Amikor mézeskalács recept után kutakodva felütöttem a Mézkönyvet, akkor még nem sejtettem, hogy ez lesz az a mű, amit azok kezébe fogok adni tanulmányozásra és esti olvasmánynak, akik még most is kételkednek abban, hogy szükséges a méhlegelő, és hogy a világon a legjobb és leghasznosabb dolog, ha virágokkal vesszük körbe magunkat.
Mert ez a könyv ugyan alcímében azt hirdeti, hogy a méz és a mézeskalácsosság története, de valójában a földi életünk alapjaiba vezet el. Legősibb táplálékunk, a méz, a méhek által a mézelő növényekből gyűjtött, majd saját mirigyváladékukkal átalakított, lépbe ömlesztett és aranylóvá vált, élő anyag.
Fotó? Halmos Monika
A mézelő növények fontossága
Közép-Európában, így hazánkban is, nagyjából 800 mézelő növényt ismerünk, amelyeket a méhek látogatnak, írja a könyv szerzője. A kétivarú növények beporzását is a méhek végzik el, akik cserébe táplálékot, virágport és nektárt találnak a virágokban. A virágok szerkezete meghatározza, hogyan tud hozzáférni a méh a szipókájával a nektárhoz. Van olyan virág, amelyben amíg szorgosan szívja a nektárt a méh, addig a hátára potyog a virágpor, így virágról-virágra szállva végzi el a beporzást.
Egyes virágok a beporzás után elhervadnak, mások a színüket változtatják. Ahhoz, ahogy a termés kiváló minőségű legyen, egyes virágokat többször is fel kell keresni egy méhnek, van, amelyiket akár 24-szer is. A könyvet olvasva a szemünk elé tárul egy virágokat ringató, hatalmas, színes mező, májusi virágokkal, bókoló akácokkal, hársakkal, és szívbemarkolóan értjük meg, hogy a „méhlegelő” nem elhanyagolt, gazos területet jelent, hanem az életünk, a túlélésünk biztosítékát.
A méhek tánca
A könyv végigvezet a méz történelmén, megtudhatjuk, hogy az ősember mézet rabló állatokat láthatott, és így jöhetett rá arra, hogy van ott valami olyan édes dolog, ami az ember számára is élvezetes lehet. Később Plinius már azt tanácsolta, hogy csak akkor keresse fel bárki a méheket, ha előtte alaposan megmosakodott, és nem használt semmiféle illatosító szert. Az ókori Rómában a méhészet hozzátartozott az általános műveltséghez, a méhek életét az elejétől fogva élénken figyelte az ember.
A méhek élete magában is csodálatos, de nem is gondolnánk, mennyi történet, mese kapcsolódik szorosan a mézhez. Jancsi és Juliska történetében is ott a mézeskalács, és a könyvből megtudhatjuk, hogy honnan ered a mese, hogy Frankfurt közelében valóban volt egy erdő, benne magukra hagyott gyerekekkel, hogy létezett a mézeskalácsos hölgy, akit boszorkányperbe fogtak, a teljes történetért pedig a Mézkönyvet kell fellapozni!
A méhészkedés és a mézeskalácsosság
E két szakma a történelem során szorosan összefonódott, a szépségeiről, az eszközeiről sok mindent megtudhatunk. Ha eddig nem tudtuk, mi a kas, a kaptár, ha nem ismerjük a mézes gyerekjátékokat, akkor itt választ kaphatunk minderre.
Nem véletlenül, hiszen az egyik szerző, Beliczay László a legismertebb hazai mézeskalácsos család sarja. Az 1820-ban alapított Beliczay mézeskalács műhely negyedik generációjaként a családi hagyományokat, a mézeskészítés művészi szintre emelt mesterségét mentette át a huszadik századba. A családi legendárium szerint a két világháború közötti időszak utolsó évei bőséges termékpalettával, mézekkel, töltött és gyümölcsös mézeskalácsok társaságában köszöntöttek a műhelyre, mindehhez pedig lélegzetelállító csomagolások is jártak. A fénykor után az államosítás köszöntött be, a 100 éves történet az állami édesipar cukrászati rendszerébe tagozódott be, ám a Beliczay-tudásra akkor is szükség volt. Így született a könyv is, amelyben a család féltve őrzött receptjeit is megosztották a nagyközönséggel.
Mézes sütemények, házi mézeskalácsok
Ha a mézes süteményre gondolunk, akkor mindenképpen a mézeskalács az első. A mézest jó előre érdemes megsütni, hogy szépen megpuhuljon. Beliczay László azt ajánlja, hogy sokszor süssünk mézzel, akár olyan süteményt is készítsünk el, amelyhez cukrot kell használni, és ajánlást is ad, mennyi cukor, mennyi mézzel helyettesíthető.
Válogathatunk a karácsonyi, az alföldi, a bázeli, a csokoládés vagy a fűszeres mézeskalács között, és készíthetünk tökéletes mázat. Szeretek sütni magyar mézeskenyeret, amelyhez fele búza- és fele rozslisztet használok. Hónapokig friss marad, de a heteket sem szokta megélni, olyan gyorsan elfogy. A magyar mézesréteshez lehet készen vásárolt mézeslapot használni, de a házi, húzott rétestésztával az igazi! A mézes pattogatott kukoricát zsíros kakasnak vagy lábatlan tyúknak is nevezik, mindenesetre jó kis édesség annak, aki kedveli a pattogatott kukoricát, és nem fél attól, hogy forrón kell a golyókat formálnia a mézes-ragadós masszából.
A méz egészséges
Készíthetünk túrókrémet, almával, mézes almahabot, gyümölcsös italokat mézzel ízesítve, mert az egészséges étkezésnek fontos alkotóeleme a méz. A könyvben erre vonatkozóan is találunk ajánlásokat, megtudhatjuk a különböző virágokról hordott mézek speciális hatását, és azt, hogy a szervezetünkre mikor, milyen hatást gyakorol a méz, és a benne rejlő alkotóelemek. Betekintést nyújt egy kicsit az apiterápiába, vagyis a mézzel és méhészeti termékekkel való gyógyításba, mert lehet, hogy nem is gondolnánk, hogy egészségünket milyen mértékben tudja támogatni a mindennapos mézfogyasztás. E könyv különös erőssége, hogy ha eddig nem tudtuk volna, most összeáll a fejünkben a kép a virágos mezőtől a karácsonyi mézes süteményig, a természetnek az egyik valóságos csodája. Gyomrunkon át értjük meg, miért olyan fontos a világ és az emberiség számára a beporzó rovarok védelme, és azt is, hogy virág és méhek nélkül elveszünk.
Ízek és történetek sorozatunk további cikkeit itt olvashatják.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Gyerekszakácskönyv életre szólóan
Egy Kölyökkonyha regényes élete
