Feltöltődés a Mecsekalján, a Malomvölgyi Parkerdőben

A Mecsekalján, Pécstől centrumától délre, a Kökény és Keszü települések határában található Malom-völgyben járunk, mely a környéken élők egyik kedvelt szabadidős központja. A hatalmas területen, melynek keblében két terjedelmes tó nyugszik, körülöttük rétek és erdők sora váltja egymást, minden természetkedvelő megtalálja a számára megfelelő kikapcsolódást.

A parkerdő területe kiválóan alkalmas az aktív és a passzív pihenést kedvelők számára, igazi paradicsom a horgászoknak, a fotósoknak és az élővilág megfigyelőinek, de a gyerekek számára is megannyi élményt tartogat a helyszín.

Hívogató ösvény vezet a tavak felé – Fotó: Demecs Norbi túrái

Bár a tavakat mesterséges módon alakították ki, a Malomvölgyi Parkerdő újabb remek példa arra, hogy gondos figyelemmel és megbecsüléssel emberkéz által alkotott dolgok is válhatnak igazi természeti értékké.

Baranya vármegye, Pécs és a Mecsek térsége nagy hazai kedvencem. Olyan vidék ez, ahol egyszerre van jelen a vadregényes természet lebilincselő helyekkel, nagy túralehetőségekkel és egyedülálló földrajzi értékekkel, a mesélő történelem az Ókeresztény sírkamráktól a hódoltsági dzsámikig, és a kultúra, valamint a népművészet megannyi fesztivál vagy világhírű kézműves termék képében.

A területen több helyen is pihenők szolgálják a sokszínű kikapcsolódást – Fotó: Demecs Norbi túrái 

Rendszeresen, akár évente többször is visszajárok ide, legutóbbi látogatásom során azonban olyan helyet szerettem volna keresni, ahol még nem jártam a régióban, így találtam rá a Pécstől 10-15 perces autóútra található Kökény településre és a Malomvölgyi Parkerdőre.

Pécsről érkezve az 58146 számú főút melletti parkolóból (Malomvölgyi déli bejárati út, Pécs buszmegálló) léptem be a hívogató zöldövezetbe, ahol elsőként nem is a táj, hanem a terület védelmére és használatára figyelmeztető táblák precízsége keltette fel a figyelmemet, mely egyszerre tájékoztat a parkerdőben található számtalan lehetőségről, de figyelemre int, miképpen tartózkodjunk a területen, és mit kerüljünk mindenképp, hogy az utánunk érkezők számára is elérhetők legyenek az itt rejlő értékek, valamint elkerüljük a balesetre alkalmas helyzeteket (például a tóban való fürdőzést).

Az ösvények mellett sok szemetest találunk, melyek jelentősen hozzá járulnak a terület tisztaságához – Fotó: Demecs Norbi túrái 

A Malom-völgy története

A kedvelt parkerdő fő vonzerejét, a két részből álló Malomvölgyi-tavat mesterséges módon, a Pellérd település feletti vízbázis biztosításának céljából hozták létre az 1980-es évek elején. A tározók létesítéséhez völgyzáró gátakat építettek, melyek segítségével a környékbeli erek, patakok vizét tudják felfogni, összegyűjteni. A tavak kiemelt vízgyűjtő területe a Mecsek vonzáskörzete, elsősorban a tavaszi hóolvadás idejében, ám a hegyvidék közelségének jelentősége az utóbbi évek száraz, minimális hóval bíró telei végett sajnos sokat csökkent.

A Mecsekből leérkező vízfolyások lehetőségét azonban már őseink is felismerték, kik

vízimalmok építésével igyekezték kihasználni a sebes folyású patakokban rejlő potenciált.

