Kékestető és Galyatető az ország legmagasabban fekvő és legjelentősebb klimatikus gyógyhelyei. Lényegi figyelmet a trianoni békeszerződés utáni években kaptak, mely időszakban orvosi mérések is bebizonyították a levegő sokrétű gyógyhatását.
A szubalpin klíma nem csak a festői bükk szálerdők és a gazdag flóra számára kedvező, de pozitív hatást gyakorol elsősorban az idegrendszerre, a pajzsmirigyműködésre, a keringésre és a légzőszervekre is.
Nevezett csúcsok a Mátrán belül is kiemelkedő helyet foglalnak el a szívemben. Kékestetőt amolyan „második otthonomnak” is tekintem, hiszen egészen kiskorom óta jártam ide a szüleimmel nyaralni, telelni, túrázni, síelni vagy csak pihenni. Gyakran szálltunk meg a ma már sajnos nem létező ÉDOSZ üdülőben, vagy a gyógyintézet szállodai szárnyában, és ilyenkor általában reggeltől estig róttuk a Mátra bérceit – olykor 15-20 kilométeres túrákat tettünk.
Galyatető esetében is hasonló a helyzet, így bátran mondhatom, hogy az utóbbi bő két évtizedben jó ismerője lettem a Mátra csúcsainak – nem csak a terepet, de az éghajlati viszonyokat illetően is. Már egészen kisgyerekként észleltem, hogy itt valami teljesen más: más a levegő, más a klíma, más a hőmérséklet, más a hangulat, megmagyarázhatatlan nyugalom és minden rendben érzés járja át az embert. Így már iskolásként kutatni kezdtem a Mátra különleges varázserejét, és gyorsan rájöttem, hogy eme erő jelentős része a levegő sokrétű hatásában rejlik. Nézzük, milyen ismereteket, tapasztalatokat sikerült összegyűjteni az évek alatt.
Tapasztalataim alapján írhatom, hogy kevesen tudják:
a Mátra magasabb csúcsain nincs kánikula.
Sőt, a pulóver még a nyári estéken is hasznos kellék, de az is előfordul, hogy ameddig odalent tombol a forróság, a Mátrában egy hűsítő zivatart követően mindössze 10-12°C van. Vagy még annyi se. Szeretem a vizet, a fürdők és a strandok hangulatát, de semmire nem cserélnék le egy nyári csobbanást a Mátra árnyékos erdőségeinek mélyén. A szorosan záródó lombkoronával rendelkező 800-1000 méteres magasságon fekvő bükkösök minimális napfényt engednek be, így ezekben az erdőkben sétálni, túrázni vagy csak lepihenni egy könyvvel valamely fa tövébe pontosan olyan, mint egy hűsítő csobbanás valamelyik strand medencéjében.
Az ezerféle jóval kecsegtető Kékestető
Hazánk jelenlegi legmagasabb pontjának gyógyászati és turisztikai lehetőségeit Csonka László mérnök, építési vállalkozó ismerte fel és kezdte fejleszteni. A svájci Davos mintájára álmodta meg a kékestetői gyógyszállót, mely azon túl, hogy kiváló síterep volt, fekvésének köszönhetően a tüdőbetegek és asztmások számára is gyógyulást ígért. Ennek szellemében kezdett hozzá a kékestetői gyógyszálló építéséhez, mely az 1930-as évek elején nyitotta meg kapuit. Napjainkban gyógyintézetként funkciónál.
Horváth Béla Kékestető első fejlesztője – Csonka László című, 2002-ben megjelent könyvében az alábbi fontos információt olvashatjuk a fejlesztő munkásságát illetően: „Csonka László elévülhetetlen érdemei közé tartozik, hogy fejlesztő munkáját megelőzően – többek között – a klimatikus és meteorológiai viszonyok értékelésére is hivatott szakembereket kért fel. Ezzel egy sajátos és rendszeres megfigyelés sorozat vette kezdetét. A felkérték közül is kiemelkedik dr. Réthly Antal professzor, aki 1932– 1938 közötti megfigyeléseit külön kötetben adta közre: Mai Magyarország legmagasabb hegységében, a Mátrában a Kékestető eléri az 1011 méternyi szerény magasságot. Egyetlen csúcsunk ezer méteren felül és így éghajlatilag nagyjában megfelel a Magas-Tátra ezerméteres, ún. fürdőszintjének. Kézenfekvő volt a gondolat ezt a pontot a hazai gyógytényezők sorába beállítani és a Kékes-szálló létesítőinek dicséretére azt mondhatni, hogy az első kapavágásokkal egyidejűleg megindultak a rendszeres meteorológiai megfigyelések is. Áldozatkészségük nemcsak a megfigyelések biztosítása, hanem részben a műszerek beszerzésére is kiterjed. Azóta a Meteorológiai Intézet is felismerte ennek a pontnak a hazai időjárás kutatása szempontjából való nagy fontosságát” – zárja sorait a professzor.
