Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és szociológus

Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.

Van egy sokszor mellőzött, de rendkívül fontos szervünk, amivel sajnos kevesebbet foglalkozunk, mint kellene. Májunk szervezetünk vegyi üzeme, méregtelenítő és anyagcsereközpontja, a tápanyagforgalom központi szerve. A gyomor- és bélrendszeren belül felszívott összes tápanyag és gyógyszer áthalad rajta, és a máj bontja le a hormonok jelentős részét is. Kulcsfontosságú szerepet tölt be egészségünk megőrzésében, ezért is fontos gondosan együtt élnünk vele!

Amikor egy kedves ismerősöm megkínált vele, bátortalanul nyúltam a villa után. Húsnak nézett ki, és hús íze is volt, de azért éreztem, hogy valami van a háttérben. Hamar ki is derült, hogy nem minden hús, ami annak látszik: szejtán került a tányéromra. Ismeretlen vizekre eveztünk, még sosem kóstoltam hasonlót, de őszintén mondhatom: nem utoljára ettem belőle. Egy kis szejtán-ismeret következik, nem csak vegánoknak!

Az egyik legtöbbet használt konyhai alapanyagunk, hovatartozását mégis örök viták övezik: hol zöldségként, hol gyümölcsként tartják számon. Egy azonban biztos: a paradicsom évszázadok óta a konyhánk szerves része, beltartalmi értékeinek köszönhetően pedig egészségünk szorgos őrzője.

Az egyik legrégebben termesztett kultúrnövényünk, amely az abraktakarmánytól a madáreleségen át a legelőkelőbb éttermek konyhapultjáig minden lehetséges utat bejárt. A hatezer évvel ezelőtti Mezopotámiában is előszeretettel termesztették, innen indult hódító útjára, és jutott el Ázsián, Afrikán és Európán át a világ minden tájára. De mi okozta viszontagságos történetét, és miért ajánljuk mégis rendszeres fogyasztását?

Sokaknak már elege van a lépten-nyomon szembejövő „zöld” témákból, amit némiképp meg is értek. Ezért azt javaslom mindenkinek, hogy csak arra koncentráljon, mi az, amit a saját életébe is adaptálni tud, aztán a változást kezdje egy kis lépéssel. Mert változtatni éppen az apró dolgokon a legkönnyebb – és valahol a legnehezebb is. Íme egy csokornyi ötlet, amiből egy-egy talán megtetszik annyira, hogy kipróbáld élesben!

A világot szinte észrevétlenül hódította meg a vegán étrend, majd a növényi alapú kozmetikumok elterjedése, és pár éve már a divatipar is felfedezte ezt az igencsak kedvelt címkét. De vajon tudjuk-e, hogy valójában mit takar a „vegán” kifejezés, és miért érdemes szépségápolási termékeinkben, napi bőrápolási rutinjainkban is előnyben részesítenünk az ilyen termékeket?

Az egészséges és fiatal vonások megőrzése mindig is foglalkoztatta az embereket. Már az ókor asszonyai is fortélyok százait vetették be annak érdekében, hogy szebbnek lássák magukat, és minél későbbre tolják az öregedés első jeleinek érkezését. A régészeti leletekből és írásos emlékekből ránk maradt tudás egyértelműen bizonyítja: már a görög, római, egyiptomi nők is magas színvonalon űzték a szépségápolás sokszínű és gazdag mesterségét.

A távoli Floridában pár évvel ezelőtt elkezdték építeni azt az IoT várost, ami a legújabb technológiák felhasználásával hálózza be a lakók mindennapjait. Az Egyesült Államok első és egyetlen intelligens gigabites közösségének megalakulása azt is jelenti, hogy a valaha elképzelt legfejlettebb egészségügyi rendszert képesek kialakítani. Ennek egyik központi helye a fürdőszoba, és fő eleme az abban található okos tükör.

A középkorban a „herba benedicta” nevet kapta, ugyanis a gonosz teremtmények és a veszélyek távoltartására használták. A Geum urbanum, azaz az erdei gyömbérgyökér számos tulajdonságából adódóan a késő ősz és a téli hónapok kedvelt fűszer- és gyógynövénye. Jellegzetes és aromás illatával egyértelműen tudomásunkra adja: nem rokona a sokak által ismert és kedvelt gyömbérnek – de annál közelebb áll a hideg évszakok egyik kedvencéhez, a szegfűszeghez. Hogy miért? Nemsokára kiderül!

Örök dilemma, a pro és kontra érvek garmadáját lehet felsorakoztatni a kérdésben: kád vagy zuhany? Fürdés vagy tusolás? Melyik a gazdaságosabb, melyik megoldás a kevésbé környezetterhelő, és van-e különbség köztük egészségünkre gyakorolt hatásaikat tekintve? Izgalmas kutatómunkán vagyunk túl, ismertetem az eredményeket!

Az inhalálás hagyománya örök klasszikus, amely egyesíti a belsőleg és külsőleg alkalmazott terápiák hatékonyságait. Az aromás növények gőzölése olyan illóolajokat juttat be ugyanis a légútjainkba, amelyek eredményesen veszik fel a harcot a kórokozókkal szemben, ezért elsőrangú terápiaként szolgálhatnak köhögés, meghűlés, vagy felső légúti gyulladások esetén.

Nemrégiben elborította az internetet Frances Haugen amerikai adatmérnök és tudós ügye, aki a Facebook belső dokumentumainak ezreit hozta nyilvánosságra. Fellépése hatásaként összeesküvés-elméletek tucatjai indultak hódító útjukra – némiképp elbagatellizálva a történtek valódi jelentőségét. Mark Zuckerberg gigászi birodalma ugyanis sokkal több kérdést vet fel a világról, mint azt feltételezni mernék, és ennek már kézzelfogható bizonyítékai is vannak. 

Ugrás az oldal tetejére
Menü