Két-három emberöltővel ezelőtt még legalább 5-7 malom is működött a Málom, Keszű és Kökény teleülések között húzódó völgyben, melyet nem csak a helyiek visszaemlékezései, de írásos emlékek (például levéltári adatok) és az Osztrák-Magyar Moncarchia idejéből származó (német nyelvű) térképek is jól láthatóan igazolnak. A malmok évszázados fennállásának tanúja a jelenleg Pécshez tartozó, a város egyik legdélebbi, Málom nevet viselő településrésze is, melynek neve a szláv eredetű mlim, vagyis malom szóval hozható kapcsolatba.

Egzóták és örökzöldek tökéletes harmóniát alkotnak, melyek együttesék akár 1-1 padon megpihenve is élvezhetjük – Fotó: Demecs Norbi túrái 

A térség egykori gazdaságát jelentősen meghatározó malmok épületeinek nagy része ma már nem látható (egyes malomépületek romja a jelenlegi tavak fenekén nyugszanak, ugyanis a tározók feltöltésekor alapjai víz alá kerültek), egyes épület/épületek – más funkciót betöltve ugyan – pedig mai napig állnak. 

Nem csak az egykori malmok, de a jelenlegi tavak környékén található települések is igen jelentős történelmi múlttal rendelkeznek.

Az alsó tó (Malomvölgyi 1-es tó / Kökényi tó) Kökény településhez esik közelebb, melynek környéke ősidők óta lakott hely, a falu mai helyén az újkőkor vége táján a lengyeli kultúra népe élt, és ez időtől folyamatosan voltak lakói. A régészek római kori település nyomaira bukkantak itt, melyet Sopianae (Pécs) egyik külső védelmi vonalaként tartanak számon.

Látkép a tórendszerre a Zsíros-dombi kilátóból – Fotó: Demecs Norbi túrái  

A felső tavat, (Malomvölgyi 2-es tó / Keszüi- vagy Málomi-tó) Keszü és Málom települések határolják, itt a jégkorszak idejéből való állatmaradványokat, számtalan mamutcsontot találtak az itt végzett ásatásokkor. Keszü területén az újkőkorszak korai szakaszában itt élt lengyeli kultúra nyomait szintén megtalálták.

„Mi fán terem” a parkerdő?

Parkerdőnek a pihenés, kirándulás, kikapcsolódás (rekreáció) céljából létesített vagy erre a célra átalakított erdőket nevezzük.

Az erdők megőrzése, és az erdőben kikapcsolódást keresők nyugalma érdekében azonban a parkerdőkben is szükséges bizonyos szabályok ismerete és betartása. Például a védett területekre, állatokra vagy növényekre való fokozott figyelem, a tűzgyújtás szabályainak betartása, a szemetelés elkerülése, a kutyasétáltatás módja, a járművel való közlekedés korlátai, valamint a kulturált viselkedési normák alkalmazása.

Az ösvényeken sétálva folyamatosan váltja egymást a tóparti és az erdei táj – Fotó: Demecs Norbi túrái 

A Malomvölgyi Parkerdő a hozzá tartozó arborétummal együtt mintegy 380 hektárnyi erdővel borított területen, 90 hektár rekreációs külterületen és 23 hektár vízfelületen terül el. Pécs déli városrészének kiépülésekor, az akkori városvezetés megteremtette egy déli kirándulóközpont létesítésének lehetőségét. A meglévő kultúrerdők és faültetvények kiegészítéseként egzóták, dísznövények és egyéb növények telepítésével alakult ki a mai növényzet.

Gazdag élővilág megfigyelői lehetünk

A Malomvölgyi Parkerdőben tartózkodva igazán gazdag élővilág megfigyelői lehetünk, mely egyaránt érvényes a szárazföldi és a vízi élővilágra. Ahogyan bármely természeti területen, itt is minden évszaknak sajátos varázsa van, ám talán tavasszal, kikeletkor a legelragadóbb ez a parkerdő.

