Talán hatodikos lehettem, amikor a magyartanárom elcipelt magával egy kiállításra. Az iskola diákjait képviseltem az ünnepségen. Kicsit húzódoztam, de jól nevelt diákként jó képet vágtam a dologhoz. Akkor még nem sejtettem, hogy a Róth Miksa emlékszoba mekkora hatással lesz rám. Addig csak ritkán és messziről csodáltam a színes üvegablakokat, de itt karnyújtásnyira voltak az üvegbe álmodott csodák. Attól fogva másként tekintettem ezekre a napfényt elvarázsoló remekekre, és amikor beültem az üvegfestő- és ólomüveg-készítő iskola padjába, csak arra gondoltam, hogy csakis olyat szabad készítenem, ami méltó Róth Miksa örökségéhez.
Róth Miksa, a magyar üvegművészet egyik legkiemelkedőbb alakja
Róth Miksa, a magyar és az európai szecessziós üvegművészet legnagyobb alakja, 1865-ben született. Az üvegkészítés titkait az anyatejjel szívta magába, hiszen Édesapja, Roth Zsigmond, saját műhellyel rendelkezett. „Alig, hogy iskolás éveimet elvégeztem, 18 éves koromban már kint jártam külföldön, hogy az – eddiglé csak reprodukciókból ismert – XIII. századbeli üvegfestészet remekeit a valóságban is meglássam. Ezek az üvegfestmények kimondatlanul, mélységes, lenyűgöző hatással voltak reám, úgy hogy ezen benyomásoktól megittasodván hazasiettem és 1884-ben saját műtermemben, nagy lelkesedéstől eltelve kezdtem el dolgozni” – olvashatjuk az Egy üvegfestőművész emlékei címmel írt könyvében. Innen tudhatjuk meg azt is, hogy járt Kölnben, Berlinben, Münchenben, útba ejtette Prágát, Velencét, Triesztet, magába szívva mindazokat az érzéseket, amelyek azután alakították páratlan művészi világát.
Steindl Imre, mint tanítómester
Művészi képzettségeinek hiányait a kor neves építésze, Steindl Imre segítségével igyekezett pótolni, aki meglátva tehetségét, felkarolta a fiatal Miksát. „… a tanítómester jóságos lelkével törekedett velem megértetni a középkori üvegfestészet lényegét és szellemét. Órákat töltött el velem tanszékének a könyvtárában, hogy a remekeket megismertetve, okuljak és tanuljak.” – emlékezett vissza ezekre az időkre.
A kora középkori üvegfestészettől megbabonázott Róth Miksa a lehető legjobbkor vetette bele magát a munkába, szerencsés pillanatban lépett pályájára, ám ő nem így érezte. „Az üvegfestészet ezidőben a legsilányabb, legszomorúbb korát élte. Az üvegfestmények tervezeti a legrosszabb értelemben vett eklekticizmusban fogantak és a régi stílusok kritika nélküli, lélektelen variálásában merülnek ki…” A reneszánsz korban az üvegkép „megvilágosítja az embert, ás távol tartja tőle a gonoszt”, gondolták, a gótika korában mozaikszerű, főként kék és rubin színű anyagdarabok százaiból építették fel műveiket a mesterek. Amikor pedig már az ipar képes jóval nagyobb üvegtáblákat előállítani, előre tört a festői szemlélet, hiszen jóval egyszerűbbnek bizonyult elődeinél.
Ami az üvegből kivirágzik
Róth Miksa pályájának indulásakor azonban már megkezdődött az üvegművészet átalakulása, és ő jó érzékkel, kitűnő technikával és érző lélekkel vetette bele magát az stílusok világába. Első virágmotívumait a Karl Engelbrecht mintakönyvében találtak alapján készítette.
A XIX-XX. század üvegművészete forradalmi változásokat hozott. Az Amerikából hódító útra indult, sokszínű, irizáló Tiffany-üveg az ólmozott üvegablakokon különleges szerepet kapott. Változatos színvilága, az alkalmazásában felcsillanó lehetőségek a szecesszió mintakincsével lelkesen kezdték el alkalmazni.
„Amióta az üvegfestészet visszatért a régi technikához és az édeskés, festett üvegképek helyett erőteljes kontúrok által határolt, stilizált alakokból s díszítményekből alakítják munkáikat, főleg azonban mióta Tiffany, az egymásba folyatott különböző színű opalizáló üvegeivel rendkívül hatásos anyagot szolgáltatott, azóta az üvegfestészet visszanyerte évszázadokon át elvesztett pozícióját a többi művészi iparág mellett s ma már oly fokra emelkedett, mint azelőtt soha.” - írta Györgyi Kálmán az 1900-as párizsi világkiállításon nagy sikert elért magyar üvegmunkákról.
Tiffany-üvegek és Zsolnay-féle eozin máz
Az opalizáló üveget az Osztrák–Magyar Monarchiában Róth Miksa alkalmazta elsőként, nem csak üvegablakain, hanem művészi mozaikjaiban. Munkáival sorra hozta haza nemzetközi kiállítások díjait. Az „Éjszakai táj liliomokkal” című műve kiváló példája annak, hogy a különböző üvegfajtákat, a színhatásokat hogyan lehet egymáshoz komponálni teljes összhangot létrehozva.
