Kilátó-keresztelő a Galya-tetőn: mostantól a Thuróczy Lajos-kilátóról szemlélhetjük a vidéket
A Mátra túrázáshoz kiváló földrajzi, éghajlati és terepi adottságait már az 1700-as években felfedezték, igaz, ekkor még többnyire csak az előkelő családok szórakozására szolgált ez a sportág (a gyöngyösi Orczy-család tagjainak túráiról például írásos, naplószerű feljegyzések is vannak). Az 1887-ben, Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd által alapított Mátra Egylet munkássága azonban a polgári társadalom számára is elérhető közelségbe hozta a szervezett természetjárás lehetőségét.
Már ekkor is sokan indultak a mátrai erdőkbe, szorgos összefogások és önkéntes feladatok vállalása révén pedig számos létesítmény jött létre, köztük kilátók, menedékházak, sípályák; turistautakat jeleztek le, forrásokat foglaltak, pihenőhelyeket építettek.
A trianoni békeszerződés után a Dunakanyar mellett a Mátra vált a hazai természetjárás egyik fő célpontjává:
ebben az időszakban (a két világháború között) épült kilátó többek között a felső-mátrai Péter-hegyese csúcson, mely addig nem látott módon tette láthatóvá a Felső-Mátra sajátos hangulatát, párját ritkító kilátással a Kékesre, a Galya-fennsíkra, a Csór-rétre és az Alföld irányába, továbbá a Bükkre, s Parádi-és a Nógrádi-medencére, de tiszta időben akár a Magas-Tátrára is.
A 960 méter magas Péter-hegyesén (mely a Nagy-Galya vulkáni tömb keleti kiszögellése) álló kilátó 2015-ben esett át egy komoly felújításon, mely a torony szerkezeti korszerűsítésén túl megmagasítását és a toronybelsőben való bivakszállások kialakítását is jelentette. A köztudatba ekkor Galya-kilátóként bevonuló, egyébként több ízben díjazott épületet 10 év után, a Magyar Természetjáró Szövetség kezdeményezésre az Országos Kéktúra alapító tagjának, a hazai szervezett túrázás és turistáskodás úttörőjének, valamint az MTSZ valamikori titkárának, majd elnökének tiszteletére, születésének 100. évfordulója alkalmából Thuróczy Lajos-kilátónak keresztelték át. Az ünnepélyes keresztelő során az összegyűlt résztvevők körében a Lajos bácsihoz kötődő emlékek felidézésén túl emléktábla is felavatásra került.
Galyatető, a Mátra egyik ékszerdoboza
A Mátra egyik, nem csak magassága miatt kiemelkedő pontja a 964 méter magas Galya-tető (vagy ahogy régebben nevezték, Nagy-Galya) és az erről elnevezett Galyatető üdülőterület, amely
hazánk második legmagasabb vulkáni tömbje a Kékes-tömb után.
Földrajzi fekvése igazán sajátos és különleges: a hegység egyfajta központi részén emelkedik, sűrű erdőségek, „bükkszoknyák” és fenyvesek ölelésében, ahonnan tiszta időben több kilátóhelynek köszönhetően, kisebb túlzással az egész Északi-középhegység panorámája tárul a látogató elé. A térség levegője sajátos, az országban itt az egyik legtisztább, ezért gyógyhatású,- különösen a légúti betegségekben és idegrendszeri problémákban, illetve immungyengeség esetén javasolják a tartózkodást, ezért a település és környéke a klimatikus gyógyhely rangot is elnyerte.
Turisztikai szempontból Galyatető igazi csomópont: az Országos Kék útvonal mellett a Mária-út is áthalad rajta, s könnyebb vagy nehezebb túrák során elérhető a Mátra számos más nevezetessége és természeti értéke is, így például a Galyavár, Mátraszentimre és a szent falvak, Mátraalmás, a Nyesettvár, Szalajkaház, Rudolftanya és Parádsasvár, a Vércverés, a Csór-hegy, de Mátraháza és persze a Kékes is.