A kékesi levegő elsősorban a légúti betegségekben, asztmában, allergiában szenvedők, valamint a pajzsmirigybetegségekkel élők számára nyújt enyhülést. A gyógyulást hazánkban egyedülálló klimatikus körülmények segítik, melyek egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy csak 1000 méteres magasságon van, és – a tátrai üdülőhelyekkel ellentétben – nem védik csaknem kétszer olyan magas csúcsok.
A hőmérséklet napi ingadozása kicsi, s egész évben kiegyenlítettebb, mint az Alföldön vagy a sík vidékeken.
A légnyomás is alacsonyabb, a napsütéses órák eloszlása pedig éves szinten kedvező, télen például a budapesti érték kétszerese, mely a mentális problémákra is kifejezetten pozitív hatású.
A levegő pollen-és porszegény, a házi poratka például ezen a magasságon már nem is él meg.
A klíma immunrendszer-erősítő hatása is igazolt: egyes mérések szerint a Kékestetőn legalább évi 1-2 hetet eltöltők körében minimum kétszeresére növekszik a légúti megbetegedések, vírusos, elsősorban felső légúti járványok elleni immunvédelem, valamint jelentősen csökken a tüdőbetegségek szövődményes kialakulásának kockázata.
A környék legkedveltebb látnivalói és túracélpontjai közé tartozik a csúcstól alig 2 kilométerre elérhető Sas-kő szirtje, mely gyönyörű kilátóhely, a Hidas-bérc és a Kékes-lapos festői, árnyas ösvényei, ahol (szerintem) a környék egyik legszebb bükköse van, de kedvelt túraútvonal a Kéktúra nagy-somor-völgyi szakasza, valamint az újjászületőben lévő ménes-csapási fenyves, a Széles-parlag és a Benevár-bérc, de a könnyebb túrákat kedvelők körében a „Déli” sípálya lankái is igazán csábítóak.
A csúcs vonzáskörzetének hosszabb, nehezebb, de igazán látványos túrái közé sorolhatjuk a Kékes-Markaz, a Kékes – Gabi-halála – Pisztrángos-tó – Parádóhuta vagy az Országos Kék legszebb hegyi hullámvasútjaként is említett Keleti-Mátra gerincét. Gyerekkoromból emlékszem, hogy édesapámmal gyakran bejártuk a Kékes-Galya túrát is, a Csór-rét érintésével. Ám ha nem is túrázunk, mindenképpen érdemes legalább néhány órát eltölteni az ország legmagasabb pontjának erdeiben, s már is érezhetjük majd a természet gyógyító hatását.
Ezért érdemes elidőzni a Galyatetőn
A Kékestetőről északnyugatra, a Mátra, egyben az ország második legmagasabb tömbjeként emelkedik a Felső-Mátra kapujaként is nevezett Galyatető, mely már az 1800-as évek végén, a régióban aktívan tevékenykedő Mátra Egylet munkássága során is kedvelt kirándulóhely volt, de csak a trianoni elcsatolásokat követően, majd az 1930-as évek végén átadott Grandhotel Galya megnyitásával vált országosan ismertté. Számos turistaút jött létre, melyek mentén forrásokat foglaltak, pihenőket alakítottak ki, üdülők, nyaralók épültek, sípályák és sífutóutak szolgálták a téli sportok szerelmeseit, s egyre többen kezdték kihasználni a Mátra gyógyító lehetőségeit.
Galyatető is híres klimatikus gyógyhely, ahol a levegő elsősorban a fizikai és a szellemi kimerültség regenerálásában segít.
Gyakran szerepel az ország legtisztább levegőjű településeinek listáján (Mátraszentimrével együtt) – sokszor dobogósként.
A trianoni diktátumot követően magashegységi klimatikus gyógyhelyeink a magyar államhatáron túlra kerültek, így szerepüket az új határon belül található középhegységeink magasabb régióinak kellett átvenniük. Ezek szubalpin jellegű éghajlata, szennyeződésektől mentes levegője, relatíve nagyobb tengerszint feletti magassága és napsütötte csúcsai együttesen képesek biztosítani a gyógyító klímahatást.
Mindamellett kedvező lehetőségeket kínálnak arra, hogy a klíma gyógyhatását mérsékelt fizikai aktivitással, például sportolással, természetjárással is fokozni lehessen – támasztja alá a Mátra gyógyító tulajdonságát a Wellness, sport- és egészségturizmus című kiadvány is. (Győri Ferenc, Hézsőné Böröcz Andrea, Kiss Gábor, Lehmann-Dobó Andrea, Meszlényi-Lenhart Emese, Balogh László (2015). Wellness, sport- és egészségturizmus.)
A közigazgatásilag Mátraszentimréhez tartozó Galyatető napjainkban valóban a csend és a béke szigete. Vendégvisszajelzésekből tudom, hogy egy-egy vezetett galyatetői túrám után sokan úgy térnek haza, mintha (a szó pozitív értelmében) kimosták, kitisztították volna az elméjüket.