Róth Miksa üvegben gondolkodott, „az üveggel festett”, a szecesszióra jellemző vonalasan kígyózó ornamentika, a szabadon áramló formák, a levelek, virágok, madarak határozták meg díszítményvilágát. A párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert alkotásaival, amelyekben a Tiffany üveget egyéni módon, más technikákkal ötvözve használta fel. A Pax, A tudás fája és a Felkelő nap nevű mozaikjai a mai napig is a legszebbek közé tartoznak.
„Az élet küzdelmeinek jótékony balzsama: a szépben való gyönyörködés. Hálás lehet az ember az Úristennek, ha őt azzal áldotta meg, hogy meglássa és átérezze a szépet, de még inkább tartozik hálával az, akinek megadatott, hogy a szép kultuszában töltheti el életét és az alkotás örömérzetében részesülhet, ízelítőt kap az Istenből, embertársainak pedig lelki gyönyörűséget szerez művészetével.” Róth Miksa
Róth Miksa szívesen alkalmazta a Zsolnay-féle eozin-mázat is, amelynek sajátos fényű csillogása rejtélyes és misztikus hatásúvá teszik munkáit, amelyeket a síkból kiemelkedő, plasztikus alakzatok tovább fokoznak. A századforduló idejére Róth Miksát nem csak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is elismert üvegművésznek tartották, és több évtizeden keresztül, egészen 1939-ig fáradhatatlanul dolgozott. Kezei alól olyan munkák kerültek ki, amelyekre ma is gyönyörűség ránézni!
Róth Miksa üvegablakai és mozaikjai
Munkáival szerte az országban és határainkon túl is találkozhatunk. A budapesti Szent István bazilika üvegképei, a Zeneakadémia ablakai, a Széchenyi fürdő Cziegler- szárnyának kupolaszárnyában látható üvegmozaik, a Városligeti fasor egyes villának az ablakai mind az ő kezét dicsérik. Az egykori Lederer-ház bejárati szélfogó-ajtaján megjelenített nőalakok ékszeres, fénylő ruhája, a gyümölcsgirlandok, a zöld levelekkel ékesített üvegkupola a századelő egyik csodált műremeke. Alig van Budapesten olyan, a szecesszió fénykorában készült középület, villa, amelyen nem hagyta ott kézjegyét ablak, mozaik, üvegfestmény formájában. A historizáló stílusok ellenhatásaként az új irányzat, a „kivonulás”, arra sarkallta a művészeket, hogy forradalmasítsák a művészetet az ipari fejlődés mentén, és kövessék saját céljaikat. Róth Miksának ez messzemenően sikerült.
Nevét halhatatlanná tette a szegedi Fogadalmi Templom, Marosvásárhelyen a Kultúrpalota, Kolozsvárott a román ortodox kápolna ablakai, legnagyobb szabású Tiffany-üvegből készült alkotása a mexikóvárosi Nemzeti Színház, a mai Mexikói Szépművészeti Intézet mennyezete, ahol Maróti Géza tervei alapján Apollót és a kilenc múzsát jelenítette meg üvegfestményén.
Róth Miksa Emlékház a Nefelejcs utcában
Találóan, a nagy mesterhez éppen stílusos nevű utcában található emlékháza, ahol a lakásmúzeum időutazásra hív, betekinthetünk a Róth család mindennapjaiba. Szépséges bútorok, múltról mesélő tárgyak vezetik a szecesszió rajongóit a kalandos múltba, és gyönyörködhetünk a mester alkotásaiban. A Róth-műhely páratlanul szép alkotásai kaptak helyet a tárlatban, amely bemutatja a művész lenyűgöző technikai és anyaghasználati újításait is.
Róth Miksa születésének 160. évfordulója alkalmából nemrégiben időszaki kiállítás nyílt, amely az állandó tárlatot egészíti ki olyan tárgyakkal és emlékekkel, amelyek eddig sehol sem voltak láthatóak, és amelyek még mélyebben, még katartikusabban vezetnek el a szecesszió megértéséhez és élvezetéhez.
„Róth Miksa műhelyének tervrajzait színek köré csoportosítva mutatjuk be, felvillantva azokat a meghatározó árnyalatokat, a művész által előnyben részesített harmóniákat, amelyek uralkodnak a múzeum gyűjteményének tervein. A kiállítás célja, hogy szemezgessen Róth Miksa műhelyeinek háttérfolyamataiból, az ott zajló munka során keletkező esztétikai értékekből, közben pedig érdekességeket is kínáljon: a vitrinekben található munkák számos bónusz érdekességet is megosztanak a látogatókkal.”- olvashatjuk az Emlékház ajánlójában.
Élményműhely és múzeumpedagógiai programok hozzák elénk az üvegművészet és a szecesszió világát, márciusban pedig kosztümös előadók tolmácsolásában a Róth családdal is találkozhatunk, hogy még közelebb kerüljön az élmény, és ezentúl másként emeljük fel tekintetünket, amikor egy színes üvegablakon át beragyog a fénysugár.
Borítókép: Szilas/Közkincs/commons.wikimedia.org
Budapest legszebb terített asztala a Ráth György villában
A szecesszió szerelmeseinek való gyűjtemény a Városliget mellett
