Úgy hiszem, vannak olyan természeti értékek, amelyek még a hozzájuk nem is annyira közelállókat is képesek magukkal ragadni. Az évszázadok történelmét végig kísérő szemtanúk, akik röghöz kötve is képesek voltak túlélni a legkegyetlenebb időszakokat is, és akik annyi titkot őrizhetnek magukban, amennyit talán el sem tudunk képzelni.
Ilyen évezredes kincs a Szardínia szigetén található lurasi olíva is, amelynek ágai nem kevesebb, mint 4000 éve emelkednek a magasba. A Millenary Olive trees of Luras völgyében magasodó fát a világ legöregebb fái között tartják számon, és a „Nagy Pátriárkának” is nevezik. A számára otthont nyújtó völgyet 1991- ben természeti emlékhellyé nyilvánították, és a mai napig egyik kedvenc úti célja a szigetre érkezőknek.
Nem véletlenül: ez a csodálatos olajfa egy apró magból született, és ma már 14 méter magasan emelkedik az ég felé- törzsének kerülete az alján 18 méter és 60 centiméter, mellmagasságban 11 méter és 16 centiméter. Lombozata 600 négyzetméter felületet borít, és törzsének göcsörtös szívéből számos hosszú gyökér tör elő, amelyek szilárdan a talajhoz rögzítik ezt a méltóságteljes óriást.
A völgy kapujához érkezve egy megmagyarázhatatlan izgalom lesz úrrá az emberen: nem hiába, hiszen nem minden nap találkozhatunk több évezred emlékével. A vadkörte és vadalma fák között sétálva egyszer csak elénk tárul a felejthetetlen látvány: a láthatóan az idő vasfogával küzdő természeti csoda képe. Szavakkal nehezen leírható érzés, amikor gyermekeink a törzse elé guggolva csodálják a fejük fölé magasodó matuzsálemet, mintegy átérezve azt a megannyi értéket, amit az öreg törzs rejt. Van ebben az élményben valami más, valami megfoghatatlan, ami az elérzékenyülés pillanatát hozza el még azok számára is, akik a mindennapokban kevésbé kapcsolódnak a természet kincseivel. A Nagy Pátriárka nemcsak egy fa, nemcsak egy idős példánya fajának, hanem annál valami jóval több: a történelem és a természet erejének összefonódása, amely mintegy bölcs nevelőként zökkenti ki a rendszeréből kiszakadt embert.
Energiái kivédhetetlenek: szinte egy erős áramlatként húzzák magukhoz a gyanútlan látogatót, aki ebben a pillanatban érti csak meg igazán, hogy nem egy fát megcsodálni érkezett, hanem újrakapcsolódni a természettel - egy pillanatra emlékeztetve önmagát is arra, honnan, miből is teremtődtünk.
És amikor már azt hinnénk, hogy az élmény nem tud felemelőbb lenni, észrevesszük az óriás mellett szerényen megbúvó kistestvért is, a „mindösszesen” 2000 éves olívát, ami nem kevesebb, mint 8 méter magas, és az egyik legcsodálatosabb olívafa, amit valaha láttam. Dendrománok figyelem: ezt a történelmi tanút nemcsak megcsodálni lehet, hanem megölelni is, ami garantáltan egy örök, felejthetetlen élmény lesz.
Gondoljunk csak bele: az olajfák a legrégebbi kultúrnövényeink közé tartoznak, és számos képviselőjük megéli a több ezer éves kort is. A Kréta szigetén élő Órákosz-i olajfa például 3000 éves, és még mindig hozza termését, egyben a béke és a bölcsesség szimbólumaként is elismert növény. A spanyol Aceituna millenaria legalább 1500, de sokak szerint 2000 éves is megvan - a világ egyik legjelentősebb olívaolaj-termelő régiójának kiemelkedő példánya. De nem hagyhatjuk ki a jeruzsálemi fákat sem, amelyek között nem ritka az 1000-2000 éves példány, akik még ma is hordozzák magukban a bibliai történeteket, és a hosszú életet valamint a megújulást szimbolizálják.
És hogy mitől ilyen hosszú életűek az olívafák?
Elsősorban erős regenerációs potenciáljuk miatt, ugyanis képesek a törzsük és a gyökereik újranövesztésére - még akkor is, amikor mi már úgy ítéljük meg, hogy a fa elpusztult. Az olajfák alkalmazkodóképessége kiváló: jól tűrik a szárazságot, a sziklás, tápanyagban szerényebb talajt és a magas hőmérsékletet is - emellett a kórokozókkal szemben is ellenállók.
Érdekességként érdemes tudnunk azt is, hogy az olajfák életkorának pontos meghatározása igencsak nehéz, mert gyakran üregesek belül, ez pedig megnehezíti a gyűrűk számolását, így a fa korának pontos meghatározását is. Ma már radiokarbon módszert és egyéb modern technikákat is használnak a pontos életkor megállapítására, de sok matuzsálem esetében csak az életkor becslése sikerülhet, a történelmi dokumentumok és a fa fizikai állapota alapján.
Egy azonban biztos: a lurasi olajfákat egyszer az életben mindenképpen látni kell, mert ez a hely egyike azoknak a ritka csodáknak, amellyel a természet egyszerre húz vissza minket az emlékezetbe és az újrakapcsolódás ösvényeire.
Mit jelentenek a turistajelzések?
Kisokos túrázóknak