A gondolatok lecsendesednek, a hajtás megszűnik, a test ellazul, a lélek felfrissül,
s a tiszta levegő és a látott történelmi és természeti szépségek hatására joggal érezhetjük, hogy olyan, mintha kicseréltek volna. Pedig nem történt bonyolult beavatkozás, csak a természet egyszerű, mégis nagyszerű hatásainak megélése, befogadása.
A Galyatetőre látogatva mindenki megtalálja az igényeihez igazodó túralehetőséget. Rövidebb séták során a településrész környékén kínálkozik a látnivalók sora: a közel 1000 méteres tengerszint feletti magasságban található Galya-kilátó teraszáról elragadó, 360°-os körpanorámának köszönhetően gyönyörködhetünk a Mátra csúcsaiban, a Nógrádi-és a Parádi-medencében, a Karancs-Medves-fennsík és a Heves-Borsodi-dombság vonulatában, valamint a Bükk tömbjében de tiszta idő esetén az Alcsony-Tátra gerincét és a Magas-Tátra csipkézett csúcsait is láthatjuk.
A kilátó tőszomszédságában szemet gyönyörködtető bükk szálerdő ad árnyas oltalmat a Nap nyári sugarai elől, még a kis hegyvidéki üdülőterület centrumában a Kodály Kápolna festői szépségét és fontos történelmi vonatkozását fedezhetjük fel.
A hosszabb túrákat kedvelők sem maradnak kilométerek nélkül, ugyanis Galyatetőről a szélrózsa minden irányába elindulhatunk, a kilátótól az Országos Kéktúra vonalán nyugat felé haladva Piszkéstetőre, Mátraszentlászlóra, s akár Ágasvárig is menetelhetünk, míg délkelet felé a lenyűgöző Vércverés és Csór-hegy csúcsokat érintve Mátraháza és a Kékes felé vehetjük az irányt, de elérhető az északi völgyben nyugvó hangulatos Mátraalmás is.
Nyitóképek: A Sas-kő Pazar sziklakilátója, alattunk a Parádi-medence
és a vadvirágos Kékestető – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
Fotók:
Az archív felvételeken kívül mind saját fotó. Az archív fotók a Fortepan oldaláról származnak.
01 – A Kékes-szálló 1933-ban (fotó forrása: Fortepan)
02 – A Kékes-szálló 1939-ben (fotó forrása: Fortepan)
03 – Gyógyuló betegek a Kékesen, 1954-ben (fotó forrása: Fortepan)
04 – Turisták csoportfotója a csúcson 1962-ben (fotó forrása: Fortepan)
05 – Az Időkép hőtérképének 2025. 07. 20-i kivágásából jól látszik, hogy amíg Budapesten 30, addig a Mátrában csak 20-22 fok van.
06 – Montán bükkös Kékestetőn
07 – Kékestető keleti oldala az Erzsébet-szikláról
08 – A Sas-kő Pazar sziklakilátója, alattunk a Parádi-medence
09 – Vadvirágos Kékestető
10 – A „Déli”-sípálya tetején, ikonikus kékesi látkép
11 – Bükkerdő a Kékes nyugati oldalában. A szorosan záródó lombkoronák miatt kevés fény szűrődik be, így a nyári időszakban napközben is félhomály uralkodik ezekben az erdőkben.
12 – Az 1014 méter magasságot jelölő, nemzeti színű csúcskő
13 – Kilátás a Kékes oldalából az Alföld felé
14 – Az Északi-sípálya tetején
15 – Fantasztikus kilátás a Kékesről észak felé
16 – A meteorológiai állomás tornyai Kékestetőn
17 – Hidegpárna jelenség: a téli hónapokban gyakran borítja vastag felhőzet a völgyeket, míg a 700-800 méternél magasabb csúcsokon a napsütésé a főszerep
18 – Kékestető és a Keleti-Mátra látképe Galyatetőről
19 – Néhány éve Hajdanán a Galyán címmel indított múltidéző túráinkon meséltünk Galyatető múltjáról, köztük a klimatikus tulajdonságok fontosságáról is
20 – A Mátra Jövője Turisztikai Egyesület által szervezett Mátrai Turizmus Napjai program rendszeres vendége a faros Ikarus55, mely egykor menetrendszerinti járatként szállította a pihenni és gyógyulni vágyókat Galyatetőre. Háttérben a Nagyszálló (2019).
21 – Kilátás Galyatetőről észak felé, a Nógrádi-medence irányába
22- A Grandhotel Galya épülete 2020-ban. A szálloda jelenleg felújítás alatt áll.
23 – Hűsítő erdőrészlet Galyatető alatt
24 – Kékestető a fák lombjai között
25 – Kilátás a Galya-fennsíkról Bátonyterenye irányába
26 – Túrázók élvezik Galyatető klimatikus hatásait
27 – Nyugalmas erdőrészlet Galyatetőn, a Péter-hegyese szomszédságában
28 – Bükkös Galyatető északi oldalában, a Martalóc-völgy felett
29 – 30 – Montán Bükkös Galyatetőn, 958 méter magasságában
31 – A Kodály kápolna Galyatetőn
