Magyarország északkeleti része különleges vidék: gazdag történelmi emlékekben, vallási hagyományokban, természeti szépségekben és gasztronómiai különlegességekben. Bár a környék legfőbb vonzerejének neve sokak számára ismerősen cseng a világhírű borok miatt, Tokaj mellett a környező települések is számos rejtett kincset tartogatnak. Ha valaki valóban szeretné megismerni ezt a tájat, több alkalommal is érdemes visszatérnie, mert néhány nap alatt lehetetlen mindent felfedezni.
A barangolást a Sóstói Múzeumfaluban Nyíregyházán kezdjék, hiszen itt a tárgyi emlékeken túl, a régi világ hétköznapi életébe, a környék történelmi és kulturális örökségébe is betekintést nyerhetünk. Egy csodálatos összképet ad ez a hely a vidék értékeiről.
Ezt követően a Nyíregyháza környéki bokrokkal érdemes folytatni. A mai bokortanyák közt bóklászva rendkívül változatos a kép. Gyönyörű tájban, homokos földutak rengetege, szinte bármerre indulunk Nyíregyházáról, minden irányban tanyákat találni. Sok az elhagyott, romos épület, de a szépen felújított ház is. A gazdálkodás nyomai látszanak, sok szép gyümölcsös pompázik a tájban. A gondozott házak körüli konyhakerteken is látszik a gondoskodás.
A bokortanya.hu oldalon a tanyák történetével is megismerkedhetnek.
A gyorsaság ebben a világban nem jellemző, és mi magunk is lassíthatunk, ha biciklin tekerve járjuk be a környéket. A Nyíregyházát Tokajjal összekötő bicikliúton meg-megállva, betérhetünk a nyírteleki Honvédelmi Emlékparkba, Rakamazon megpihenhetünk a Nagy Morotva Vízi Tanösvénynél és a turul-szobrot is érdemes megnézni. Tokajba érkezve a borkóstolókon kívül kihagyhatatlan és varázslatos a hangulatos barokk belváros. Számtalan jobbnál jobb szálláshely közül válogathatunk a környéken, de ha valaki egy plusz kuriózumot szeretne, feltétlen pihenjen meg Tokajban a Casa Oliva-ban, az 500 éves olajfa árnyékában.
A tarcali táj fölé magasodik az Áldó Krisztus-szobor. A lenyűgöző alkotás a béke és a hit szimbóluma, amely különleges lehetőséget kínál a megállásra és a spirituális elmélyülésre. A lélegzetelállító panorámát nyújtó magaslatról feltárul a tokaji borvidék dimbes-dombos tája. A szobor a több mint 1400 kilométeres Mária út egyik megállójaként is szolgál.
Tarcal látogatóközpontjában történelmi emlékek és freskók várják a látogatókat. Személyes kedvencem a Szent Teréz-kápolna ahonnan úgyszintén gyönyörű a kilátás a vidékre. Hajós kirándulásra is lehetőség van Tokajban, a Bodrog és a Tisza találkozása lenyűgöző természeti táj.
Ha Nyíregyházáról Vásárosnamény felé indulunk, a Szatmár-Beregi kerékpáros örökségtúra a Felső-Tisza-vidék településein visz keresztül. Móricz Zsigmond, e táj egyik leghíresebb szülötte, ezt a vidéket a történelmi Magyarország utolsó tündéri mezejének nevezte. Ez a világ a víz birodalma, a Tisza és mellékfolyói, a Szamos, a Túr és a Kraszna által körbezárt terület tényleg beleszeretős. Érintetlen táj, természetvédelmi területekben rendkívül gazdag és túralehetőségek egész tárházát kínálja az ide érkezőknek.
Egymástól karnyújtásra lévő, hangulatos, csendes kis falvak között, az illatos Szatmár-beregi alma és szilva ültetvényeken keresztül, csodálatos természeti környezetben barangolhatunk ezen a vidéken, amely a középkori templomok földje. Megismerkedhetünk a mosolygó szentek templomával Csarodán, vagy a mezítlábas Notre Dame-al Tákoson.
Ezeket az ékszerdobozhoz hasonló parányi kis templomokat a Középkori templomok útja fűzi fel egy útvonalra, amely 2017-ben elnyerte Magyarország legjobb kulturális úti célja címet. A sonkádi templom különlegessége például abban rejlik, hogy mennyezetkazettáit a kilencvenes években fedezték fel, azelőtt évszázadokig rejtve volt szépsége. Sok templomnak nincs saját tornya, a fazsindelyes harangláb a templom mellett található.
