Aki szeret túrázni, s gyakran űzi is ezt a sportot, azt nyáron is ugyanúgy csábítja a természet, mint a mérsékeltebb vagy hidegebb időjárással bíró hónapokban. Megtorpanni ekkor sem kell, de fontos, hogy fokozottan ügyeljünk a megfelelő felszerelésre és a helyszínválasztásra.
Dobogókő
Biztos vagyok benne, hogy Dobogókő neve sokak számára ismerősen cseng – nem véletlenül. Aki egyszer járt itt, az jó eséllyel visszatér. A tiszta, hűvösebb hegyi levegő, a fák ölelte túraösvények, valamint a páratlan kilátás teszik Dobogókőt egész évben vonzó célponttá, akik pedig a forróság elől keresnek természetes hűsítő menedéket, számukra különösen a nyári hónapokban vonzó a terület.
Dobogókő a Dunakanyar egyik favoritja: festői bükkösök, ámulatba ejtő kilátópontok, hangulatos utcácskák és hegyvidéki üdülők, kertjükben égbetörő fenyőkkel. Monumentális sziklaóriások, keskeny ösvények, jurták és menedékházak, mesélő kövek és titokzatos legendák otthona.
Nem elhanyagolható szempont, hogy Dobogókő nyáron is jóval hűvösebb a városoknál – a magasabban fekvő, erdős terület klímája enyhülést ad a forró napokon is.
Ezért gyakran választják azok, akik a nyári meleg elől egy kis friss levegőre, természetes árnyékra és nyugalomra vágynak.
Dobogókő tehát nemcsak látványos, de praktikus választás is: könnyen megközelíthető autóval vagy tömegközlekedéssel, kínál aktív és passzív kikapcsolódási lehetőségeket, mindezt páratlan természeti környezetben.
Kedvenc környékbeli túraútvonalaim között szerepel a településrész közvetlen bejárása, melybe beletartozik a Báró Eötvös Loránd Menedékház mögötti ikonikus kilátóhely, a sípálya felső, panorámás állomása és a Tirts Rezső-kilátó, valamint az üdülőterület kis utcái és a közvetlen közeli erdőrészek bükkösein átívelő ösvények - ez tökéletes célpont azoknak akik tényleg csak egy rövidebb felfrissüléssel egybekötött természeti sétára vágynak, a végén esetleg egy könnyű étellel vagy egy frissítő itallal.
A kicsit hosszabb túrákat kedvelők számára a közeli Zsivány-sziklákat ajánlom, melyek roppant látványosak és viszonylag könnyű úton megközelíthetőek a központi parkolóból vagy buszmegállóból. A kalandosabb túrák után szomjazók részére kiváló lehetőséget biztosít a Thirring-körút, mely hatalmas vulkáni eredetű sziklaóriások között, keskeny, olykor meredek ösvényeken halad el Dobogókő északi peremén, felejthetetlen túraélményt biztosítva azok számára, akik kedvelik az ilyen, technikásabb és vadregényesebb kihívásokat.
Mivel ez a körtúra – annak ellenére, hogy kalandos – igencsak rövid, így a kilométervadászok a szomszédos Rám-hegyet, a Rám szakadékot vagy a Vadálló-köveket és a Prédikálószéket is megcélozhatják.
Dera-szurdok
A Pilisszentkereszt határában, a településtől keletre fekvő Dera-patak szurdokvölgye az egyik legklasszabb természetjáró úti cél.
Sokan a Pilis „hét csodájának” egyikeként emlegetik, nem véletlenül, hiszen szurdokfalaival, hídjaival, hatalmas szikláival különösen megkapó látványt nyújt.
Mivel a terepen jelzett túraútvonal (ráadásul az Országos Kék) vezet át, s maga a szurdok sem túl hosszú, így minden korosztály számára ideális, főleg, ha valaki egy kicsit kalandosabb, izgalmasabb túrára vágyik.
Végig lenyűgöző természeti látkép kíséri lépteinket: méretes szurdokfalak, pompázó vadvirágok, olykor keskeny, szűk ösvények, hidak, méretes sziklatömbök csábítanak egy-egy fotó készítésére, melyet a bedőlt holtfák látványa tesz még vadregényesebbé. Csapadékos időszakokat követő napokban pedig az újjászülető Dera-patak csobogói, vízesési fokozhatják a kalandokat.
