A hirtelen és nagy erővel visszaköszönő fagy valószínűleg nem fog kedvezni a kora tavasszal előbújó növényeinknek, köztük az idehaza védettséget élvező dombi ibolyának sem. Talán némiképp javít a helyzeten, hogy természetes élőhelyein nem volt annyira enyhe az utóbbi pár hét, hogy az becsapva őt, növekedésre sarkallja. Reménykedjünk benne, hogy a ránk köszöntő fagy hamar visszahúzódik, és a dombi ibolya állományai teljes békéjükben tudnak majd virítani.

Sok más madarunkhoz hasonlóan a csuszka (Sitta europaea) is 1901 óta élvez védettséget hazánkban: természetvédelmi értéke 25 000 forint. Élőhelyének felkutatásakor előnyben részesíti a lombhullató erdős területeket, főleg a tölgyesek csoportjai közt szeret megtelepedni. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre közelebb húzódik a lakott területekhez, és ma már gyakori látogatója a vidéki kerteknek is.

Nem sok bosszantóbb dolog van annál, amikor egy egész napos konyhai gálya után egy mozdulattal tolják vissza a nem tetsző ételt az asztalon. Egy pillanat alatt felmegy a pumpa, és azért valljuk be: jogosan! Vannak azonban olyan esetek, amikor nem intézhetjük el azzal a dolgot, hogy szimplán finnyás az illető, mert a háttérben egy komolyabb probléma húzódik meg. És ennek neve is van: neofóbia.

A február izgalmas hónap: már meg-megmutatja magát a tavaszra emlékeztető napsugár, de még a fagy ereje is képes versenybe szállni vele. Éppen ezért talán az egyik legkérdőjelesebb és legingadozóbb hónappal állunk szemben, ami azonban nem ok arra, hogy lemondjunk az új életek elindításáról. Egy alapos tervezéssel, jó időzítéssel és hatékony megvalósítással biztonsággal ültethetünk- sőt: még vethetünk is. De vajon mit?

A természetes megoldások, a hulladékmentes mindennapok, a kreatív újrahasznosítás és a sokrétű felhasználási lehetőségek bűvkörében élek – de a „mindent mindenre mindenhogyan” szlogenjében nem hiszek. Ahogyan abban sem, hogy a kávézacc csodaszer lenne – viszont tudom, hogy ésszel érdemes használni.

Legtöbb élőhelyén már megmutatta magát az illatos hunyor (Helleborus odorus), amely 2008 óta szerepel hazánk védett növényeinek listáján. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft, de pénzben kifejezett értékénél sokkalta több az, amit jelenléte és megléte ad.

Bár a felmelegedés után érkező fagy sokaknak kedvét szeghette a tervezésben, az igazán eltökélt kertbarát időjárástól függetlenül teljes magbeszerzési lázban ég a tél utolsó hónapjában. Nem is ok nélkül, hiszen épp ideje elkezdeni azon gondolkodni, miképp rendezzük el kertünket, és milyen vetőmagokra lesz szükség növényeink felneveléséhez. Kezdetét vette a megbörzék időszaka – mutatjuk, merre érdemes elindulni!

A minap egy beszélgetés során rádöbbentem, hogy a „mindig minden rendelkezésre áll a szupermarketekben”-feeling közepette teljesen elfelejtettük, honnan is származnak az élelmiszereink. Nem tudjuk, mi terem idehaza, és mi utazza be a fél világot, mielőtt a süteményünkbe kerül. Lassacskán már halvány lila gőzünk sincs arról, mi lenne a választék, ha csak a pár száz kilométeres körzetünkben tudnánk válogatni…

A kerttervezés a legizgalmasabb művészet. Egyben a színek, illatok, formák, habitusok és a legkülönfélébb környezeti tényezők komponálásának tudománya is, ami valahonnan mélyről, az ösztönös emberi belsőből indul útjára. Persze kell hozzá sok-sok ismeret, tapasztalat és rálátás is – de azt idővel megszerezhetjük! Most az induláshoz igyekszünk segítséget nyújtani.

A melegágy egy olyan ágyás, aminek célja a sikeres hajtatás és palántanevelés táptalajának biztosítása. Egy trágyaréteggel fűtött, általában védőkerettel körülvett és fedett nevelő ágyás. Alkalmazása már a középkori Magyarországon is ismert volt: a kolostori és főúri kertekben virágok és botanikai ritkaságok nevelésére használták.

A legnagyobb eséllyel olyan kertekben találkozhatunk vele, ahol a napraforgón kívül cinkegolyóval is etetnek, és aminek közelében erdős területek is fekszenek. Az ornitológusok szerint az egyik legnagyobb fészeképítő mester a kontinensen, és szociális viselkedéséről, társai iránti elkötelezettségéről és hűségéről mi magunk is példát vehetnénk.

Talán a legtöbben még emlékeznek a régi kétforintos érmére, aminek egyik oldalát a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) képe díszítette. A faj 1979 óta élvez védettséget Magyarországon, természetvédelmi értéke 100 000 forint. Fokozottan védett növényünk, amely a Villányi-hegység kiemelkedő értékei között említendő, és amely kis termete ellenére nagy ismertségre tett szert az évszázadok során.