Tadej Pogačar négyszer diadalmaskodott a világ egyik legkönyörtelenebb sporteseményén, a híres francia kerékpáros körversenyen, a Tour de France-on. A háromhetes verseny során a résztvevők brutális, már-már emberfeletti tortúrának vetik alá magukat: napi 150-200 kilométert teljesítenek 4-5000 méteres szintemelkedéssel, rekkenő nyári hőségben. Egy norvég kutató nemrég annak járt utána, hogy milyen élettani adottságok kellenek Pogačarnak ahhoz, hogy újra és újra egyeduralkodó lehessen a Tour-on. Megdöbbentő eredményre jutott.
A varázsszó: VO2max. A szakértők egybehangzó véleménye szerint ez az adat szervezetünk edzettségi fokának legfontosabb indikátora. A rövidítés mögött a következő fogalmak rejlenek: V, azaz volumen, térfogat; O2, azaz oxigén; max, azaz valaminek a maximális értéke. Röviden: a VO2max azt méri, hogy szervezetünk mennyi oxigént képes felhasználni fizikai igénybevétel során. Mértékegysége általában a ml/kg/perc, azaz az egy kilogramm testsúlyra eső oxigénfogyasztás milliliterben, egy perc fizikai terhelés során. A képlet mögött bújik meg az a bizonyos titok, ami ténylegesen a választóvonalat jelentheti a dobogó második és legfelső foka között. Ugyanis minél magasabb a VO2max értékünk, annál terhelhetőbbek vagyunk élettanilag.
Hogy fogalmat alkossunk a VO2max értékek alakulásáról, vegyünk egy rendszeresen kerékpározó átlagembert: a személyes adatok védelme és az adat megbízhatósága végett saját magamat. Az én értékem 46-48 ml/kg/perc körül mozog szezontól és edzésintenzitástól függően. A Garmin algoritmusa szerint ezzel a korosztályom legfelső öt százalékához tartozom - nem kis büszkeségemre.
Ehhez képest egy profi kerékpárversenyző értékei 70-80 ml/kg/perc körül alakulnak.
A fentiek ismeretében nem kis kíváncsisággal ütöttem fel a norvég kutató, Ole Kristian Berg friss, Pogačarra vonatkozó analízisét. Olyan kerékpáros legendák, mint Chris Froome és Miguel Induráin, körülbelül 88 ml/ kg/perc értéket értek el. A háromszoros Tour-győztes Greg LeMond 93 ml/kg/ percét gyakran emlegetik a történelem legmagasabb VO2max rekordjának.
Berg az adatokat Pogačar 2024-es és 2025-ös Tour de France-on teljesített hat jelentős hegyi szakaszának eredményei alapján számította ki. A Pogačar testsúlyára (66 kg), magasságára (176 cm), kerékpárjának súlyára és mért időire vonatkozó nyilvánosan elérhető adatok felhasználásával Berg megbecsülte a szlovén bajnok kritikus teljesítményét, azaz a körülbelül 40 percig fenntartható maximális teljesítményt. Ez alapján pedig arra a konklúzióra jutott, hogy Pogačar minden idők legmagasabb VO2max értékével rendelkezhet: 91-96 ml/kg/perccel!
Aki fogalmat szeretne kapni arról, hogy mit is jelent ez az adat a versenyek valóságában, az nézze vissza a tavalyi Tour de France 13. szakaszának eseményeit. A hegyi időpróba során a szlovén átlagos erőleadása 462 watt volt, amire csakis kivételes élettani adottságainak köszönhetően lehetett képes.
A VO2max azonban nem csak a versenyzők számára alapvető fontosságú adat. Meglepő módon számunkra, hétköznapi halandók számára az érték még nagyobb jelentőséggel bír, ugyanis nem csak szervezetünk terhelhetőségét mutatja meg, hanem várható élettartamunkat is, sőt, a kardiovaszkuláris betegségek, és egy sor egyéb egészségügyi probléma kialakulásának valószínűségét is. Minél magasabb a VO2max értékünk, annál hosszabb a várható élettartamunk, és annál kisebb a betegségek kialakulásának esélye.
A VO2max tehát nem az élsportolók titokzatos receptje a csúcsteljesítmények hajszolásához. Sőt, számukra talán kevésbé életbevágó tudni a pontos értéket. A legegyszerűbb hétköznapi feladat is energiaáldozatba kerül: ha a levest kevergetjük a tűzhelyen, vagy csak a mobilunkat nyomogatjuk lázasan, izmaink és agyunk energiát követelnek tőlünk. A kérdés az, hogy szervezetünk számára mekkora erőfeszítést jelent az adott feladat elvégzése - hogy könnyedén fel tudunk-e sietni a harmadikra miközben a szomszéddal diskurálunk, vagy fordulónként meg kell állnunk, hogy levegőhöz jussunk? Fizikai teherbírásunk határvonala mentén mutatkoznak meg testünk kilátásai életünk hátralévő részére. Erről ad pontos képet a VO2max.
Sokakat riaszt a gondolat, hogy szembenézzenek fizikai állapotukkal. Számukra van egy fantasztikus hírünk! Így hangzik: majdnem mindegy, hogy jelenlegi VO2max értékünk mekkora. A kérdés az, hogy mekkora lesz a jövőben. A VO2max ugyanis nem egy állandó élettani tényező, amolyan veleszületett adottság, ami idővel óhatatlanul romlani kezd. A megfelelő testedzéssel bárki javíthat értékein, akár rövid idő alatt is. Eltökéltségünk függvényében az eredmények akár látványosan is javíthatók. Mi több, idősebb korosztályok számára is lehetséges, hogy elérjék a fiatalabb generációk VO2max szintjét. Nem ritka, hogy ötven-hatvan éves emberek a harmincasok legmagasabb szintjét produkálják. Egy tudományos keretek között végzett kísérlet során egy hetvenkét év átlagéletkorú női tesztcsoport közel 13 százalékkal javította VO2max értékét mindössze három hónap leforgása alatt. Egy másik tudományosan dokumentált teszt során egy 101 éves szenvedélyes kerékpáros hasonló mértékben javította értékét 103 éves (!) korára, bizonyítva, hogy fizikai állapotunk szükségszerűnek vélt romlása megállítható, sőt, bizonyos fokig visszafordítható. Bámulatos, nem igaz?
Aki rendszeresen kerékpározik (vagy fut, úszik, gyalogol - egyszóval mozog), annak kéznyújtásnyira van, hogy VO2max értékét tudatosan javítsa. Elég beiktatni néhány tervezettebb edzést. A VO2max javítását szolgáló testedzéseknek számos fajtája létezik, ezért érdemes kutatni egy kicsit az interneten vagy a könyvtárakban.
Minden szombaton új cikkel jelentkezünk a kerékpározásról. Ne felejtsétek: amikor a pedált tapossátok, a Földet hatjátok körbe!
Sirláncelot elérhető a Straván, rovatunk korábbi cikkeit pedig itt olvashatjátok.
Borítókép: Shutterstock
És ha kötelező lenne a bringázás?
Egy holland alagútfelújítás érdekes precedenst teremt