Cégénydányádon a Kölcsey-Kende kúria megtekintése kihagyhatatlan. Csenger határában érdemes bekanyarodni a nagygéci Megmaradás Temlomához.
Az Árpád-kori templomot egy egészen különleges emlékpark veszi körül, amelyről itt olvashatnak bővebben.
Túristvándi és Szatmárcseke a Felső-Tisza-vidéki kirándulás kihagyhatatlan két állomása. Túristvándiban, az Öreg-Túr partján megáll az idő. A vízimalom Közép-Európa legnagyobb még ma is működőképes favázas vízimalma, amely a 18. században épült. Látogatható, sőt egy nagyon kedves tárlatvezetést is kaphatunk. Nyári időszakban a malom kertjében helyi lekvárokat árulnak a nénik, és varázslatos hangulatú az Öreg-Túr partján kanyargó tanösvény is.
Szatmárcsekén a csónakos fejfás temetőben néhány percre elcsendesedni igazi önismereti állomás is lehet az életünkben. A Kölcsey síremlékét körülölelő temető egyedisége saját életünk átmenetiségének érzését elemi erővel közvetíti.
Néhány kilométerrel odébb a Túr-bukógát a környék egyik fő épített látványossága. Magasabb vízállás esetén a vízesésként a Tiszába ömlő Túr egész évben kedvelt kiránduló-, nyáron pedig felfrissülő hely is egyben. Természeti és kulturális értékek nyomába nemcsak szárazföldön, vízen is eredhetünk: mind a Tiszán, mind pedig az Öreg-Túr sekély, biztonságos vizén szervezett túrák várják a vendégeket.
Az út során meglátogatható a híres nagyari Petőfi-fa: a ma is álló kocsányos tölgy alatt írta a költő A Tisza című versét. A Luby kastélyt Nagyaron egy gyönyörű rózsakert veszi körül, a virágok ezreinek látványa és illata felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg az idelátogatót.
Nyugatabbra Sárospatakon már nemcsak templomokat nézhetünk meg, de a diákéletbe is betekinthetünk a Református Kollégium gyönyörű könyvtárban.
Tokaj-Hegyalja térségének különlegessége, hogy a magyar nyelvújítók az észak-keleti dialektust vették alapul munkájukhoz, nem véletlenül, hiszen maga Kazinczy, a környék szülötte volt. Élete utolsó szakaszát Széphalmon töltötte. Itt található a Magyar Nyelv Múzeuma. Fantasztikus kiállítás, ahol kicsik és nagyok egyaránt találhatnak érdekességeket.
Erről bővebben itt olvashatnak.
Vizsolyban pedig az Árpád-kori templomban látható az első magyar nyelven nyomtatott Biblia, a Károlyi-biblia első példánya. A térségben a reformátusok mellett laknak római katolikusok is, de az ország görögkatolikus lakosságának egy jelentős része is itt él. Máriapócson található az egyik legjelentősebb templomuk, ami nemcsak a görögkatolikus vallású lakosságot vonzza: az 1600-as években a legenda szerint könnyezni kezdett az akkor apró templom Mária-szobra. Azóta az ország egyik legjelentősebb búcsújáró helye a település.
Talán a Nyírbátorba látogatók kaphatnak ízelítőt leginkább a térség vallási sokszínűségéből: van itt görögkatolikus templom, ferences rendház, a hozzá tartozó műemlék minorita templommal, illetve szintén műemlék református templom is. Nyírbátort, a sárkányok városának is nevezik. Hogy miért? Sok egyéb érdekesség mellett ezt is megtudhatja az, aki a Várostörténeti Sétányon végigmegy.
A nyírbátori Báthori-kastély és Panoptikumról itt olvashatnak bővebben.
Gasztronómia
Nem kérdés, hogy egy-egy vidéket a saját gyomrunkon keresztül ismerhetünk meg igazán, a gasztronómiát pedig két úton is: egyrészt betérhetünk a legjobb éttermekbe, ahol jó esetben mindent meg fogunk találni, ami az idők alatt kikristályosodott, és generációk gondos munkájának köszönhetően tökéletesre fejlődött az adott környéken. Másrészt legalább ilyen nagy élmény, amikor a helyiek vendégelnek meg. A rengeteg házi finomságot érdemes megkóstolni, itt a töltött káposzta is más, mint az országban bárhol. Ezen a vidéken húsvétkor mindenki sárga túrót készít, és olykor mákkal fogyasztják a főtt kukoricát. Ha jókor megyünk, nemtudomszilvából készül a szilvásgombóc, de az is lehet, hogy magunknak szedhetjük a híres szabolcsi almát és a milotai diót.
