Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és szociológus

Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.

Talán nincs is olyan háztartás, ahol ne tartanának belőle legalább egy-két példánnyal. A világ legelterjedtebb házikedvence, ami bár sokáig képes láthatatlan maradni, előbb- utóbb felfedi rejtekhelyét. Ilyenkor szomorú sorsra jut: vagy a porszívó végez vele, vagy a kukába dobják. Egy biztos: nincs okunk sajnálni a porcicákat!

Megszületett egy nagy-nagy álom valamikor a hatvanas évek sűrűjében, ami először csak néhány, majd egyre több természet iránt elkötelezett önkéntes összefogásának köszönhetően két évtizeddel később formát is öltött. Tanárok és diákjaik, szülők és szakemberek együtt tették le az alapkövét annak az intézménynek, aminek révén Szeged annyi élet megmentője és annyi csoda bemutatóhelye lett. Mi az állatkertek szerepe ma? A Szegedi Vadaspark igazgatójával beszélgettünk többek között erről.

Már korábban is fel-felmerült, hogy a szilikon nem egészséges. De ha egyszer olyan kényelmes vele dolgozni! Rendre elaltatjuk a lelkiismeretünk, főleg amikor megjelennek a legcukibb nyuszis, szívecskés vagy különleges alakú sütőformák, amikkel igazi mesterműveket lehet alkotni. De megéri? Mennyire károsak a szilikon sütőformák? Ennek jártunk utána.

Van az úgy, hogy bármilyen kertet is álmodunk meg magunknak, a terepviszonyok, a „készen kapott” alapok keresztbe húzzák számításainkat. Ilyen átkos örökség a rézsű, főleg, ha meredek fajta. De megküzdöttem vele, és jelentem: élek. A küzdelem pedig nem is vészes, ha megfelelő növényekkel az oldalunkon indulunk neki.

Generációk sorát nevelték fel egészségben, tápláló finomságokat adtak az embereknek hosszú ideig. Bár a divatok elsodorták őket, kis számban még mindig itt vannak, és csodákkal ajándékoznak meg bennünket. Az pedig, hogy mennyi van belőlük, csak rajtunk múlik. Én arra biztatok mindenkit, ültessen egy-egy gyümölcsfát!

Észrevették, hogy egy-egy iskolai vagy óvodai nap után a gyerekek sokkal hangosabban beszélnek? És hogy a hétvégi nyugalomban újra lecsendesednek? Megfigyelték már, hogy hangosabban beszélnek, amikor telefonálnak, és hogy a kocsi kihangosítója miatt már élőszóban is magasabbról kezdik a társalgást?

Egy közel 120 éves magyar cég, a Graboplast olyan padlót és falfelületet fejlesztett, amely kórházakban, idősotthonokban segít a makacs, antibiotikumoknak ellenálló kórokozók visszaszorításában. Nemhiába nyertek el vele nemzetközi díjat is.

Azt, hogy egy nemzeti vagy világméretű stratégia mennyire helytálló, őszinte vagy szükséges – nem tudjuk megítélni. Egy azonban biztos: lobbi és anyagiak ide érdekek és hátsó szándékok oda, a természet rehabilitációjára és védelmére égetőbb szükségünk van, mint valaha. 

Inváziós faj – sokat hallott, ám nehezen megfogható fogalom ez. A legtöbben azt gondolják, hogy kerttulajdonosként nem kell vele foglalkozniuk, de ez sajnos tévedés. A nem őshonos, inváziós fajok terjedése a Föld egészségét veszélyeztető tényezők között a második helyen áll: nemcsak természetvédelmi, hanem komoly humánegészségügyi és ökonómiai problémát is okozhatnak. Ezért sem mindegy, mit engedünk a kertünkbe.

A nap egyre fényesebben ragyog, a kedvünk is egyre mosolygósabb – itt az ideje a kerti ágyásainkat is benépesíteni! Például a tavasz első hírnökeivel. 

A gasztronómia Boccacciója – mondja Bartholomaeus Platináról a világ első szakácskönyvének szerzőjéről a magyar kiadás előszava. Hogy ez mennyire találó felütés, csak később derül ki: a gyönyör, az egészség és a jobbnál jobb receptek tökéletes összefonódása szervezi a fejezeteket, igazi gasztronómiai időutazásra hívva az olvasót. Nem egyszerű szakácskönyv ez, inkább egyfajta kultúrtörténeti ínyencség, amibe érdemes belekóstolni!

Fodros bunda, vastag zsír – a régi idők egyik legkedveltebb párosítása. Egykor messze magasan uralta a húspiacot, aztán az istállózott sertéstömegek letaszították a trónról. De azt a fajtát, ami már kiállta a legkeményebb idők próbáját, nehéz végleg száműzni, így a mangalica is visszaszerezte jól kiérdemelt helyét. Neve ma már eggyé vált a prémium kategóriával, csak épp nem tudjuk, mivel érdemelte ki mindezt. Itt volt az ideje, hogy utánajárjunk!

Ugrás az oldal tetejére
Menü