Múlt heti cikkünk közel 180 km-es, egynapos bringatúránkról kisebb vihart kavart a közösségi hálón, sokan igen vaskos véleményeknek adtak hangot. Az ominózus félmondat, ami a turbulenciát okozta így szólt: “Az átlagunk 30 km/óra körül alakult...” Ennyi. Egy betűvel sem több. Mivel hazugsággal vádoltak bennünket, elhatároztuk, hogy visszatérünk a témára.
A váratlan indulatok elgondolkodtattak bennnünket, és arra jutottunk, hogy érdemes bizonyos statisztikákat és tényeket leírni itt - bármennyire is azt gondoltuk, hogy ezek köztudottak. És talán hasznos megvizsgálni a reakciók mögött rejlő okokat is.
123rf
Mindjárt az elején szeretnénk olajat önteni a tűzre: sík terepen 30 km/órás átlagot elérni egy ütőképes országúti kerékpárral nem égbekiáltó teljesítmény. Erre nagyon sok amatőr országúti kerékpáros képes. A cikkre reagálók között mégis többen vélték úgy, hogy ez az átlagsebesség már a versenyzők szintjét üti. A rend kedvéért álljon itt: az idei magyar országúti kerékpáros bajnokságon diadalmaskodó Dina Márton átlagsebessége 44 km/óra körül alakult, 170 km-t tett meg 3 óra 51 perc alatt. A Tour de France történetében nem egyszer fordult már elő az 50 km/órás átlagsebesség is (pl. az idei kilencedik szakaszon). A versenysport számai tehát messze meghaladják a 30 km/órát. Ráadásul a versenyzők átlaga a szokásos többezer méteres szintemelkedéssel együtt értendő, nem sík terepen.
A legtöbb hitetlenkedő vagy bennünket egyenesen hazugsággal vádoló kommentelő vélhetően anélkül reagált a kiragadott mondatra, hogy a teljes cikket elolvasta volna. Ebből kiderül, hogy a szóban forgó átlagsebesség az útvonal első, sík vagy enyhe lejtésű szakaszára vonatkozott, az emelkedők a túra második felében vártak ránk. A teljes 177 km-es, 1140 méter szintemelkedést magában foglaló távot 27,3 km/óra átlagsebességgel teljesítettük. A cikkben megosztottuk a túra rögzített adatait az egyik legelterjedtebb bringás túratervező alkalmazáson, a Komoot-on keresztül. Azt is világossá tettük, hogy ideális körülmények között, teljes szélcsendben haladhattunk, jobbára kiváló minőségű aszfalton.
A kommentek között megjelent a ma már közhelynek számító mondat: ha nincs fent a Straván, akkor meg sem történt. Értjük. Íme:
Aki nem szeretne regisztrálni a fent említett alkalmazásokra (ami egyébként ingyen megtehető), annak itt is közzétesszük a túra alapadatait tartalmazó grafikát:
Az első száz kilométer Garmin-adatait is közöljük (a cikkben erre a nagyrészt Sümeg előtti szakaszra vonatkozott a 30-as átlag): az átlagsebességünk öt kilométeres szakaszokra bontva látható, az Avg Speed-oszlopban:
Vajon miért tűnik a 30 km/órás átlagsebesség önmagában annyira hihetetlennek? Sőt, miért irritál még az említése is egyeseket olyannyira, hogy nyilvánosan hazugnak titulálják a másik embert a részletek ismerete nélkül?
