A világ több ezer éves történetét felölelő tápláléknövény, amely egyre inkább belopja magát a hazai gasztronómia szívébe is.
Őshazája Közép- és Dél-Amerika: különösen a mai Peru, Ecuador és Mexikó területének növénye. A régészeti leletek tanúsága szerint már több mint 5000 évvel ezelőtt is termesztették - az inkák és más andoki civilizációk fontos alapélelmiszere volt. Gumóján kívül leveleit és hajtásait is felhasználták: főzték, sütötték, erjesztették, szirupot főztek belőle és még a termékenységi rítusok során is alkalmazták.
A feljegyzések szerint a Kolumbusz-féle „kolumbiai csere” révén indult világhódító útjára, és Európába is a spanyol hódítók hozták be a 16. század elején. Mivel jól tűri a meleg, száraz éghajlatot és a rosszabb talajminőséget is, Afrikában különösen nagy népszerűségnek örvendett, és Ázsiában is igen korán, már a 17-18. század fordulóján alapélelmiszerré vált.
Kontinensünkön a A 16-17. században még luxusélelmiszernek számított, és gyakorta hivatkoztak rá az irodalmi alkotásokban afrodiziákumként is.
Kínában a Ming-dinasztia idején, a 16. században vált alapélelmiszerré, különösen a hegyvidéki, gabonatermesztésre kevésbé alkalmas területeken; Japánban pedig, ahol satsumaimo-nak hívják, a 18. századi éhínségek idején vált igazán ismertté, és azóta is kedvelt alapanyaga a különféle édességeknek, italoknak.
Európában a burgonya érkezésével használata háttérbe szorult, de a 20. század végén újra felfedezték, nagyrészt magas béta-karotin tartalma miatt. Olyannyira fontos szerepet játszik az A-vitamin pótlásában, hogy több fejlesztési program (az ENSZ és a CGIAR projektjei is) támogatja termesztését Afrikában, mint az A-vitamin-hiány elleni természetes kezelési lehetőséget.
Közép-Amerikában, Nyugat-Indiában és több arab országban (Egyiptomban, Jemeniben) széles körben termesztik, és a népélelmezésben legalább olyan fontos szerepe van, mint nálunk a burgonyának. A batáta (Ipomoea batatas) számos lehetőséget tartogat emberi világunk számára, amelyek nagy részét csak most kezdjük felfedezni vagy újra felfedezni.
Cukortartalma alapján cukrászati alapanyag is lehetne - akár a gesztenyepüréhez hasonlóan elkészítve is felhasználhatnánk. A világ számos helyén „testőr növényként” tisztelik, azaz olyan kultúrának tartják, amely hatalmas néptömegeket tud az élelmezési kríziseken átsegíteni. ”Az egyszerű termesztéstechnológia, a betegségellenállóság és az alkalmazkodóképesség erre a célra mindenképp alkalmassá teszi… Bebizonyosodott, hogy nemcsak mint alapvető tápanyagforrást, de mint ipari nyersanyagot, tömegtakarmányt és mint luxus célra szolgáló élelmiszeripari termékeket is figyelembe kell venni.”- olvashatjuk a szakmai leírásokban.
A hazai termeszthetőségével kapcsolatos kutatások a nyolcvanas években indultak meg igazán, és az 1986-ban megkezdett honosítási kísérletek eredményeiből a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a batáta sikerrel termeszthető Magyarországon is. A tápiószelei honosítási kísérletekből kiderült, hogy a batáta alkalmas nagybani termesztésre, biokultúrában azonban melegigényes és fagyérzékeny: a jelenleg termesztett fajtái 4-5 hónapos fagymentes időszakot kívánnak.
Az első vizsgálódások után nem sokkal, a 2010-es évek elején harminc ásotthalmi család a Batáta Baráti Kör első találkozóján vállalta, hogy próbát tesz a batáta termesztésével. Az ásotthalmi kezdeményezés Váraljai Dénes ötletéből indult ki, aki akkor már több mint tíz éve kísérletezett ásotthalmi tanyáján a batáta termesztésével. „Az édesburgonya számára az ásotthalmi tiszta, sárga homok és a meleg, napsütéses időjárás ideális termesztési körülményeket nyújt”- olvashatjuk a település honlapján.
A batáta felhasználása könnyű, nem igényel nagy rutint vagy különleges tudást - pár dologra azonban nem árt figyelnünk! Például jó, ha megjegyezzük, hogy az édesburgonyát nem szabad hűtőszekrényben tartani, mert tíz fok alatt a benne lévő cukor átalakul keményítővé. A gyakorlott batátafelhasználók szerint ráadásul csak rozsdamentes késsel szabad vágni, mert a vaskésektől azonnal megfeketedik. A hámozott, felszeletelt batátát felhasználásig vízbe kell tenni, mert a levegőn hamar oxidálódik, és az édes íze miatt helyes fűszerezését is ki kell tapasztalni.
Felhasználhatjuk köretekhez, levest főzhetünk belőle, de akár rakott krumpliba burgonya helyett is megállja a helyét, ahogyan édességként vagy akár töltött burgonyaként is. Felhasználásának új módja a 30 fokon történő vákuumszárítás, amely során értékes tápanyagaiból, vitamintartalmából és a színéből sem veszít - ráadásul Tóth András, az ásotthalmi program vezetője 2016-ban azt nyilatkozta, hogy szerinte ez a jövő tartósítási módja, és kiinduló alapja lehet batátaliszt, ezen keresztül pedig például a gluténmentes élelmiszerek készítésének is.
Szerkesztőségünk is tesztelte, hogyan állja meg a helyét az édesburgonya a konyhában - íme egy válogatás kedvenc batátás receptjeinkből:
https://egy.hu/receptek/rakott-batata-108600
https://egy.hu/receptek/batatakremleves-110856
https://egy.hu/receptek/5-kulonleges-batatas-recept-110075
https://egy.hu/receptek/baconos-sult-burgonya-es-batata-110339
https://egy.hu/receptek/toltott-edesburgonya-108555
https://egy.hu/receptek/szezammagos-csipos-marhahus-batataval-egyserpenyos-recept-111437
https://egy.hu/receptek/tonhalfalatkak-fuszeres-bundaban-edesburgonyaval-112093