A túrázók számára minden évszakban más arcát mutatja: tavasszal a virágzó hegyi rétek, nyáron a hűs árnyékot adó erdők és a párját ritkító, csillagfényes augusztusi éjszakák, ősszel a színpompás lombkoronák, télen pedig a havas táj és a zúzmarás erdei ösvények vonzzák a természetjárókat. Nem csupán aktív pihenésre, de elmélyülésre is alkalmas hely, ahol a csend és a természet közelsége gyógyítja a testet és lelket egyaránt.
Kilátó a hegytetőn
Az 1887-ben alakult Mátra Egylet munkásságának fontos része volt a kilátóhelyek létrehozása és a kilátótornyok építése. Ebben az időszakban épült a dr. Vass József kilátó Kékestetőn, a Muzsla-kilátó és a Hanák Kolos-kilátó Mátrafüred fölött, de neves kilátóhelynek minősült már ekkor is Ágasvár, a Felső-Mátra több csúcsa, a Világos-hegy vagy éppen a Nagy-Szár-hegy és a Gazos-kő a Keleti-Mátrában, valamint több háromszögellési pontot vagy földmérésre alkalmas faszerkezetet is használtak kilátóként a turisták (Kis-Sas-kő, Szederjes-tető, Óvár).
Az I. Világháború után – mint az új határokkal rendelkező ország legmagasabb hegycsúcsával bíró hegyvidéke – a Mátra az addiginál is fontosabb szerepet kapott a hazai természetjárásban. Ebben az érában épült – a Mátra nagy részét alkotó kemény andezitből – kilátótorony a Péter-hegyesén, melyet egyes legendák szerint azért neveznek így, mert Péter és Pál napján szentelték fel, s adták át a nagyközönség számára.
A Messzelátó immár 91 éve tárja elénk a Mátra és az ország egyik legszebb és legszélesebb távlatokat kínáló panorámáját. Megmászásához kell ugyan egy nagyobb lélegzetvétel, de semmiképpen sem érdemes kihagyni, hiszen a tengerszinttől számított közel 1000 méteres magasságban található teraszról semmihez sem fogható látvány tárul a szemlélő elé. Dél felé a Mátra-nyereg, a Kékes tömbje és a Keleti-Mátra jellegzetes csúcsai, valamint Gyöngyös városa és az Alföld, nyugatra a Galya-fennsík és Piszkéstető, távolabb a Nyugati-Mátra csúcsai, északnyugat felé a Zagyva völgye és a Cserhát, északra Nógrádi-medence, mögötte a Karancs-Medves fennsík, északkeletre tiszta időben az Alacsony-és a Magas-Tátra csúcsa is láthatók.
Keletre tekintve pedig a Parádi-medencén túl a Bükk és az Óbükk (Heves-Borsodi-dombság) vadregényes vidéke sejlik fel… – a felsorolást lehetne ragozni a tucatnyi, alant elterülő település látképével, valamint a napszakok és az évszakok nyújtotta sajátos szépségekkel. Nincs időszak, amikor ide ne volna érdemes felmászni, hiszen, ha századjára van is fent az ember, akkor is kap valami újat a természettől.
A kilátó 2014-2015 között újult meg, ekkor a meglévő, 17 méter magas andezittorony kapott egy 13 méteres megemelést, ebben
az új, látszóbeton technikával épült szintben pedig három bivakszállást alakítottak ki a kéktúrázók és az extrém szálláshelyek kedvelői számára.
Itt nomád, mégis egyedi körülmények között éjszakázhatnak a vállalkozó szelleműek, akik maguk gondoskodnak minden nemű ellátásról és felszerelésről.
A korábbi belső, életveszélyes lépcsőház helyett jelenleg egy, a tornyot körbe ölelő lépcsőpár áll rendelkezésre, melyet acélháló véd, rajta felirat hirdeti, hogy az OKT nyomvonalát koptatjuk. Ez kifejezetten télen látványos, amikor megfelelő körülmények között akár több cm vastagságú jégpáncél borítja a hálót, s a torony olyanná válik, mint egy messzi, északi kutatóbázis a hó és a jég világában.
