A Fejér vármegyei Csókakő legfőbb nevezetessége, egyben a térség egyetlen fennmaradt középkori eredetű, a török időkben is használt vára.
„A Fejér megye északi részén elterülő, Vértes hegységnek azon sarkát, mely a csákvári és moóri nyúlványok találkozásánál képződik, Csóka hegynek nevezik. Ezen saroknak nyugoti oldalán kiemelkedő külön kupon Bodaik átellenében, az egykor Csókakőváralljának, ma Csókakőnek nevezett falu fölött áll. Csókakővára, a Csákok, a magyar, királyok, a Rozgonyiak, Egerváriak, Kanizsayak, Buzlaiak, Nádasdyak stb. egykori birtoka”- így kezdi Károly János Csókakő várának bemutatását 1899-es leírásaiban.
A Csóka-hegy oldalában, egy sziklaplatón épült meg ez az egykor igen fontos stratégiai célt szolgáló erődítmény. A Gaja-patak völgyében haladó út, az úgynevezett „hadút” fő ellenőrzőpontjaként szolgáló vár első írásos említése 1299-ből származik, a 15. században került élére Rozgonyi István, majd a Rozgonyi család kihalásával számos urat tudhatott magáénak - többek között Corvin Jánost és Bakócz Tamást is. 1543-ban Szulejmán ostromával kellett megbirkóznia, majd az ezt követő évben védői feladták a harcot, és kaput nyitottak Ahmed fehérvári bég csapatának. A törökök egészen 1687-ig uralták a várat, ami felszabadulása után végleges nyugalomra lelhetett.
A várról nem sokat jegyzett fel a történelem, de annál több történetet költött hozzá a szóbeszéd - ezek közül egy kifejezetten híressé vált. Így szól:
„Zsigmond király a törökkel viselt háborút és körülhordatta a véres kardot az országban, hogy minden fegyverfogható szálljon táborba. Táborba is szállt mindenki, csak Somogyban két jámbor nemes nem akart harcba indulni és inkább elbujdosott. Ez a két nemes Berkeszi Balázs és Berkeszi István volt. A somogyi várispán hiába kerestette őket darabontjaival, nem tudták elfogni őket, hogy erővel vigyék háborúba. Annál nagyobb volt tehát a csodálkozása, amikor Zsigmond király táborában azt jelentették neki, hogy az ő vármegyéjéből senki sem hiányzik és a várispán akkor tüstént elküldötte apródját azzal a paranccsal, nyomozza ki, kitől erednek a Berkeszi-féle híresztelések (mármint, hogy a két nemes megszökött volna a fegyver elől) és példásan büntesse meg azokat, akik őt tévútra vezették. Közben azonban megkezdődött a háború, dörögtek az ágyúk Galambócnál, amikor pedig vége lett a háborúnak, Zsigmond király a győzelem örömmámorában ami zsákmány és üres birtok csak volt az országban, azt mind kiosztogatta azok között, akik kitüntették magukat. Éppen ekkortájt érkezett meg a somogyi várispán apródja és jelentette urának, hogy a két Berkeszi még most is otthon ül a suton, nem is voltak egyetlen csatában sem. Amikor a várispán tovább adta a jelentést a királynak, Zsigmond nevetve mondta: dehogy is nem voltak csatában a Berkésziek! Voltak azok, ki is tüntették magukat derekasan és én jutalmul nekik szántam Csókakő várát.”
Ezt a történetet maga Mikszáth Kálmán is megírta, ám kissé más aspektusba helyezve, ugyanis Mikszáth írásában két asszony (Éva és Kata) férjük, a Berkeszi testvérek helyett vonultak harcba, ezért Luxemburgi Zsigmond nekik adományozta a várat, és a Berkeszi családnevet eltörölték. Hogy ezeknek a történeteknek mi a valóságalapja, vagy egyáltalán van-e, azt valószínűleg nem tudjuk meg, mindenesetre érdemes elolvasni a Mikszáth-féle történetet, ahogyan Csókakő történetét is, ami számos izgalmas dolgot rejt a sziklában megbúvó gyémánttól kezdve a rableány és a tündér történetéig.
Végül egy kis épület-történet:
Az évszázadok titkait rejtő vár feltárási munkálatainak gondolata már az 1850-es években felmerült, azonban csak az 1880-as évek végén kezdődtek meg a munkálatok. 1953-ban a várat műemlékké nyilvánították, de az évszázad végére romossá, és gyakorlatilag életveszélyessé vált. Hogy ne vesszen kárba mindaz, amit az ódon falak rejtenek, 1995-ben megalakult a Csókakői Várbarátok Társasága, akiknek köszönhetően újra megindultak a régészeti feltárások és a helyreállítási munkálatok is - végül a Nemzeti Várprogram keretében Csókakő várát is felújították.
A vár környezete felidézi a történelmi filmek igazi várhangulatát: három oldalról meredek sziklafal védi, amit mesterséges sziklaárokkal határoltak el. A felsővár még a 13. században épült, északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, és ehhez csatlakozott a palotaszárny. A toronytól délre kapott helyet a várudvar, közepén egy ciszternaházzal. Az alsóvár a 15. században épült fel a régi vár köré: itt kapott helyet a kaputorony, és a két vár közötti teraszon épült meg a kápolna, aminek szentély-pillérei túlélték a nehéz idők viszontagságait.
A várudvar és a várfalak egy része biztonságosan bejárható, és a vár egyben kilátóként is funkcionál. A Vértes-hegység látványos panorámájával, gazdag növény- és állatvilággal kápráztatja el az ide kirándulókat, a várudvar körüli séták során pedig megismerkedhetünk a vár védelmi struktúráival és építészeti megoldásaival. A vár környéke számos túraútvonalat is kínál: a környéken található Vár-völgyi Kő-lyuk például kiváló kiegészítője lehet egy csókakői vártúrának.
Borítóképek: Civertan/Wikpedia
Látogatóközpontok
Így kalandozz télen, a melegben!
