Mitől lesz könnyebb az életem?
Év elején úgy döntöttünk, hogy ezt a kérdést, amennyire csak lehetséges körbejárjuk. A megszokott tartalmak mellett több írásunk jelent meg, amelyek erre a kérdésre keresték a választ. Arra hívtuk Önöket, hogy gondolkodjanak velünk. Mi magunk is meglepődtünk, hogy mennyi hozzászólás, email, üzenet érkezett. Nem véletlenül gondoltuk, hogy együtt okosabbak vagyunk.
Íme a lista azokról a dolgokról, amelyek Önök szerint könnyítik az életet: tudatosság, pozitív kisugárzású emberek társasága, barátok, család, hobbik, hit, Istennel való kapcsolat, jó kollégák, közösséghez tartozás, emberi kapcsolatok, elengedni, ami nem sikerül, megtanulni nemet mondani, önazonosság, önreflexió, rugalmasság, nyitottság, elfogadás, biokert, kert, kovászos kenyér, főzés-sütés, állatok, túrázás, szeretet, aktív szabadidő, kerülni a negatív embereket, kísérletezni új dolgokkal, meditáció, csend, törődés másokkal, örömszerzés, adás, zene, jó beszélgetések, a jelenben maradni, imádkozni, olvasás, a jóra koncentrálás, hála a jóért, megélni minden érzést - mélységeket és magasságokat is, napló vezetése, bringázás, sétálás, előre tervezés, nem kell túlaggódni a dolgokat, alkotás, sport, tánc, befőzés, napsütés, utazás, virágok, szeretni és szeretve lenni, ráérni az életre, meghallgatni másokat, egy cél, amiért érdemes napról napra felkelni, őszinte és nyílt kommunikáció.
Nem a terhek fogynak el – másként kell hordoznunk őket című cikkünkből, amelyet Gáll Orsolya írt az derült ki, hogy a könnyebb élet nem egy külső körülmény, hanem egy csendes belső fordulat eredménye, az a mód, ahogy megtanuljuk „hordozni" azt, ami nekünk jutott. Megjelent egy cikkünk egy példátlan boldogság-kutatásról, amely arra is rávilágított, hogy valójában nem a kapcsolataink mennyisége a meghatározó, hanem a minősége. Sokan élnek magányosan társas kapcsolatokban is, és egy szeretet nélküli közeg akkor is lehet toxikus, ha sokan vannak benne. Vagyis kizárólag a szeretetviszonyaink azok, amelyek minden körülmények között védőhálót vonhatnak körénk. Mi fán terem a boldogság? című írásunkból kiderült, hogy boldogságot érez az az ember, aki elveszti tér- és időérzékelését egy számára örömet és kihívást jelentő tevékenység végzése közben. Ez a boldogságérzés megjelenhet például sportolás, művészeti tevékenységek során, de akár főzés, kézimunka, olvasás vagy más hétköznapi cselekvés alkalmával is. És hogy boldogságra való törekvés például az is, ha minimálisra csökkentjük az olyan negatív érzelmeket, mint a harag vagy a pesszimizmus, és a pozitív érzelmekre fektetünk hangsúlyt, mint az empátia, az öröm és a hála.
Bemutattunk egy filmet, ami taníthatna, hiszen Agatha Bock egyszerűen csodálatos élete a nagybetűs Rendről szólt. Arról, hogy a kerti munkák igenis hatékonyan segítenek a befogadásban, hogy átélhetjük ezzel a tevékenységgel a teremtés és a születés örömét, részesei lehetünk a természetes elmúlásnak, és hatékonyan gyakorolhatjuk az elengedés művészetét is. Saját, hasonló tapasztalatairól mesélt Demecs Norbert is. Amrein Boglárka pedig számos ötletet, segítséget adott ehhez egyik írásában.
A rend többször is visszatért az élet könnyebbé tételét feszegető írásokban, hiszen a környezetünk szinte mindig visszatükrözi lelkiállapotunkat. A rendrakáshoz nyújtottunk segítséget itt.
Nincsenek társas kapcsolatok nézeteltérések, nézetkülönbségek, és végső soron konfliktusok nélkül. Írtunk arról is, hogy a konfliktusmentesség sokszor nem harmóniát, hanem túlzott alkalmazkodási kényszert, vagy csendes tűrést takar. A jó kapcsolatok sem konfliktusmentesek – hanem „javítás-képesek”. Vagyis működik bennük egy olyan mechanizmus, ami egy vita után visszavezeti a feleket egymáshoz. Szeretetviszonyainkban a stabilitást sokszor pont nem az mutatja, hogy elkerüljük a feszültséget, hanem az, hogy képesek vagyunk helyreállítani a békét utána. Erről szóló írásunkat itt olvashatják.
Az olvasóink által is javasolt életkönnyítő dolgok között az egyik legfontosabb eszköz a sport volt. Legyünk méhecskék! című cikkünk a hozzákezdés nehézségeiről szólt. A boldogság logikus: előhívhatod, ha érted a rendszert! című írásunkban biológiai beállítottságunk felől közelítettünk a kérdéshez, méghozzá a boldogságérzetért leginkább felelős, hormon- és idegrendszerünkre legjobban ható vegyületeket vizsgáltuk meg és azt, hogyan juthatunk legegyszerűbben hozzájuk.
Demecs Norbert kollégánk írásából az is kiderült, hogy az életet az is könnyítheti, ha felismerjük, hogy senki sem tökéletes és hibátlan. Hibázni, véletlenül megbántani másokat, tévedésből ítélkezni, figyelmetlenségből ártani - csupa olyan dolog, ami életünk során mindannyiunkkal megtörténik. Mégis a hétköznapi életben a bocsánatkérés sok embernek problémát jelent, pedig számos kutatás igazolta, hogy a bocsánatkérés és a megbocsátás egyformán fontos megbántottnak és elkövetőnek egyaránt, az elmaradása pedig mindenki egészségét negatívan befolyásolhatja. Erről írtunk itt.