Tavasszal hunyorok sokasága borítja az erdők talaját – Fotó: Demecs Norbi túrái  

A tópartot körbefonó erdős ligetek és rétek mezsgyéjén sétálva egyszerre lehetünk szemtanúi a lombhullató cserjék, fák rügyeinek életteli pattanására, s az egzóta fajok öröklő zöldellésének. Az ösvények szélén megannyi hunyor, hóvirág és ibolya díszeleg, majd ahogy egyre ébred a természet, úgy minél színesebbé válik a táj, megjelennek a fürtös gyöngyikék, a csillagvirágok, a kankalinok, a keltikék, a tüdőfüvek, majd a boglárkafélék, s teljes virágba borulnak a cserjék és a fák is.

A réteket árvacsalán, gyermekláncfű, aggófű, repkény, salátaboglárka, százszorszép és primula is díszeleg.

A tórendszer partján kialakított pihenőknek és kilátóknak köszönhetően nem csak a növények, de a madarak és a vízi világ szerelmesei is hódolhatnak hobbijuknak. A parkerdőben található 3 kilátó (A Zsíros-dombi, Az István- és a Bagolyvár-kilátó, bár ez utóbbi leromlott állapota miatt jelenleg felújításra vár, nem látogatható) nem csak a tájban való gyönyörködésre, de a vízi élőlények és az erdei, valamint vízi madarak megfigyelésére, fotózására egyaránt alkalmasak.

A tóparton sokfelé hasonló fedett pihenőhelyek sorakoznak – Fotó: Demecs Norbi túrái  

A kellemes tavaszi, nyári estéken békakuruttyolás, tücsökzene vagy éppen bagolyhuhogás adják az aláfestést, de napközben is madárénektől hangosak az erdők.

A tavak igen gazdagok különböző halfajtákban, többek között ponty, balin, amur, kárász, süllő, csuka, harcsa és dévér is.

Szabadidős lehetőségek

Aki szabadidős tevékenység céljából érkezik a parkerdőbe, maximálisan megtalálja mindazt, amit keres. Jómagam egy nagy tavaszi séta, kis délutáni relaxáció, feltöltődés céljából érkeztem a területre, de nagy csodálattal és boldogsággal láttam, hogy mennyi embertársam lel itt hasonló örömökre, nyugalomra. 

Panoráma az István-kilátóból – Fotó: Demecs Norbi túrái  

A tavak körül és a parkerdő területén több, mint hat kilométer hosszú sétaúthálózat kanyarog, melyek mentén nemrégiben felújított, rendezett padok, tűzrakók, esőbeállók, találhatók, melyek mellé bográcsozó-és piknikhelyek, ivókutak, játszóterek, focipályák, kilátók társulnak.

A legkedveltebb rész sokak szerint a Kökényi-tó déli völgyében található rekreációs övezet.

A délkeleti oldalon húzódó völgyben a tavakat tápláló vízbefolyás mentén található a Muszung-malom épülete, mely az utolsó hírmondója azon vízimalmoknak, amelyek a huszadik század eleji malomvölgyet jellemezték.

A tavak partján gyönyörű szimbiózist alkot az örökzöldek és a lombhullatók együttese – Fotó: Demecs Norbi túrái  

A szabadidős lehetőségek között fontos helyet kap a horgászat is, amelyhez nem csak a gazdag és változatos halpopuláció de az épített környezet is jelentősen hozzájárul.

Az erdő területén két kilátó is található, a Zsíros-dombi kilátó és az István-kilátó tornyai, amelyekből egészen más perspektívát nyerünk a tavak környezetére.

Különösen szép a látkép naplementekor vagy naplemente után, amikor a festői fények pompáján túl látványos páraréteg kúszik a víztükör fölé, igazán misztikus hangulatot teremtve. (A parkerdőben áll egy harmadik torony is, a Bagolyvár kilátó, mely állapotából adódóan jelenleg le van zárva, nem látogatható.) A tóparton kialakítottak egy homokos plázst, ahol pihenhetünk, napfürdőzhetünk, a gyerekek homokvárat építhetnek – sőt a kisebbeket játszóterek is várják.

Nyitókép: – Fotó: Demecs Norbi túrái