Hosszabb enyhe periódus után augusztus közepére ismét beköszöntött a kánikula, melynek érkezése hirtelen és komoly megterhelést jelent az egészséges szervezet számára is. A következő napokban is tartósan extrém melegre kell számítani, amely fizikai és mentális szempontból egyaránt próbára teheti a szervezetet. A leginkább veszélyeztetett csoportok továbbra is a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők.
A hatóságok ismételten arra kérnek mindenkit, hogy a nagy melegben fokozottan figyeljünk önmagunkra és egymásra. A fokozott veszélyre – az egészségi állapot hirtelen romlásának esélyére, a megfelelő tápanyag-és ivóvízbevitelre, a védekezés módjára, illetve a szabadban tartózkodás szabályaira – ilyenkor hőségriadó elrendelésével hívják fel és kérik a lakosság fokozott figyelmét.
Mi a hőségriadó?
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatásának honlapján mindig aktuális tájékoztatást olvashatunk az aktuális hőségriasztás mértékéről és elrendelt idejéről. Az Országos Tisztifőorvos a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. legfrissebb előrejelzése alapján augusztus 14-én (csütörtök) 00.00 órától augusztus 17 -én (vasárnap) 24.00 óráig harmadfokú hőségriasztást rendel el az ország teljes területére.
A fokozott hőterhelés miatt különösen fontos, hogy mindenki betartsa az egészségvédelmi és biztonsági ajánlásokat.
A harmadfokú hőségriasztás a legmagasabb figyelmeztetési szint, ekkora hőség már mindenki számára jelentős egészségügyi kockázatot jelent, még jó általános állapot mellett is. A következő napokban a napi középhőmérséklet több helyen meghaladhatja a 27 Celsius-fokot, a legmelegebb órákban akár 35 Celsius-fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet.
A rendkívüli melegben a szervezet gyorsan kimerül, a folyadék- és ásványianyag-vesztés pedig hamar rosszulléthez vezethet.
Az alkohol-, a koffein- és a magas cukortartalmú italok növelik a kiszáradás kockázatát, ezért ezeket célszerű mellőzni.
A hétvégére és a nyári szabadtéri programokra – fesztiválokra, sporteseményekre, strandolásra – indulóknak érdemes tudatosan felkészülni a kánikulára. A legforróbb órákban kerüljék a tűző napot, keressenek árnyékot, vagy hűtött helyiséget.
Túrázás, természetjárás hőségriadó esetén? Felelősségteljesen ez sem lehetetlen!
A nyár a természetjárók egyik legkedveltebb évszaka. Az erdő első pillantásra biztonságos menedéknek tűnik a nyári hőség elől. A lombok árnyéka csökkenti a közvetlen napsugárzás intenzitását, a talaj gyakran hűvösebb, mint a városi aszfalt, és a levegő páratartalma is magasabb. A természetet kedvelő- és gyakran látogató sportbarátok (legyen szó túrázásról, futásról, kerékpározásról vagy akár egy tempós sétáról) ilyenkor sem szívesen vonulnak a négy fal közé – nem is feltétlenül muszáj, de kiemelten fontos, hogy megfelelő felszereléssel, felkészültséggel, az arra alkalmas időben, helyen és kiváló egészségi állapotban induljunk útnak.
Hőségriadó idején a fizikai aktivitást a kora reggeli vagy a késő esti órákra célszerű időzíteni. A hajnalban végzett sportolás előnye, hogy a levegő még hűvösebb, a test pihentebb és az UV-sugárzás is alacsonyabb. Az esti mozgás során közvetlenül a naplemente előtti és utáni órák kínálnak enyhébb hőmérsékletet, bár ilyenkor a napközben felmelegedett felszínek még sugározhatnak hőt, ezért a tempót és a fizikai megterhelést továbbra is mérsékelni kell.
A déli, kora délutáni órákban végzett intenzív sport különösen kockázatos, mert a magas hőmérséklet és a tűző nap hatására a testhő gyorsan emelkedik, ami hőgutához, rosszulléthez vezethet. A tartósan magas kinti hőmérséklet esetén mindig érdemes könnyebb, rövidebb utat választani, a megszokott sporttal töltött időt pedig csökkenteni vagy kisebb időtartamokra felosztani.
A hőségriadó idején a víz- és táplálékbevitel kulcsszerepet játszik a szervezet egészséges működésének fenntartásában, különösen, ha a szabadban, fizikai terhelés mellett tartózkodunk. A nagy melegben a test hőszabályozása intenzív izzadással működik, ami nem csupán vizet, hanem értékes ásványi is kiürít a szervezetből. Ezek pótlása elengedhetetlen ahhoz, hogy a keringés, az izomműködés és az idegrendszer stabilan működjön.
A folyadékbevitel mennyisége hőségriadóban jelentősen meghaladja a hűvösebb napokon megszokott igényt.
Általános ajánlás, hogy felnőtteknek nyugalmi állapotban is legalább 2,5–3 liter vizet kell fogyasztaniuk naponta, de melegben, fizikai aktivitás esetén ez a mennyiség könnyen elérheti a 4–5 litert is.
A sporttevékenység során óránként legalább fél, intenzívebb terhelés mellett akár egy liter folyadékpótlás is szükséges lehet. Nem célszerű egyszerre nagy mennyiséget inni, mert ez megterheli a gyomrot és gyors áthaladást okoz, miközben nem biztosít tartós hidratációt. Ehelyett a folyamatos, kisebb kortyokban történő ivás biztosítja, hogy a szervezet egyenletesen kapja a szükséges folyadékot, és olyankor is érdemes pár kortyot fogyasztani, amikor nem érezzük magunkat szomjasnak.
Kiemelten fontos, hogy ha segítségre szoruló személyt látunk, azonnal hívjuk a 112-es segélyhívószámot. Az aktuális hőségriasztásokkal és egyéb veszélyjelzésekkel kapcsolatos információk a katasztrófavédelem VÉSZ alkalmazásán keresztül valós időben elérhetők. Az applikáció használata segít felkészülni a szélsőséges időjárási helyzetekre, így mindenki időben megteheti a szükséges óvintézkedéseket.
Felszerelésünk legfontosabb kellékei kánikulában
Hőségriadó idején a megfelelő ruházat kiválasztása nem csupán a kényelem, hanem a biztonság szempontjából is kulcsfontosságú – különösen, ha a szabadban végzünk fizikai aktivitást. Ilyenkor minimalizálni kell a test hőterhelését és elősegíteni a hőleadást, másrészt védeni a bőrt és főként a fejet a nap káros hatásaitól.
A fej védelme a legfontosabb. Széles karimájú kalap különösen jó választás, mivel nemcsak a fejet, hanem az arcot, nyakat és vállakat is árnyékban tartja. Alternatív megoldás a légáteresztő baseballsapka, amelyhez nyakvédő kendőt vagy napvédő szövetet lehet rögzíteni a tarkó védelmére. A kalap vagy sapka anyaga legyen könnyű, jól szellőző, és lehetőleg világos színű, hogy visszaverje a napfényt. A felsőruházat esetében a világos színű, légáteresztő anyagokból készült darabok a legjobbak. A fehér, bézs vagy pasztellszínek nem nyelik el annyira a napsugarakat, mint a sötét árnyalatok, így csökkentik a hőfelvételt. A laza szabás elősegíti a légáramlást a bőr körül, ami hűtőhatással bír.
Ajánlott használni nedves, vizes hűtőkendőt, mely a nyakra, homlokra, csuklóra, bokára helyezve egyszerre hatékony és kellemes módszer a test hűtésére.
A kiegészítők között érdemes említeni a magas faktorszámú fényvédő krémet, amelyet a szabad bőrfelületekre kell felvinni, valamint az UV-szűrős napszemüveget, amely a szemet védi a káros sugárzástól.
Helyszínválasztás hőségriadó idején
Hőségriadó idején a túrahelyszín kiválasztása döntő szerepet játszik abban, hogy a kirándulás biztonságos és élvezetes maradjon, ne pedig kimerítő vagy veszélyes, esetleg rosszulléttel, balesettel végződő megpróbáltatás legyen. Mindig fontos a tudatos tervezés, de a hasonló, kritikus időszakokban kiemelten.
A helyszínválasztásnál a legfontosabb szempont a természetes árnyék, a víz közelsége, a széljárás, a szintemelkedés mértéke, valamint az, hogy milyen napszakban tervezzük az útvonalat bejárni.
Az első és legfontosabb tényező a napsütés elleni védelem. Árnyas, zárt erdőkben vezető ösvények a legalkalmasabbak, hiszen a lombkorona megszűri a napsugarakat, csökkenti a hőérzetet és lassítja a test túlmelegedését. Különösen előnyösek a patakvölgyek, szurdokok és mélyebb fekvésű árnyékos területek, ahol a hűvösebb mikroklíma még a forró napokon is jelentősen érezhető.
A vízparti útvonalak – például patakok, kisebb tavak, vízesések környéke – nemcsak látványosak, hanem a párolgás révén természetes hűtést is biztosítanak.
A szintemelkedés kérdése szintén kulcsfontosságú. Hőségben kerülni kell a hosszú, meredek emelkedőket, ugyanis a nagy szintkülönbség fokozza a pulzusszámot, növeli a hőtermelést, és a szervezet gyorsabban veszít folyadékot. Érdemes inkább kiegyenlítettebb vagy lankás útvonalakat keresni. Fontos tudnivaló az is, hogy a magasabb fekvő, legalább 750-800 métert meghaladó erdős területeken lényegesen kellemesebb a levegő, mint az alacsonyabb régiókban.
A főváros környékén nemrégiben ajánlottunk hűsítő útvonalakat, ezen felül a Börzsönyt, a Magas-Bakonyt, a Mátra és a Bükk fennsíkszerű területeit (pl. Galya-fennsík, vagy a bükki Nagy-fennsík), illetve a Zemplén összefüggő, zárt erdőségekkel borított, magasabb zónáit érdemes felkeresni a forró nyári napok esetén, ha enyhülést kínáló területeket keresünk.
Tűzgyújtási tilalom van érvényben!
Az egész országban tűzgyújtási tilalom van érvényben. Erdőkben és azok kétszáz méteres körzetében tilos tüzet gyújtani, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Saját kertben szabad bográcsozni, grillezni, de a tüzet sose hagyjuk felügyelet nélkül.
A Katasztrófavédelem forrásai szerint 2025-ben már 8106 tűz keletkezett a szabadban, 55 ember megsérült, a leégett terület nagysága 93 millió négyzetméter.
Hőségriadó idején az erdő különösen sérülékeny, mert a magas hőmérséklet, a hosszú ideig tartó csapadékmentes időszak és az erős napsütés együttesen extrém módon kiszárítja a talajt, az avart és a növényzetet. Ilyenkor a legkisebb szikra vagy nyílt láng is pillanatok alatt tüzet okozhat, amely a száraz aljnövényzeten, avarszőnyegen és a fák alsó ágain gyorsan végigsöpör. Az ilyen körülmények között keletkezett erdőtűz rendkívül gyorsan terjed, és gyakran a szél is tovább sodorja a lángokat, így percek alatt több hektárnyi terület éghet le.
A tűzgyújtási tilalom célja éppen az, hogy megelőzze ezeket a helyzeteket. Nemcsak a kijelölt tűzrakó helyeken tilos ilyenkor tüzet gyújtani, hanem a tilalom az egész erdőterületre, sőt gyakran a környező rétekre, kaszálókra is kiterjed. Fontos megérteni, hogy a tűzveszély ilyenkor nem csupán a nyílt lángtól áll fenn: akár egy apró, parázsló cigarettacsikk is elegendő ahhoz, hogy tűz keletkezzen, így kifejezetten lényeges az elővigyázatosság és a felelősségteljes figyelem.
Nyitókép: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
