Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka | kertészmérnök és szociológus
Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.
A pánikzónán innen, a komfortzónán túl – Hozd ki magadból a maximumot a Goldilocks-elvvel!
Ha szereted a teniszt, és megpróbálsz komoly meccset játszani egy négyéves ellen, hamar megunod, mert túl könnyű. Ezzel szemben, ha olyan profi teniszezővel játszol, mint például Serena Williams, gyorsan elveszíted a motivációd, mert túl nehéz, nincs sikerélményed. Aztán megjelenik Goldilocks, vagyis Aranyfürtöcske, aki az egyik legnépszerűbb angol gyerekmese, A három medve (The Story of the Three Bears) főszereplője. Mi történik ezután?
Joghurttenyészetet „pumpált Amerika végbelébe”, majd feltalálta a müzlit – John Harvey Kellogg portréja
Pontosan 170 évvel ezelőtt, 1852. február 26-án született Michiganben egy híres orvos, aki nem tudományos felfedezéseivel került be a köztudatba, hanem egy egészen elképesztő alkotásával, amiről akkor még senki sem gondolta volna, hogy kiállja az idő próbáját. Ő volt John Harvey Kellogg, egy creeki seprűgyáros fia, a kukoricapehely feltalálója.
Felmelegítve még jobb: ételek, amiket megéri érlelni
Felmelegítve csak a káposzta jó – tartja a mondás, de talán ideje ezt megcáfolnunk. Akad ugyanis bőven olyan étel a hazai konyhában, amely másnap nemcsak, hogy ugyanolyan finom, de adott esetben még finomabb is, mint frissen fogyasztva. Hogy melyek ezek a fogások, és melyiknél mire kell figyelnünk? Már mutatjuk is!
A szív nélküli ügyészek és bírák világának küszöbén – a kor, amiben egy számítógép dönt a sorsod felett
„Bíró úr, de hát legyen szíve!” – hangzik az ismerősen csengő mondat. És valóban: az igazságszolgáltatás bármennyire is a tények és objektív tényezők terepe, elengedhetetlen része az emberi faktor is, hiszen minden ügy, minden történés és minden egyes körülmény egyedi a maga nemében. Minden tett egy emberi történet, minden ítélet egy sors első lépcsőfoka, egy jó vagy szörnyen rossz felvonás, ahol a mi világunk játssza a főszerepet, akármilyen világ is az. Születtek már rossz, igazságtalan és elfogadhatatlan ítéletek, nem is kevés. Megoldásra pedig szükség van, ehhez kétség sem fér. De vajon valóban ott kell keresnünk a megváltást, ahol a lényeg vész el, az ember önmaga?