Ha túrázni indulunk, az erdőben számos fán, sziklán és tereptárgyakon találkozhatunk színes, különböző formájú kis piktogramokkal. Ezek a turista jelzések - a természetjárás útmutatói, amik segítenek abban, hogy mindig megfelelő irányba haladjunk. Sokan nem is gondolnák, de Magyarországon működik az egyik legerősebb és legjobban kidolgozott jelzésrendszer. Több mint száz éve festik ezeket a jeleket a Magyar Természetjáró Szövetség irányításával, így bármerre indulunk az országban, ugyanazon szabályok szerint tudunk eligazodni.
A rendszer elsőre talán bonyolultnak tűnik, de ha egyszer megértjük, logikussá és könnyen használható válik mindenki számára. A különböző alakok és színek segítségével nem csak tájékozódni tudunk, de a túránk tematikáját és hosszát is kiválaszthatjuk, illetve, ha elbizonytalanodunk, segítenek elvezetni a tervezett célhoz.
Ha valaki most ismerkedik ezzel a világgal, nem kell megijednie – ma már rengeteg segítség van ahhoz, hogy a lehető legkönnyebben és leggyorsabban értelmezzük az erdei piktogramokat.
A Magyar Természetjáró Szövetség honlapján vagy a Természetjáró mobilalkalmazásban minden jelzésről részletes magyarázat található. A turistatérképek jelkulcsa is pontosan mutatja, melyik jel mit jelent. Érdemes rászánni pár percet, hogy megtanuljuk – mert ha túráink során ismerjük a jelzéseket, az erdőben nem csak tájékozódni tudunk, hanem valóban otthon érezhetjük magunkat a természetben.
A turistajelzések rendszerében megkülönböztetünk szabványos (általános) vagy tematikus jelzéseket. A szabványos turistajelzésekkel az egész ország területén találkozhatunk, jelentésük mindenhol ugyanaz. A tematikus jelzések pedig lehetnek hosszabbak vagy rövidebbek is, de mindig egy adott témára vagy térségre összpontosítanak, mind például egy zarándokút, egy tanösvény vagy egy borút.
Főbb, leggyakrabban előforduló jelzések:
Sáv jelzés: A sokak által egyszerűen csak „csíknak”, „vonalnak” vagy „egyenesnek” nevezett jel hivatalos neve a sáv és főútvonalat jelöl. A sáv jelzésű utak a turistaút-hálózat vázát adják, ezekhez igazodik az összes többi jelzés. Fontossági sorrendben megkülönböztetünk kék, piros, sárga és zöld sáv jelzéseket. Bizony a természetben is vannak főútvonalak, amelyek fontosabb helyszínekről, például egy település központjából, történelmi emlékhelytől, nevezetes hegycsúcsról, vagy akár egy központi helyről, például vasútállomásról vagy buszpályaudvarról vezetnek hasonló fontosságú helyszínekre, közben viszonylag nagy távolságot leírva, sok látnivalót érintve – egy térségen vagy tájegységen átívelve.
Nevezetes sáv jelzések között említhetjük az Országos Kéktúrát (OKT), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RP-DDK), az Alföldi Kéktúrát, a Pest Megyei Piros jelzést, a Rákóczi túrát a Mátrában vagy éppen a Balaton-felvidéki Kéktúra.
Kereszt (+) jelzés: Kereszttel olyan utakat jelölnek, amelyek két fővonalat kötnek össze. Nem önálló célponthoz vezet, hanem kapcsolatot teremt az útvonalak és/vagy látnivalók között. Ha például a kékről szeretnénk áttárni a sárgára, gyakran egy kereszt jelzéssel ellátott utat szükséges követnünk (például a Mátrában, a Galya-fennsíkon az Országos Kéktúra és a sárga sáv jelzések között, Piszkéstető oldalában). Ezek a szakaszok többnyire rövidek, de nagyon hasznosak a túratervezésnél, tájékozódásnál. A kereszt például arra is tökéletes, ha változatosságot szeretnénk, és egy körtúra esetén nem ugyanazon az úton kívánunk visszatérni a kiindulópontra.
Teli kör (●) jelzés: A teli körrel jelzett út forráshoz vagy más ivóvízvételi helyhez, például utcai kék nyomóskúthoz vezet. Ez általában egy rövidebb leágazás valamelyik fő turistaútból, általában pár száz méter, esetenként 1–2 kilométer hosszú. A kör jelképezi a vízgyűjtő helyet, az életet adó forrást. A jelzés végpontján legtöbbször egy foglalt forrás található, ahol a túrázók felfrissülhetnek. A mostanában egyre aszályosabb időszakok miatt azonban nem támaszkodhatunk mindig a jelzett forrásra, hiszen a száraz, csapadékmentes időszakban ezek a források gyakran elapadnak, így fontos, hogy mindig – főleg nyáron – minimum 2- 2 és fél liter folyadékot vigyünk magunkkal a túránkra.