Szurdokvölgy jellegéből adódóan, a Pilis magasabb csúcsainak védelmében megbújva, s a sziklaszirtekről behajló fák lombjainak árnyéka által nyáron is hűvösebb, kellemes klíma fogadja az ide látogatót.
A túra kezdhető Pilisszentkereszt központjában, mely a fővárosból menetrend szerinti busszal is tökéletesen megközelíthető, ez esetben oda-vissza kb. 5 kilométeres táv vár ránk, amennyiben pedig autóval érkezünk, úgy a Csobánka felőli alsó parkolót érdemes választani starthelyként.
A túra egyik különlegessége, hogy a völggyel párhuzamosan haladó, jelölt úton a sziklafalak peremére is felkapaszkodhatunk, csodás panorámát nyerve többek között a Pilis-tetőre.
Naplás-tó
A XVI. kerületi Mátyásföld és Cinkota településrészek határban található Naplás-tó (nem csak) a fővárosiak egyik kedvelt szabadidős pontja. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően rendezett sétány és pihenőpontok, kerékpárút, büfé, tanösvény és kilátótorony is várja a látogatókat. Nemrégiben egy hosszabb cikkben is írtunk az eredetileg árvízvédelmi tározó gazdag élővilágáról, a tó elnevezéséről és a szabadidős lehetőségek tárházáról.
A nyári hőségnapokon a legjobb frissítőt a tó esti felkeresése nyújtja. A Naplás jól megközelíthető autóval is, de a közel éjfélig közlekedő, könyéki BKK járatok végett közösségi közlekedéssel és kis sétával, a XVI. és XVII. kerületekből pedig kiépített kerékpárúton is remekül elérhető.
Jómagam gyalogosan vagy kerékpárral, alkonyattájt szoktam indulni Mátyásföldről, úgy, hogy a lemenő Nap utolsó sugarait még a tóparton érjem. Igazán nyugtató átélni, amikor a napkorong lebukik a Budai-hegyek mögött, s az égboltot vörösre festve lassan átveszi a nappal helyét az éjszaka. A város zajai halkulnak, a természet hangjai ébredeznek. A víz felől hűvös, frissítő szellő hoz élénkítő fuvallatokat, miközben az első csillagok is megjelennek az égen. A békakórusok, a bagolybasszusok és a tücsökhegedűk koncertje közben mindig az jut eszembe, hogy nem kell messzire menni ahhoz, hogy kicsit lelassuljunk, felfrissüljünk, elcsendesedjünk.
Az esti hűsölést rendszerint a Naplás-kilátó megmászásával zárom, ahonnan a belváros fényein túl a Budai-hegyek és a Pilis bérceinek sziluettje is felsejlik a nyári éjszakában.
Csarna-völgy
A nyári túrák egyik legjobb célpontja a Kemence fölött húzódó Csarna-völgy, ahol a sűrű lombkorona alatt már néhány lépés után érezni lehet a különbséget: a hőmérséklet csökken, a levegő páradúsabb és frissebb lesz. A völgy különösen kedvelt azok körében, akik a nagy melegben is szívesen kirándulnának, de nem szeretnének a tűző napon, forró terepen gyalogolni.
A Börzsöny északi részén, a Kemence település határában fekvő Csarna-völgy remek úti cél mindazok számára, akik a nyári meleg elől egy hűvös, nyugodt erdei környezetbe vágynak. Ez a vadregényes völgy a Börzsöny egyik legzártabb és legárnyasabb része, ahol a sűrű bükkös és gyertyános erdők természetes hűsítő klímát biztosítanak – akár 6-8 fokkal is hűvösebb lehet itt, mint a városokban.
A terület gazdag élővilággal rendelkezik, ezért fokozottan védett természeti terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.
A Természetvédelmi Adattárból ismert, hogy az idősebb, zömmel 120-130 éves erdők mintegy 570 hektárt tesznek ki, elsősorban a völgy középső és alsó részein.
Számos madárfaj mellett erdei rovarok, kisemlősök és kétéltűek is gyakoriak a völgyben. A patakban rákok, a mohás, nedves kövek között foltos szalamandrák élnek, az erdők fészkelőhelyet biztosítanak a fekete gólyának, valamint vadkamerák felvételeidből igazolható, hogy hiúz is él a térségben. A túraterület Budapestről autóval bő 1 óra alatt elérhető, a völgy bejárata egészen a Feketevölgy panzióig autóval, vagy kisvasúttal is megközelíthető.
