„...nektárt csepegtettél” – Tokajt úgy ítélik meg New Yorkban, hogy egyszer mindenképpen látni kell az életben

A tokaji az a borvidék, amelyet minden magyarnak ismerni kell. "Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél", szinte az anyatejjel szívja magába e sorokat minden magyar gyermek.

Vajon van-e a világon másik bor, amelyet a nemzeti himnuszban megénekeltek?

A Tisza és a Bodrog ölelte tájon huszonhét település alkotja ezt a rangos borvidéket. A változatos talajösszetétel, a felszín tagoltsága és a speciális mikroklíma teszi teljesen egyedivé a környéket, és persze az itt termő, világszerte ismert tokaji bort. Itt született meg az első hazai bortörvény 1737-ben, a világon az elsők közt jött itt létre zárt borvidék. Nem véletlenül került fel az Unesco Virágörökségi térképére a Tokai Történelmi Borvidék kultúrtáj 2002-ben.

A közel ezeréves tokaji szőlő- és borkultúrát hűen mutatják be a borspecialitás készítésének hagyományai, az igényekhez igazodó jellegzetes szőlőbirtokok, a pincék formai megjelenése. A szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése biztosítéka annak is, hogy a kőbe foglalt vasajtók mögött rejtőzködő hordókban az aszúszemek édes nektárja rangos itallá nemesedjék.

Tokaj G. Hoefnagel metszetén, a XVI. század végén – Fotó: picryl

Vinum regnum - rex vinorum, vagyis

„A királyok bora, a borok királya”

Így nevezik Tokaj büszkeségét, az aszút. Az aszúbor, vagyis a töppedt szőlőszemekből készült borkülönlegesség az egyik legfinomabb desszertbor. A környezeti adottságok kedvező együtthatása esetén ősz végén a szőlőszemeket a nemesrothadás, a Botrytis cinerea idézi elő. E világhírű nemes nedűt éveken át érlelik a pincék mélyén.

Ma már könnyedebb, fiatalosabb borokat is kóstolhatunk Tokajban és környékén, hiszen az új bordivat megköveteli az illatos, gyümölcsös aromákban gazdag reduktív borokat.

De a borokon kívül is számtalan élményt nyújt a környék. Gyönyörű emlékeket őrzök Tokajból és környékéről, jó szívvel ajánlok ezek közül néhányat, a teljesség igénye nélkül: Tokajnál siet a Bodrog a Tiszába, itt akár kellemes hajókirándulás keretében is gyönyörködhetünk a város fölé magasodó Kopasz-hegy látványában. Tavasztól őszig remek koncertek kínálnak jó szórakozást. A természetkedvelők gyalogosan is bejárhatják a környező, szőlővel gazdagon borított hegyoldalakat.

Felmászhatunk a tv toronyhoz élvezni a pompás panorámát, leereszkedhetünk a tarcali bányatóhoz, amelynek valószerűtlenül szép víztükre van! Egy nyári reggelen zarándokoltunk fel oda,

a sziklameredélyről lógattuk lábunkat a semmibe, miközben uzsonnát majszoltunk a tarisznyából.

Átellenben az Áldó Krisztus szobra vigyázó tekintetét és tárt karjait láthattuk és kaphattuk lencsevégre.

Innen csak kőhajításra van Tarcal, ahol kedves kis pincék invitálnak be egy kis borra. Az egykori Andrássy kúria pedig ötcsillagos szállodaként minden igényt kielégítő kényelemmel és pompával várja vendégeit. Tállya szintén kiváló borairól és vendégmarasztalói pincéiről nevezetes, és arról, hogy az itteniek úgy tartják, Tállyán található Európa közepe. Ezt a tényt többen vitatják, mondván, a földrész határait nem tudjuk kellőképpen meghatározni, így a közepét sem. De annyi bizonyos, aki e helyen adja fejét borkóstolásra, akár az Oroszlános borbirtokon, biztosan úgy fogja érezni, itt a világ közepe!

Tolcsván működik a borvidék legnagyobb bortermelője és integrátora, a Grand Tokaj Zrt. A település különösen gazdag építészeti emlékekben. Nem csak pincék, hanem

Hegyalja neves szőlősgazdáinak kastélyai sorakoznak fel: Rákóczi-kastély, Dessewffy-kastély, Szirmai-Waldbott-kastély, Szemere- Szirmay-, Stépán kúria.

Bodrogkeresztúron a híres csodarabbi, Reb Steiner Saje sírjához ma is sokan zarándokolnak. A hangulatos Bodrog-parti település pincészetei éppolyan ismertek, mint a Dereszla kincse: az 1918-ban, a Dereszla-domb keleti lejtőjén talált arany ékszerekből álló, Krisztus előtti 1200-as évekből származó leletanyagot egy szép, modern, audiovizuális elemekre épülő kiállítás mutatja be a Kincsestárban.

A település szélén található hazánk első és egyetlen ecetmúzeuma, az Acetánia. Meglepő, ám feltétlenül megér egy látogatást! A kóstolóval és filmvetítéssel egybekötött tárlatvezetés során betekinthetünk az ecet történelmébe, az ecetkészítés titkaiba: ki fog derülni, hogy eddig semmit sem tudtunk gasztronómiánk eme kiválóságáról. S bizonyára jó néhány különleges tokaji borecettel fogunk távozni!

Az egykor a Rákócziak uradalmához tartozó Hercegkúton

a népi építészet remekeiként számon tartott emeletes pincesorok különleges látványt nyújtanak a falu két szélén.

A Kőporoson és a Gombos-hegyen a gazdákkal egyeztetve pincelátogatásra és borkóstolásra is lehetőség van. A Gombos-hegy a környék gyöngyszeme, a kőbánya feletti domboldal a védett kökörcsin élőhelye, és remek kilátás nyílik Hercegkútra, Sárospatakra, a közeli és távoli Zempléni hegyekre.

„Egy kevéssé ismert UNESCO-helynek a magyarországi Tokaji Borvidéket választanám. Már nem csak a szuperédes desszertborról szól, pedig ettől lett világhírű! Sokkal inkább az autentikus kis falvak meglátogatása, a szőlészekkel való ismerkedés, a boraik felfedezése, valamint a hagyományos művészetet életben tartó helyi kézművesekkel való találkozás. Most már rendelkezik azzal az infrastruktúrával, amely lehetővé teszi, hogy az igényes utazók számára is minden igényt kielégítő élményt nyújtson” – írja a Travel and Leisure Magazin az értékelésében.