Számtalan oka lehet ennek. Személyes (meglehet, elragadtatott) benyomásom az, hogy idehaza egyelőre nem tudatosult széles körben az a paradigmaváltás, ami az elmúlt húsz évben lezajlott (és most is zajlik) a kerékpározásban. A legtöbben még mindig egyszerű közlekedési vagy túraeszközként tekintenek a kerékpárra. Az elmúlt évtizedekben elképesztő mértékű fejlődés következett be a kerékpárépítésben: az ultrakönnyű alapanyagok, az aerodinamika, a fékek, a váltók, a különböző felfüggesztések, az elektronika újrarajzolták a kerékpározás határait. Ezzel egyidőben, az élettani kutatások tömkelege fordult a kerékpározás felé. Kiderült, hogy a rendszeres kerékpározás egészségügyi áldásai szinte páratlanok. Sorra jelentek (és jelennek) meg az adatok a szívegészség, a rákmegelőzés, a cukor- vagy az idegrendszeri betegségek (pl. Alzheimer-kór) legyőzése terén elérhető, tudományosan bizonyított eredményekről. A mentális betegések (pl. depresszió) megelőzése, és az általános mentálegészség megőrzése szintén a jótékony hatások között szerepel. Az örömteli, vitalitásban megélt időskor egyik fő előmozdítója a kerékpározás.
A fenti érvek emberek százmillióit inspirálják világszerte és fordítják a kerékpározás felé. Korszerű járgányokon ülve, gondosan összeállított edzésterveket követve építik kerékpáros tudásukat, fizikumukat, lépésről lépésre, szintről szintre, eltökélten. Fiatalok, középkorúak, idősebbek, nők és férfiak egyaránt. Számukra a bringázás már többet jelent annál, mint az A-ból B-be jutás. A lelki egyensúly kialakítása, a személyes kiteljesedés, az önmegvalósítás, és a szabadságvágy hajtja őket elsősorban.
Nagyon sokan vannak közöttük, akiknek sík terepen, szélcsendben elérni a 30 km/órás átlagsebességet egy országúti bringa nyergében nem okoz különösebb kihívást.
És nagyon sokan vannak azok is, akik még nem értek el ide.
Ahogy azok is, akiket hidegen hagy az átlagsebesség kérdése.
A dolog igazából lényegtelen.
Az átlagsebességet természetesen ezernyi külső tényező befolyásolja. Jó minőségű aszfaltúton egy országúti kerékpár behozhatatlan előnyben van más bringafajtákkal szemben - hiszen pontosan erre a terepre optimalizálták. Rázósabb szakaszokon, erdei utakon komoly hátrányba kerül. Magától értetődő.
Aki elolvasta eredeti cikkünket, az tudhatja, hogy egyáltalán nem dicsekvésből említettük meg átlagsebességünket. Arról írtunk, hogy micsoda tökéletes harmóniában kerekezhettünk azon a gyönyörű napon, egy pazar útvonalon, két jóval ötven felett járó bringás. És hogy milyen nagyszerű érzés az F50+2K táborához tartozni.
Epilógusként következzék néhány mondat a közösségi hálón minden megfontolás és tájékozódás nélkül vádaskodó, másokat lehazugozó honfitársainknak. A Csillagok háborúja egyik epizódjában egy fura, kétes küllemű kis lény lép oda Obi van Kenobihoz egy űrbárban. Halálpálcát árul, a jedinek is felkínál párat. Obi van Kenobi a szemébe néz, és mozgósítva az elméjében lakozó Erőt, halálos nyugalommal azt mondja neki: “Egyáltalán nem kell halálpálcát árulnod. Menj haza és gondold át az életed!” A kis lény, meghajolva az Erő hatalma előtt, már ismétli is: “Nem kell halálpálcát árulnom. Hazamegyek és átgondolom az életem.”
Kerékpározni bárki tud. De ettől még nem lesz belőle kerékpáros. Kerékpárosnak lenni azt jelenti: építő tagjai vagyunk egy nagyszerű közösségnek.
Minden szombaton új cikkel jelentkezünk a kerékpározásról. Ne felejtsétek: amikor a pedált tapossátok, a Földet hajtjátok körbe!
Két F50+2K kettéhasítja az őszt - akármit is jelentsen ez
Egy feledhetetlen nap krónikája
