Az idei megemlékezésre hazánk kastélyai és történelmi helyszínei is változatos programkínálattal készülnek – bátran mondhatjuk, hogy fantasztikus lehetőségek között válogathatunk. Tematikus tárlatvezetések, rejtett helyek felfedezése, ünnepi menük és kézműves foglalkozások: csak néhány a választható opciók közül. Lássuk, merre érdemes elindulnunk!
A kertben járva a saját szemünkkel láthatjuk a természet ébredését: nemcsak a hagymás növények hozzák meg a színt a télen kimerült ágyásokba, hanem azok a legkorábbi ébredők is, amelyek elsőként kínálják fel virágaikat beporzóinknak. Közülük hoztunk most párat.
Az alufólia nem a konyhában, de még csak nem is a háztartás területén bukkant fel, hanem egy akkoriban igen kedvelt versenyen: a hőlégballonok megmérettetésén. A kérdés csak az, hogy vajon van-e okunk örülni annak, hogy mégis oda került?
Aki a korai palántázás híve, már minden bizonnyal elvetette az első magokat. Ezzel a legkönnyebb feladatot el is végezte, mert bizony a neheze még csak most következik. Olyan egyszerűnek tűnik a magból növényeket nevelni, de az igazság az, hogy a beltéri palántanevelésnek valójában számtalan buktatója van. Tanácsainkkal abban igyekszünk segíteni, hogy ezeket a buktatókat mindenki elkerülhesse, és egészséges, életerős palántákat ültethessen majd ki a napfényre. Vágjunk is bele!
Tavaszi napokon gyakorta láthatjuk a talajon, a magas fűszálak között keresgélni. Poszáta rokonaitól rozsdás szegélyű szárnytollai különböztetik meg, és mivel hazai élőhelyei az utóbbi évtizedekben igencsak megfogyatkoztak, a bokrosokat telepítő kerttulajdonosok nagyobb eséllyel gyönyörködhetnek keresgélő példányaiban. Énekét hajnalban és napkelte előtt hallhatjuk igazán, amikor különösen aktívak, már-már harsányak.
Használjuk, szeretjük, hasznos, mégis félünk tőle. De van ennek alapja? Valóban ártalmas a mikró? Tudja-e egyáltalán valaki erre a kérdésre a pontos választ?
Az önjáró autók, -robotok és a különböző visszanövesztő-innovációk után elérkezett az öngyógyító beton ideje is: a TU Delft kutatásainak köszönhetően már a küszöbön áll egy olyan építőipari alapanyag megalkotása, amely képes sokkal gyorsabbá, költséghatékonyabbá és fenntarthatóbbá tenni dinamikusan fejlődő világunkat.
Fák törzsén vagy a vastag ágakon leshetjük meg leggyakrabban, ahol rovarokból, hernyókból és pókokból álló étlapját igyekszik összeállítani. Szorosan kötődik az idős tölgyfákhoz, mert legszívesebben ezekben fészkel, így leginkább olyan helyeken verhet sátrat, ahol akad még egy-egy matuzsálem. 1901 óta védett madarunk: természetvédelmi értéke 25 000 forint.
A fehér sáfrány (Crocus albiflorus) a kora-tavasz gyönyörű, különleges színfoltja. 1982 óta élvez kiemelt figyelmet: Magyarországon védett növény, egyetlen tő leszakítása 50 000 forint büntetéssel jár. Virágzása most veszi kezdetét, így üde réteken járva esélyünk adódhat találkozni vele.
Világtörténelmünket és kulturális örökségünket behálózzák azok a leírások és művészeti alkotások, amelyek az emberiség korszakainak színpompás kertjeit elevenítik fel: a paradicsomi kezdetektől nagy királyok kertjein át egészen a bolgárkertészek remekműveiig számtalan csodában merülhetünk el. Érdemes is megtennünk, mert még ma is rengeteget tanulhatunk elődeink megoldásaiból. Első utazásunk 2500 évre repít vissza a az időben: Dareiosz király perszepoliszi kertjeivel ismerkedünk meg.
A napsugarak erősödésével egyre többször jut eszünkbe a bokorról csipegetett lédús málna íze, a szódával felengedett szörp felejthetetlen emléke, és a szedertől feketéllő gyermeki mosoly öröme. Érdemes időben gondoskodnunk a tövek beszerzéséről, mert a bogyósok egy kertből sem hiányozhatnak! De milyen fajtát válasszunk? Ebben igyekszünk segíteni.
A zöld küllő (Picus viridis) a harkályalakúak rendjének képviselője, 1901 óta védett madarunk: természetvédelmi értéke 50 000 forint. Szinte egész Európában elterjedt faj, amely bár kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, a temetőket és az ártéri erdőket, de egyre közelebb merészkedik az emberhez, és egyre gyakoribb látogatója a kerteknek is.