Négyzet jelzés: A teli négyzet alakú jelzés azokat az útvonalakat jelöli, amelyek valamilyen épített környezethez vagy helyhez, például faluba, turistaházhoz (szálláshelyhez) vagy buszmegállóhoz vezetnek. A négyzet egy házat szimbolizál, mely a biztonságos szálláshelyre, az „otthonra” utal. Hasznos, ha egy túraszakaszt le szeretnénk rövidíteni, vagy akár bekapcsolódnánk egy hosszabb útvonalba (például egy fővonalról közvetlenül az erdei szálláshelyünkre irányít vagy egy buszmegállóból rövid idő után bekapcsol minket egy főbb szakaszhoz). A négyzet jelzések gyakran a biztonságos kijutást is jelentik rossz idő, eltévedés vagy sötétedés esetén.
Háromszög (▲) jelzés: a háromszög csúcsot jelképez, így nem meglepő, hogy ezzel a jellel hegytetőre, kilátóhoz vagy panorámás pontra vezető utakat jelölnek. Ezek általában rövidebb, de meredekebb szakaszok, melyek végpontjáról gyönyörű kilátás nyílik a környékre. A háromszög jelzés legtöbbször egy fővonalból ágazik ki. A csúcson gyakran található pad, pihenő vagy kilátótorony, esetleg jellegzetes sziklaalakzat. A háromszöggel jelölt ösvények általában egyirányúak, így visszafelé ugyanazon az úton érdemes lejönni - hacsak nincs másik, kijelölt ösvény, ám az is előfordul, hogy a csúcsról más irányba levezetve vissza csatlakozik a fővonalba (például Bükk-hegység, Őr-kő kilátóhely).
Rom (L) jelzés: a kulturális és történelmi értékeket kutatók számára igazán különlegesnek bizonyulhat a szintén kiágazó, rövid szakaszt jelölő „L” (vagyis egy fél négyzet) - ez a jelzés mutatja a várromokat, műemlékeket, egyéb romokat, melyek lehetnek például földsáncok, vadászkunyhó vagy egykori erdészház romjai, templomromok stb.
Omega (Ω) jelzés: Az omega alakú jel a barlangokat jelöli. Azt mutatja, hogy a turistaút egy barlang bejáratához vezet, rendszerint egy másik fő útvonalról leágazva. Többnyire rövid kitérő, ami néhány száz métertől legfeljebb 1-2 kilométerig tart. A szimbólum formája nem véletlen: az ívelt alak a barlang száját idézi. Sok esetben a barlang bejáratánál ismertetőtábla is található, ami bemutatja a helyet és annak védettségét vagy történelmi jelentőségét. A barlanghoz vezető utak gyakran természetvédelmi területen haladnak, így érdemes odafigyelni a kijelölt ösvények betartására.
Tanösvény (T) jelzés: a nagy, nyomtatott T betű a tanösvényeket jelöli, amelyek olyan tematikus útvonalak, ahol a természet vagy a történelem egy-egy érdekességét mutatják be akár 15-20 állomáson keresztül is. A tanösvény mentén általában információs táblák vannak elhelyezve, így a túra közben tanulni is lehet. Ezek az útvonalak gyakran rövidek (bár vannak hosszabbak is), jól járhatóak, és családoknak is ideálisak. A T jel útvonalai néha körbejárhatók, máskor egy irányba vezetnek. Fontos, hogy mindig maradjunk a kijelölt ösvényen, mert a tanösvények célja az élővilág és a természeti környezet védelme is. Tanösvények gyakran vezetnek vizes élőhelyek, különleges sziklaformációk vagy tájvédelmi körzeteken és fokozottan védett területeken át.
Körtúra jelzés (üres, megszakított kör): Legtöbb esetben önálló jelzés, mely turisztikai csomópontokból, kirándulóközpontból, közlekedési csomópontból vagy parkolóból, településről kiinduló, jelzésváltás nélkül ugyanoda visszaérkező, 2-10 km hosszú, általában könnyebb túraútvonalak jelölésére használják. Megkerülhet egy települést, egy tavat vagy víztározót, erdőterületet, sziklaperemet vagy történelmi jelentőségű területet is.
További jelzések
Lila „m”: több helyen is találkozhatunk a lila színű „m” jelzéssel, melynek középső szára keresztet formál. Ez a Márai-út jele, mely egy szakrális, Szűz Máriához kapcsolódó kegyhelyeket érintő nemzetközi zarándokút. A Mátrában érinti például a sár-hegyi Szent Anna kápolnát vagy a fallóskúti Mária-kegyhelyet, a Bükkalján pedig Eger, Bogács, Kisgyőr és Miskolc a fontosabb megállói. Útvonala lehet önálló, de gyakran egy másik jelzéssel együtt haladva követhetjük.
Kerékpár: a kis bicikli piktogrammal ellátott utak természetesen kerékpárutakat jelölnek. Napjainkban ezek olyan használatban lévő vagy használaton kívüli egykori erdészeti utak, melyek szélességükből, hosszúságukból és minőségükből adódóan kiválóan alkalmasak egy-egy kerékpártúrára.
Ferde vonal: a ferde vonallal lejelzett ösvények is mutathatják kijelölt, kitáblázott tanösvények útvonalát.
Korona jelzés: a Bükk-fennsík koronája, a környék legszebb, elsősorban fokozott védelem alatt álló természeti helyszíneit bemutató túraútvonal.
Szőlő jelzés: speciális jelzés, mely a Mátrai Borvidék területén halad, a Sár-hegy nyugati oldalában húzódó pincék és szőlőbirtokokat, hobbitelkek mellett kanyargó útszakasz Gyöngyös-Mátrafüred között.
Kerékpár jelzés: kétkerekű szimbólummal jelöli a kijelölt kerékpárutakat vagy kerékpárral is járható turistautakat. Sok helyen régi erdészeti dózerutakat jelöltek meg kerékpárútként, egyre több helyen szervízpontokkal kiegészülve. Színük a nehézséget vagy az útvonal típusát itt sem jelzi. Aszfaltos és erdei utaknál is használják, melyeken a gyalogos közlekedés a kerékpáros forgalom okán nem ajánlott.
Kápolna jel: kis templom vagy kápolna, ritkán síremlék/temető megközelítését jelöli. Általában egy másik fő turistajelzésből ágazik ki rövid szakaszon.
Levendula ösvény: tematikus tanösvény jelzése, amely a levendulatermesztést, feldolgozást és a növény élőhelyét mutatja be. Jelzése lila levendulavirág, és főként Balaton-felvidéki területeken található, de Érden is kanyarog hasonló.
Szent Jakab zarándokút: a magyarországi Szent Jakab-út becsatlakozott az egész Európán átívelő, hivatalos Camino de Santiago zarándokútba. Utunk immár a nagy Camino szerves része. Jelzése sárga kagyló kék háttéren.
Mária út: keresztény zarándok- és spirituális túraútvonal, Közép-Európát átszelve, Mariazell és Csíksomlyó között. Jelzése lila M betű, szárán kereszttel kiegészítve.
Emlékmű jelzés: különleges, védett építmény, műemlék épület vagy történelmi helyszín, emlékmű vagy szobor megközelítését jelöli. A jelzés formája általában egy kis emlékkő piktogram.
Karidó ösvény (szív jelzés): Tematikus túraútvonal, amelyet a Mátrában alakítottak ki; a természet, történelem és sport összekapcsolását szolgálja. Jelzése egyedi, helyi karakterű.
Bélyegző jel (fordított T): túramozgalom bejárását igazoló bélyegzőhelyhez vezet, legfeljebb 1 km hosszú. Gyakran találkozunk ilyennek az Országos Kéktúra útvonalán is.
Síút: télen kijelölt, hóban járható útvonal sífutók számára. Jelzése stilizált síelő alak, általában kék vagy piros alapon. Gyalogosok számára veszélyes lehet a sísport miatt, gyalogosan a pályán legtöbb esetben tilos tartózkodni.
Lovas ösvény: Kifejezetten lovasturizmusra kijelölt útvonal, amelyet patkó vagy lóalak jellel jelölnek. Útvonala szélesebb, kerülve a gyalogos túraösvények szűk szakaszait. Gyalogosok számára nem ajánlott ezen a jelzésen tartózkodni.
Mindezek mellett előfordulhatnak további, speciális jelzések, melyek közül megemlíthetünk még Via Ferrata ösvényt, geotúra útvonalat, madármegfigyelő vagy gyógynövényösvényt, Nordic walking túrához alkalmas útvonalat, további zarándokutat, például a Szent Márton utat vagy a Pálos utat, valamint Nemzeti Parkok vagy Erdészetek speciális jelzéssel ellátott bemutató tanösvényeit, esetleg minden évben megrendezésre kerülő, nagyszabású teljesítménytúrák, sportversenyek nyomvonalát, többek között a Budai-hegyekben vagy a Mátrában.