Ha Északkelet-Magyarország, és iható csodák, akkor nem kérdés, hogy a világhírű tokaji borvidék az első, ami mindenkinek eszébe jut. A Himnuszban is megénekelt vidék történelméről itt írtunk korábban, s habár Tokaj az Tokaj, elsőségét senki nem vitatja el, érdemes itt is nyitott szemmel járni: a szomszédos települések telis tele vannak pincészetekkel.
Alig néhány kilométerrel északabbra már egy más jellegű ital miatt is érdemes körbenézni. Az utóbbi évek reformjai okán a pálinkafőzésben is bekövetkezett egy minőségi forradalom, alma- és szilvapálinkájáról híres a táj, számos kistermelő, és nagyobb főzdék is készítenek e két jellegzetes gyümölcsből, és persze a környék egyéb gyümölcseiből is pálinkát. Egyik kedvencem Panyola, ha odalátogatnak ki ne hagyják a Szamoson az Olcsvaapáti kompozást.
A táj híres szülöttei
Kik is éltek előttünk e tájon? Honnan indult Móricz Zsigmond, Benczúr Gyula, Krúdy Gyula, Kossuth vagy épp Kazinczy?
Móricz például Tiszacsécse szülötte. Számára ez a föld volt mindig is az otthon, az itteni emberek ihlették parasztábrázolásait, és annak ellenére, hogy Móricz nem idealizálta a szegénységet, amit sokakhoz hasonlóan át kellett élnie, mindvégig szerette és tisztelte a csécsei embereket, vágyott vissza szülőfalujába. Egykori szülőháza ugyan már nem áll, de a helyén lévő emlékházban sokat megtudhatunk mind az íróról, mind pedig a korabeli életről. Ráadásul e településen is találhatunk egyet a mennyezetkazettás templomok közül.
Kossuth Lajos Monok szülötte, már csak az ő szülőháza miatt is érdemes ellátogatni a településre. Van azonban látnivaló még itt bőven, három különböző stílusú kastélyt nézhetünk meg, de szépek a templomai és a világháborús emlékmű is.
Környékbeli volt Kölcsey is: a család egykori kúriája helyén most emlékkiállítást nézhetünk meg, és a különös, csónak alakú fejfák között a temetőben megtalálhatjuk a Himnusz szerzőjének márvány síremlékét is.
Benczúr Gyula, a romantika egyik legjelentősebb magyar festőművésze Nyíregyházán született. Bár életműve elsősorban nem ide kötötte – Kassán tanult, majd olasz, francia, német tanulmányutakon vett részt –, a város hűen őrzi emlékét, a Jósa András Múzeumban állandó kiállításon emlékezhetünk meg életművéről. Krúdy Gyula szintén nyíregyházi születésű. Ő alapította meg még diákként néhány társával a Nyíregyházi Sajtóirodát. „A Nyírség Magyarország legszebb tája. Írni róla csak oly gyöngédséggel lehet, mint egy halott menyasszonyról. Vagy egy elaggott vitézi életről. Régi szép kalandokról, regényes hőstettekről, amelyek ifjúkorában eszébe juthatnának egy tunya, elcsitult falusi nemes embernek, midőn méhesében jelenen és múlton eltűnődik” – írja szülőföldjéről a Magyar Tájak című kötetében.
Annyi szépség, annyi kultúra rejtőzik e sokszor szegényes, máskor viszont szépen fejlődő vidéken, hogy felsorolni is nehéz, hiszen még egy szó sem esett a füzérradványi Károlyi kastélyról és a gyönyörű arborétumról, a Megyer-hegyi tengerszemről, a sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás hídjáról, a Zemplén eldugott gyönyörű kis falvairól vagy Zajta gyönyörű templomáról. Egy biztos: aki egyszer megszereti ezt a keleti országrészt, az a szívébe zárja, és biztosan visszatér.
Forrás: oroksegtura.hu
„A költemények a nyelv mágikus szertartásai”
A Magyar Nyelv Múzeuma pedig „szent” zarándokhelyünk