A túraútvonal jól járható, hosszabb szakaszokon jelentős szintkülönbségtől mentes, így családosoknak, kevésbé gyakorlott kirándulóknak vagy nyugalmat kereső természetjáróknak is ideális. A természeti szépségeket a vadregényes történelmi emlékek, a többi ízben elmosott csarna-völgyi erdei vasút töltése, sínpárjai, csilléi és a régi Hamuház is fokozza.
Ha kevésnek bizonyulna a táv, a túra természetesen nehezíthető: a Csarna-völgyből – izzasztó hegyoldalakon – a szomszédos Holló-kő szikláira vagy a Börzsöny legmagasabb pontjára, a Csóványosra is ki lehet kapaszkodni.
Margita
A Gödöllői-dombság szerintem méltatlanul alábecsült régiója hazánknak, pedig közösségi közlekedéssel (busszal, vonattal és Hévvel), valamint autóval is 20-30 percen belül elérhető és páratlanul gyönyörű, rendkívül izgalmas és értékes helyszíneket rejteget.
A dombvidék ezernyi szépsége közül kiemelkedő kedvencem a 344 méteres Margita Szada település határában, mely a Gödöllői-dombság legmagasabb pontja. Amennyiben nem mindennapi élményre vágyunk, úgy semmiképp sem érdemes kihagyni egy nyári naplementét, korán kelőknek pedig egy nyári napfelkelte hozhat maradandó természeti élményt.
A dombság csúcsa elsősorban Szadáról, de Veresegyház Gödöllő felől is megközelíthető jelzett túraútvonalon, függően attól, hogy milyen hosszúságú túrát szeretnénk tenni. Mivel a nevezett helyszín még nincs olyan tengerszint feletti magasságon, hogy a nappali melegben sokkal hűvösebbet adjon, így elsősorban a fent említett napszakokban, hajnalban vagy az esti órákban hozhat igazi enyhülést, mikorra frissítő hatása mellett a természeti pillanatok is felejthetetlen élményeket nyújthatnak.
A Margit a csúcsán az 1970-es évekből származó, betonból épült geodéziai mérőtoronyál, mely napjainkban kilátóként funkcionál, tetejét pedig egy hatalmas Szent Korona másolat süvegeli. A bátrabbak a mérőtorony klasszikus vaslépcsőin mászhatnak fel a kilátóteraszra, ahonnan fantasztikus körpanoráma tárul a szemlélő elé: délre a Gödöllői-Dombság lankái, Gödöllő és az Alföld szelete, nyugatra Duna-völgye, a főváros és a Budai hegyek, a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny, északkeletre a Cserhát, keletre pedig a Mátra és az alatta délre elterülő Jászság síkja színesíti a tájat.
Amennyiben valaki ezt a túrát választja, és itt jár a környéken, érdemes a Margitától keletre található Babat-völgyet és a Babati-tavakat is felfedezni.
Nagyon fontos, hogy minden túrára, így ezekre a helyszínekre is megfelelő felszereléssel és felkészültséggel látogassunk el. Az egyre erősebb napsugárzás és magasabb hőmérsékleti értékek tudatában reggel 10 és délután 4 óra között ajánlott a nyílt, napsütötte területeket kerülni, melyekre tökéletes lehetőséget biztosítanak a fent felsorakoztatott helyszínek.
Kiemelten figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, mert sportolás, így túrázás alkalmával is akár 0,5-1 liter óránkénti vízbevitelre is szüksége lehet szervezetünknek.
Még árnyékos helyeken is védjük a fejünket sapkával vagy kalappal, tarkónkat, csuklónkat és bokánkat hideg vizes kendővel hűthetjük. A meleg nyári napokon sem érdemes feladni a túrázást az említett vagy ezekhez hasonló helyszíneken és tanácsok betartásával, ám ilyenkor a hosszabb túrákat célszerű félretenni és inkább a rövidebb, 10 km-en belüli távokat választani.
Táplálékbevitel alkalmával a cukros, nehéz ételek nyáron meg inkább kerülendők, helyette frissítő zöldségek, gyümölcsök és vitaminban gazdag tápanyag ajánlott. Rovarok, szúnyogok és kullancsok elleni védekezés esetén is érdemes a természetességnél maradni és ruhákra vagy bőrünkre (csak bevizsgált, 100% tisztaságú) levendula-, borsmenta-, citromfű-, eukaliptusz- vagy teafaolajat cseppenteni.
Nyitókép: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái
