Ótátrafüredet és Tarajkát naponta akár 6-7 ezer turista is felkeresi.

Miért nem nevezhetjük tengerszemnek a Széleskő-bányatavat? Cikkünkből ez is kiderül.

Sajátos mikroklímájának köszönhetően itt egész nyáron üde, vadvirágos rétek pompáznak 700-800 méteres magasságban.

A nagy melegben sem kell lemondanunk a túrázásról, csak jól kell megválasztanunk az útvonalat.

Itt akár 8-10 fokkal is hűvösebb lehet, mint a sík vidékeken.

Itt igazán belekóstolhatunk, milyen egy vadregényes, igazi mátrai kalandtúra.

Csendes, időtlen vidék a Bükkalján, ahol az Alföld rohanó rónaságának útjába állnak a Bükk markáns mészkőoszlopai.

Fedezzük fel együtt Erdély egyik legszebb kincsét!

A Cibakházai Holt-Tisza a Tisza magyarországi szakaszának egyik leghosszabb holtága – közel 17 kilométeres – igazi vadvíz, roppant gazdag élővilággal.

Lillafüredet kevésbé ismert, éjjeli szépsége is vonzó célponttá teszi.

A Nagykunság területén és a Tisza-mentén egykor sok szélmalom dolgozott. A hajdani malmok közül a Martfű és Kengyel között található Baghy-malom maradt fenn eredeti állapotában.

Budapest peremkerületeiben sétálva találkozhatunk utak szélén, kerítések mellett, parkokban vagy tereken, árkok partján álló vagy éppen épületek falához támaszkodó, kör alakú vagy szögletes kőtömbökkel. Olyan oszlopszerű idomok ezek, amelyek kevésbé illenek az utcaképbe: nem szobrok, nem emlékművek, nem műtárgyak, nem kilométerkövek, nem sírkövek, de nem is egy régi épület maradványai. Akkor mégis mik? Ezek az úgynevezett „budapesti határkövek”, amelyeket a XVIII. és a XIX. század között helyeztek ki az akkori Pest, később pedig Budapest határvonalán. Ám nem csupán a városok határát jelezték ezek a kövek, számos más funkciót is elláttak, s szinte mindegyiknek sajátos története van. Ezek nyomába eredünk most.