A látogatás díja 200 Forintba kerül, melyet a kilátó fenntartására fordítanak – ez sajnos kell is, ugyanis egyéb matricák, falragaszok és filces firkálások romájában itt sem marad el a rongálás, de ezeket a „sebeket” a kezelők mindig rendbe hozzák. A belépődíj a helyszínen, 200-as érmével fizetendő a forgó beléptetőkapunál.
Vezetett túra az erdő mélyén, ünnepélyes keresztelővel
Az ünnepnap nyilvánosan látogatható programsorozata egy vezetett erdei túrával kezdődött 10.00-kor, a Kékes Turistaegyesület szervezésében. A kellemes, 5-6 km-es, kb. 2 órás időtartamú túra alkalmával a résztvevők Galyatetőről az Országos Kéktúra útvonalán és a piros háromszög jelzésen, pompázatos bükkerdő árnyékában a Galyavárhoz túráztak, majd a hegycsúcs északi oldalában fakadó források nyomvonalán kapaszkodtak vissza Galyatetőre.
A túra után egy kávézással, limonádézással és kötetlen beszélgetéssel színezett pihenőszünet következett, majd az összegyűlt ünneplők csoportja 13 óra tájában közösen sétált fel a kilátótorony tövébe, ahol az ünnepélyes keresztelő következett – természetes környezetben, szerény körülmények között – úgy, amilyen maga az új névadó, Lajos bácsi is volt.
Ennek alkalmából az MTSZ részéről az elnökség egyik tagja, Tömördy Szabolcs, a tulajdonos Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Dobre-Kecsmár Csaba, a család képviseletében pedig Wolf Richárd idézte fel Thuróczy Lajos tevékenységét és emlékezetét, melyet a helyszínen a hazai természetjárást képviselő túravezetők, túrázó sporttársak és a térségi vagy az országos turizmusban szereplő személyek egyaránt hallgattak. A felszólalókat követően Dobák Gábor plébániai kormányzó felszentelte, s megáldotta a kilátót. Az épület lábánál felavattak egy tájékoztató táblát is, amely röviden ismerteti Thuróczy Lajos munkásságát és a kilátó történetét. A keresztelő ceremónia után a vendégek felkapaszkodhattak a közel 1000 méteres tengerszint feletti magasságban található kilátóteraszra is, hogy gyönyörködhessenek a lélegzetelállító panorámában.
Thuróczy Lajos munkássága és emlékezete
Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke a turistaélet szervezésének egyik központi alakja volt, jóformán teljes egészében a hazai természetjárásnak szentelte hosszú életét.
Már kilencéves korában bekapcsolódott a cserkészetbe, majd húszas évei elején csapatparancsnokként már vezető szerepet vállalt, és amikor a cserkészet megszűnt, a Lokomotív Turista Egyesület alapító tagja lett .
A tájékozódási futásban nemcsak sportolóként ért el országos bajnoki címet, hanem edzőként is jelentősen hozzájárult az utánpótlás neveléséhez. Emellett
ő készítette elő a Magyar Természetbarát Szövetség túravezetői képzési és minősítési rendszerét, és szerkesztette meg az Országos Kéktúra első útikalauzát
– ez utóbbi a hazai túramozgalom megszervezésében is meghatározó volt.
Az Országos Kéktúra történetének mai népszerűségében és a természetjárás szervezett formáinak fejlődésében alapvető szerepet játszott. Életének 96 éve alatt megérhette és láthatta a kéktúrázás népszerűségének látványos felívelését, majd 2015-ben személyesen avathatta fel az útvonal mentén újjáépített Galyatető Turistacentrumot és Péter-hegyesén álló kilátót, mely mára a legendás jelvényszerző túramozgalom egyik legkedveltebb és leglátványosabb pontja. Thuróczy Lajos – vagy ahogy a természetjáró közösségi ismerte, mindenki Lajos bácsija – 2021 decemberében hunyt el, ám a hazai túrázó közösség minden bakancskoptatáskor tovább élteti legendás alakját.
Nyitókép: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
