Amikor kirándulni vagy túrázni indulnak a családok, a legtöbbször olyan útvonalakat keresnek, ahol különféle látványosságok, nevezetességek, kiemelkedő esztétikumok vagy nagyobb látogatóközpontok, bemutatóhelyek kapnak helyet. Ezért sokak számára kiesnek az olyan valóban természetes élőhelyek, amelyek igazi kincseket, fajritkaságokat rejtenek magukban. Pedig a mezők, rétek, bozótosok és erdőszélek háborítatlan ösvényein járva magunk is felfedezőkké válhatunk, és egy-egy kaland alkalmával még házi patikánkat is gazdagíthatjuk – akár olyan fajokkal is, amelyeket a gyógynövényboltokban sem igen láthatunk.
Modern világunknak egyik nagy hátránya, hogy a mindennapok mókuskerekében egyre kevésbé kapcsolódunk a természethez, és ennek következtében a körülöttünk élő világról szerzett ismereteink is egyre beszűkültebbek. Ennek orvoslására kínálnak kiváló lehetőséget azok a vadasparkok és látogatóközpontok, ahol élményprogramokon és természetismereti kiállításokon keresztül fedezhetjük fel (újra) a minket körbevevő csodákat. A legismertebb állatkertektől tovább lépve ezúttal olyan helyszínekkel készültünk, amelyek egy-egy különleges oldalról közelítik meg világunk őrizendő értékeit, és olyan utakra vezetnek bennünket, amelyeket talán még sosem fedezhettünk fel.
A nemzetközi Duna Napot 2004 óta ünneplik – ekkor volt a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója. Ez a nap szerte Európában arról szól, hogy milyen hatalmas értékekkel rendelkezik ez a csodálatos folyó, mennyi kultúrát szolgál, milyen változatos élővilágot rejt magában, és mennyire fontos szerepet tölt be az emberek mindennapjaiban.
A Zalai-dombságban elterülő Nagybakónak község kivételes kincset rejt magában: itt terül el a Völgyerdő Természetvédelmi Park, amiről joggal állíthatjuk, hogy a hazai természetvédelem egyik legértékesebb oázisa, egyben követendő példája. Egy hely, ahol elsődleges cél a természetközeli élőhelyek létrehozása, a ritka fajok és a természetes életközösségek védelme, illetve a környezettudatos gondolkodásra nevelés.
Báránynyelv, ökörnyelv, tetűvirág, pirítófű; csak pár ismert elnevezése kertünk egyik magról vetett egynyári csodájának, a kerti borágónak. Sajnos kevesen ismerik, és még kevesebben értékelik a benne rejlő kincseket, pedig igencsak sokoldalú konyhakerti-, fűszer- és gyógynövényről van szó. Nem állítom, hogy a legkönnyebben felfedezhető növények között van, de ha szánunk időt a megismerésére, és elkészítésének apró fortélyaira, akkor egészen biztos, hogy nem fogunk csalódni.
A dió egyike azoknak a fantasztikus növényeknek, amelyeknek szinte minden részét hasznosíthatjuk: fája sokrétűen szolgálja az embereket, termése tápanyagokban gazdag élelmet ad, levele pedig kiváló gyógyhatásokkal rendelkezik.
Cukorborsó-főzelék, rizibizi, borsóleves. Mindenki által ismert, és sokak által kedvelt ételek, amelyek receptjei nagyanyáink füzeteiben az elsők között szerepeltek. Tápláló fogások, gazdag vitaminforrások – de vajon tudjuk-e, hogy valójában mivel és miben segítik immunrendszerünket?
Június 17-én egy igencsak feszült vita zajlott az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsában, ami végül egy valódi történelmi sikert eredményezett: elfogadták a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law – NRL), ami hatalmas győzelemnek számít Európa természeti környezete, az éghajlatvédelem és az élhető jövő szempontjából is.
Pár évtizeddel ezelőtt sokat vártak tőle a hazai szakemberek, és – bár a termelés szempontjából az átütő siker elmaradt – a kopaszbarack vagy más néven nektarin egészséges, fogyasztásra kifejezetten ajánlott gyümölcsként vált be idehaza is. Sokrétűen felhasználható, a benne lévő vitaminok és tápanyagok feltöltik szervezetünket, és segítenek egészségünk megőrzésében is. Legyen szó desszertről, sült kacsáról vagy egy hűsítő jeges teáról: a nektarinra bármikor számíthatunk.
Minden év június 25-én ünneplik a Barlangok Napját, ami a forró nyári napokon igazi felüdülést is kínál a látogatóknak: országszerte számos izgalmas programon fedezhetjük fel a föld alatti képződmények rejtett kincseket és történeteket – már csak az a kérdés, hogy merre induljunk el!
A nagyszüleinknél töltött nyarak csatos üvegjeinek két olyan elmaradhatatlan nedűje is volt, amely végigkísérte gyermekkorunkat: egyik a napsütötte bodzavirágból készült frissítő, másik az öreg meggyfák adta sötétlila meggyszörp, ami szódával felöntve raktározta el bennünk a nosztalgia szívmelengető érzéseit.
2020-ban a Természetvédelmi Világszövetség a kihalással fenyegetett fajok vörös listájára tette a hazánkban is élő mezei hörcsögöt. A kialakult helyzethez a rossz szaporodási mutatók vezettek, aminek legfőbb okozói az állatok élőhelyeit érintő mezőgazdasági és ipari fejlesztések, a fényszennyezés és a globális felmelegedés.
