálás világából. Vigyázat: extrán egészséges tartalom!
A végtelennek hitt víz véges: ötletek vízpazarlás ellen
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a Föld soha ki nem merülő vízkészlettel rendelkezik, amit mi kényünkre-kedvünkre használhatunk. Nem számít, hogy feleslegesen folyik a háromnegyed része, az sem gond, hogy pár perc élvezetért fejünket a homokba dugva pazaroljuk erőforrásainkat, és gyanítom, az sem lenne elegendő hátráltató tényező, ha háromszor ennyibe kerülne köbmétere.
8 tápoldat konyhai hulladékokból
Krumplipüré lesz a köret, és a főzőlevet csak úgy kiöntenénk? Ne tegyük! Konyhánk telis-tele van olyan melléktermékekkel, kidobásra ítélt alapanyagokkal, amelyekből elkészíthetjük saját home-made növényi tápoldatainkat: így egyszerre leszünk hulladékmentesek és boldog növénytulajdonosok. 
Virágzó balkonláda a hűvös évszakokban
A tavasszal pompázó színekbe öltöztetett balkonládák őszre színüket vesztik, pedig mi sem hiányzik jobban a kopaszodó őszben, mint egy kis vidámság a fáradt munkanap után hazaérkező léleknek. Nincs azonban veszve minden, ugyanis egy kis utánajárással bőven találhatunk még olyan fajokat és megoldásokat, amelyekkel a téli ablak is vidámságra lelhet.
El sem hinnéd, miből készül a jövő gumija!
A gumi mint környezetszennyező anyag már nagyon régóta komoly fejfájást okoz a tudósoknak. Több mint egy évtizede folynak átfogó kísérletek azzal kapcsolatban, mivel lehetne kiváltani, hogy a kocsik is tudjanak min gurulni, de a természet is túlélje valahogy… Úgy tűnik, vannak egészen biztató kiindulási pontok: tudtátok, hogy a gumipitypanggal már több mint száz éve is foglalkoztak mint gumialapanyaggal?
Védett növényeink: a havasi éger
Az adventi készülődés egyik legkedveltebb és kétségkívül legszebb alapanyaga az éger toboza (pontosabban áltoboza), amit tömegével lelhetünk egy-egy téli pihenésre készülő fa koronája alatt. Van azonban a mézgás égernek (Alnus glutinosa) egy különleges rokona, a sokkal ritkább havasi éger (Alnus viridis), amely Magyarországon védett faj: 1988 óta élvez kitüntetett figyelmet. Vele ismerkedünk most meg.
Lemondani a sötétségről – mit tesz ez velünk?
Amióta világ a világ, a nappal és éjszaka változása az egyik legalapvetőbb természeti jelenség az ember életében. Ahogy a tudósok mondanák: a DNS-ünkbe van kódolva. Mi, emberek viszont – ahogyan az lenni szokott – jócskán belenyúltunk ebbe a ritmikus váltakozásba, amikor úgy döntöttünk, hogy bevilágítjuk az éjszakát. Ráadásul iszonyatos pénzekért, nem kis mértékben feleslegesen.
Télen se felejtsük el az itatót!
Bár a legtöbben a vízpótlást a forró, nyári napokhoz kötik, télen legalább annyira fontos kertünk lakóinak tiszta ivóvízzel történő segítése. Az avar alatt megbúvó túlélők, az etetőkre járó szárnyas barátok és a körülöttünk élő apró kisemlősök sokszor emberfeletti küzdelmeket kénytelenek vívni azért a pár csepp vízért, amit mi csak egy mozdulattal kiengedünk a csapból. Ezért ahogyan mindig, most is arra biztatjuk olvasóinkat, hogy egy kis odafigyeléssel és időráfordítással segítsék a kertjükben otthonra lelő élőlények túlélését.
Kedvenc hazai természetfilmjeink
Nincs olyan szeglete hazánknak, ami ne rejtene valamilyen értéket, felfedeznivalót vagy megismerésre méltó színfoltot. Ha másból nem, hát az ezeket bemutató természetfilmekből ez egyértelműen kiderül. Még az ember által súlyosan megsebzett tájakon is utat tör magának a természet, és képes még a legnehezebb körülmények között is kincseket teremteni. És ahogyan a mesében is elhangzik: aki nem hiszi, járjon utána – ezúttal az általunk ajánlott hazai természetfilmek segítségével.