Sydney, One Central Park (Ausztrália)
Egy lakó‑ és kereskedelmi célú épületegyüttes Sydney‑ben, ami 2013‑ban készült el: több mint 35 000 növény felhasználásával. Nem kevesebb, mint 250 fajtából válogattak az építtetők, hogy egy rendkívül diverz függőleges növényfelület hozzanak létre- és a végeredmény valóban magával ragadó lett. Az épület különlegessége az a heliostat rendszer is, amely a napfényt tükrök segítségével az árnyékosabb részekbe irányítja, hogy minden növény számára egyenletesen biztosítsa a megfelelő fénymennyiséget.
A növényfalak ráadásul közel sem csak dekorációs cél szolgálnak: kiváló hő‐ és hangszigetelői az épületnek, emellett a mérnökök úgy álmodták meg a rendszert, hogy az árnyékos részekben gyűjtött vizet újra lehessen hasznosítani a növények öntözéséhez.
A sydney-i épület hozza a „zöld” épületektől megszokott ökológiai szolgáltatásokat is: a zöld falak lakóhelyet és menedéket adnak rovarok tízezreinek és madarak akár százainak is- ezzel pedig az épület gyakorlatileg egy külön ökoszisztémává válik.
Milánó, Bosco Verticale (Olaszország)
A magyarul Vertikális Erdőnek is fordítható épületegyüttes két toronyból áll, és 2014‑ben debütált a nagyközönség előtt. Több mint 20 000 növénynek ad otthont - és köztük nemcsak évelők kaptak helyet, hanem bizony cserjék és fák is. A bátor tervezésnek köszönhetően az épületet borító növényzet komoly zajcsökkentő hatással is rendelkezik, emellett jelentős a levegőtisztítási hatásfoka is, ami méltán emeli a zöld épületmegoldások legjobbjai közé.
A nagyobb növényeket az épület teraszain található nagy konténerekben tudták elhelyezni, amelyek kiindulópontként szerepeltek a tervezési folyamat során - ahogyan az a fenntartó rendszer is, amely biztosította a növények számára a megfelelő talaj-, tápanyag- és vízellátást, illetve a statikai feltételeket is.
Koppenhága, CopenHill (Dánia)
A CopenHill (vagy más néven Amager Bakke) egy hulladékból energiát előállító erőmű, amelynek tetején sípálya és túraútvonal is található. A tetőfelület közel 3000 négyzetméterét borítja növényzet, ami egy sokszínű zöld tájként tárul a látogatók elé. A működtetők szerint „a táj kialakítása szakít az előre megtervezett zöldlétesítmények hagyományával, amelyek felhasználási lehetőségeit előre rögzítik - egy olyan zöldterület javára, amely természeténél fogva az egyéni felhasználó számára ajánlja fel az elfoglalás lehetőségét és mikéntjét”. A tető összesen 10 különböző túra- és futóútvonalat kínál a kikapcsolódásra vágyóknak, és az Amager Bakke előtt van egy szánkó- és síjátszótér is, ahol a freestyle szerelmesei edzhetnek, és a kezdők is kipróbálhatják magukat a téli sportok területén.
Az épület további érdekessége, hogy évente körülbelül 440 000 tonna hulladékot alakít át energiává, így jelentős szerepet vállal Koppenhága karbonsemlegességi céljainak elérésében is. A zöldtetőnek köszönhetően az erőmű teteje egy „természetes park” lett, amelyet a városlakók birtokba is vehetnek, ezzel mutatva meg a nagyvilágnak, hogy akár ipari vagy nagy léptékű épületek is lehetnek „zöldek” és közösségi funkcióval rendelkezőek.
Tokió, Pasona Urban Farm (Japán)
Egy kétrétegű zöld homlokzattal, tetőkerttel és városi gazdálkodási létesítményekkel rendelkező épületegyüttes, ami több mint 200 növényfajt sorakoztat fel: köztük gyümölcsöket, rizst és zöldségeket is. Egy rendkívüli projekt, aminek keretein belül az épületben és épületen megtermelt javakat az épület saját kávézójában használják fel, így csökkentve az élelmiszer-szállítás szükségességét és terheit. Az épületet a mezőgazdaság, az egészség és a környezetközpontúság integrálásának céljából tervezték, hogy elősegítse a természettel kialakított kapcsolatok fenntartását, miközben az erőforrások újrahasznosításának is kellő teret ad.
Mindezt egy kilencemeletes, 20 000 négyzetméteres irodaépületben, amelyből nem kevesebb, mint 4000 négyzetmétert kapott meg a természet. Ha valaki erre jár, mindenképpen érdemes meglátogatnia az épületet, hiszen ritkán adatik meg olyan élmény, hogy a fejünk felett lógó paradicsomok között fogyasszuk el reggeli kávénkat, vagy terméspanelek sűrűjében beszéljük meg aznapi teendőinket. Egy egészen különleges világ a városi dzsungelben, ami egyben reményt is adhat azok számára, akik úgy hiszik, a beton között csak a betonnak marad hely.
És bár lehet, hogy a leginnovatívabb megoldásokra idehaza még várnunk kell, de azért a fővárosban is rálelhetünk egy-egy zöld csodára, csak tudnunk kell, hol keressük őket. A turisztikai blogok és fórumok szerint a zuglói Ilka utca 30. alatti ház udvara, a Király utca 28. dzsungele, de akár a Nefelejcs utca 26. szám alatti ház is rejthet meglepetéseket, ahogyan az Eiffel Palace is, amiben a város egyik legnagyobb zöldfalát csodálhatjuk meg. Akit mélyebben is érdekel a városi zöld megoldások kérdésköre, annak jó szívvel ajánljuk a Budapest 100 Köz/Zöld oldalát, ahol számtalan jó példával és inspiráló történettel találkozhatunk.
Díszfüvek és felkészítésük a télre
Hogyan őrizzük és védjük meg őket