Halmos Monika cikke az élet könnyebbségének egyik eszközét a lelassulásban, és ezen felül az adományozás fontosságában látja. Ne tárgyakat gyűjts, hanem élményeket - írja, és jótanácsokat is kapunk ahhoz, hogy hogyan szabaduljunk meg feleslegessé vált dolgainktól. A lelassulás és a csend témaköre is többször visszatért: A csend 10 jótékony hatása az emberi szervezetre című cikkünkből kiderült, hogy a csend ahhoz is kell, hogy különbséget tudjunk tenni fontos és nem fontos között. És ha ez sikerül, biztosan könnyebbé válik az élet.
A komolyzene szerepe a lelki jóllét és az életminőség javításában című cikkünkből az derült ki, hogy a komolyzene nem pusztán kulturális érték, hanem olyan tapasztalat, amely képes enyhíteni a stresszt, támogatni az érzelmi feldolgozást és javítani az életminőséget.
A jobb élet egyik fontos tényezője a test egészsége is. Jobb étellel, testtudatos táplálkozással könnyebb lesz az élet, és Halmos Monika szerint a gyógynövények észszerű használata is elengedhetetlen ehhez.
Próbáltuk a "Mitől lesz könnyebb az életem? kérdést megválaszolni úgy is, hogy feltettük a kérdés ellenkezőjét: mitől nem könnyű az életem most? Sok esetben egyszerűbb kiindulópont volt ezt megválaszolni, és a válaszokból következően a változtatásra szoruló dolgok is egyértelműbbek lettek. írtunk arról, hogy az ígéretipar világát éljük, és sajnos a felgyorsult tempóban és a digitális térben az emberek többnyire nem arra kíváncsiak, hogy valami mitől lesz probléma, hanem arra, hogy azt hogyan lehetne megoldani, lehetőleg gyorsan. Nem az a baj, hogy segítséget keresünk az interneten, hanem hogy a keresés pillanatában vagyunk a legsebezhetőbbek, és pont erre épült egy ígéretipar. Hogy ez mennyire veszélyes lehet, és mi lehetne a megoldás, arról itt olvashatnak.
Az életünket átszövő állandósuló stressz biztosan nem könnyít semmin, Mentsvárak csendben és zajban című írásunkban ezt a témát dolgoztuk fel. 5 plusz 1 tipp szólt azokról az önámításokról és tévhitekről, amelyek a boldogságot rossz helyen kerestetik velünk, és körbejártuk korunk egyik legártalmasabb felnőttkori függőségét is, ami lassan, de biztosan a figyelem széteséséhez és az együttléteink lassú kiüresedéséhez vezet. Ugyanebből a megközelítésből írtunk egy másik rossz megoldásról, ami látszólag csökkenti a hétköznapi feszültségeinket, de valójában csak tetézi a problémákat. A Korunk betegsége: a vásárlási mánia című írás arról szól, hogy a kényszeres vásárlás kapcsán a legfontosabb kérdés nem az, hogy mennyit vásárolunk, hanem az, hogy miért kell újra és újra vásárolnunk ahhoz, hogy elviselhető legyen az életünk.
És végül, de nem utolsósorban elmeséltük, hogy mit gondolt Einstein a boldogságról, aki azt vallotta, hogy a nyugodt és szerény élet sokkal több boldogságot hoz, mint a siker folyamatos hajszolása.
Egyhavi tapasztalatainkat összegezve elmondható, hogy a mindennapokban a “mitől lesz könnyebb az életem” kérdésre sokak válasza azonnal készen áll, felsorolni is nehéz lenne őket: több pénz, jobb körülmények, magasabb beosztás, nagyobb elismerés, egy újabb autó, még egy ruha, minden évben egy új telefon, sok sok magánóra gyermekünknek. Azt gondoljuk, ezek majd könnyítenek, segítenek. De ha kicsit távolabbról visszanézünk, körbejárjuk, közösen gondolkodunk, rögtön világossá válik, hogy a hirtelen megfogalmazott dolgok utáni vágy és a megvásárolt kényelem utólag szinte mindig veszít a fontosságából. Mert nem jelentettek igazi megoldást az élet boldogabb megélésére. Már néhány év távlatából sem arra emlékezünk, hogy milyen fantasztikus volt háromhavonta kocsit cserélni, vagy újabb és újabb dolgokat megszerezni akkor is, amikor már a tárolásuk is gondot okoz. Sokkal inkább élményekre, társas kapcsolódásokra, szeretetviszonyokra emlékezünk, amelyek mind arról szóltak, hogy ki volt ott mellettünk, ki hallgatott meg minket, kinek mondhattuk el azt is, amit magunknak sem mertünk bevallani, vagy amit nem tudtunk megoldani.
Sok jó módszert találtunk az élet könnyítésére, de olvasóink visszajelzései alapján is látszik, hogy a jó példák mellett az élet végső soron az emberi kapcsolódások szintjén válik könnyebbé. Attól lesz könnyebb, hogy nem egyedül kell hordoznunk. Hogy vannak olyan munkatársak, barátok, családtagok, ismerősök, akikhez őszinte viszony fűz minket. A fáradtságot, a stresszt ők sem tüntetik el, a felmerülő problémákat sem oldják meg, sok esetben a magányt sem csökkentik, de ha szeretettel vesznek körül minket, biztosabban találunk jó megoldásokat az élet könnyebbé tételére.
Köszönjük a közös gondolkodást!
