Múlt heti cikkünkben megosztottuk az örömhírt, miszerint az egészségünket és életminőségünket leginkább befolyásoló élettani tényező, a VO2max könnyen és látványosan fejleszthető, akár életünk kései szakaszában is. Most egy olyan módszerről lesz szó, amellyel szinte erőfeszítés nélkül növelhetjük edzettségünket. Létezhet ilyen egyáltalán?

„Lerántjuk a leplet az örök fiatalság titkáról…” kezdetű cikket bizonyára tucatnyit olvasott már mindenki, és mi sem áll távolabb tőlünk, mint beállni a sorba. A hirdetésekkel teletűzdelt szövegek dömpingjét látva az a benyomásunk támad, hogy élettartamunk vizsgálata már nem is az orvostudomány, hanem a marketing felségterületének számít. A felvetés persze minket sem hagy nyugodni, ezért a „kerékpározás-tudomány” kíváncsi kutatóiként utánajártunk, hogy létezik-e az örök fiatalság titka, és ha igen, akkor mit tartogat a bicajosok számára.

Ha civilizációnk újabban egy saját kapujára támadó, összezavarodott NB III-as focicsapat benyomását kelti is, és eligazodásunkhoz a világban egyre nehezebben találunk fogódzókat, van egy jó hírünk! Sőt, igazából egy sor jobbnál jobb hírünk van azoknak, akik már eljutottak az önreflexió és a probléma-felismerés „túraútvonalára”. Mi több, cserébe nincsenek rossz híreink, hacsak nem annyi: a jó hírek csak azokra vonatkoznak, akik veszik a fáradságot és rendszeresen egy kerékpár nyergébe pattannak.

A történészek hosszú és aprólékos kutatómunkával tárják fel múltunk valóságát, fejlődésünk évezredeinek mérföldköveit. Mégis elképzelhető lenne, hogy a sokat tárgyalt politikai és kulturális fordulatoknál messzebbre mutat egy kétkerekű jármű és egy frivol női ruhadarab megszületése?

Elsősorban olyan kerékpárfajtákra koncentrálunk, amelyek a kerékpározásban komolyabban elmélyülni vágyó hobbi- vagy újrakezdő bringásokat érdekelhetik.

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – egy afro-amerikai férfi mondja ezt Ábelnek, a nyughatatlan székely pásztorlegénynek, aki a sors különös fordulatából éppen az Egyesült Államokban keresi önmagát és a lét értelmét Tamási Áron Ábel-trilógiájának utolsó fejezetében. A férfi éppen ördögűzésen esett át és Ábelre mély hatást gyakorolnak szavai: ekkor dönti el, hogy hazatér szülőföldjére, a Hargitára Bolhához, hűséges kutyájához. A legendás mondat bölcsességére sokan világítottak már rá, de talán senki nem tette még ezt egy kerékpáros szemével.

A görög mítoszok leghíresebbjében Oidipusz Thébához érve szemben találja magát a szfinx-szel, az oroszlántestű, emberfejű, szárnyas fenevaddal, aki rémuralma alatt tartja a várost. A szenvedéstől csak úgy menekülhetnek, ha valaki megfejti a szörnyeteg rejtvényét: mi az, ami reggel négy lábon jár, nappal kettőn, este pedig három lábon?