Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és szociológus

Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.

Bár nagy különbségek vannak az ország különböző régiói között, a legtöbb kertben még leszedhetjük az utolsó teának való gyógynövényeket, terméseket, fűszereket. Érdemes elindulnunk egy fagyok előtti begyűjtő körútra, mert egy séta alkalmával akár az egész téli teakészletünket beszerezhetjük.

A gluténérzékenység nem gyerekjáték, és sajnos egyre többen kényszerülnek lemondani azokról a nagy becsben tartott gabonákról, amelyek glutént is tartalmaznak. Az árpa, a rozs és a búza alapvetően értékes élelmiszereink, ebben a különleges esetben azonban igen kártékonyak. Nincs más választás: meg kell találni a legjobb gluténmentes alternatívákat, hogy az érzékenyebbek is élvezhessék az étkezés sokat jelentő pillanatait, mindezt utólagos kellemetlenségek és egészségügyi kockázatok nélkül.

Van egy sokszor mellőzött, de rendkívül fontos szervünk, amivel sajnos kevesebbet foglalkozunk, mint kellene. Májunk szervezetünk vegyi üzeme, méregtelenítő és anyagcsereközpontja, a tápanyagforgalom központi szerve. A gyomor- és bélrendszeren belül felszívott összes tápanyag és gyógyszer áthalad rajta, és a máj bontja le a hormonok jelentős részét is. Kulcsfontosságú szerepet tölt be egészségünk megőrzésében, ezért is fontos gondosan együtt élnünk vele!

Bár a lakás hőmérséklete viszonylag állandó, és a környezeti változások sincsenek túl nagy hatással a szobánkban nevelt növényekre, mégis érdemes őket is felkészítenünk a télre. Most megmutatjuk, mire kell figyelnünk, és mit tehetünk annak érdekében, hogy minél tovább díszíthessék otthonainkat.

Tövisfa, boronafa vagy ekegúzs – mind egy növényt jelölnek. Nem mást, mint a kökényt, az ősz végi erdő egyik legizgalmasabb gyűjthető és fogyasztható növényét. Mit tudnak ez az erdők szélén, bozótosokban, cserjésekben megbúvó aprócska fekete bogyók, és hogyan használjuk ki legjobban nekünk kínált ajándékait?

Bár a hideg hónapoknak megvan a maga romantikája, tény, hogy a fűtési időszak igencsak meg tudja terhelni a családi költségvetést. A ránk rótt terhek mértéke azonban számos dologtól függ, és egy kis tervezéssel és odafigyeléssel nagymértékben csökkenthető. Mutatjuk is, hogyan!

Felvéve a túrabakancsot, még van esélyünk találkozni a ligeti szőlő magasra törő hajtásaival, ami egy akár harminc méteres magasságig is felkapaszkodó kétlaki lián fajta. A Tokaji borvidéket 6000 évvel ezelőtt benépesítő népek a ligeti szőlő értékesebb termést adó egyedeit kezdték el kiválogatni és termeszteni, ami a mai kerti szőlő (Vitis vinifera) ősének is tekinthető. 

Érdekes személyiségformáló hatása van az időnek. Emlékszem, mikor fiatal lányként kirázott a hideg a szekrények mélyéről elővett megszürkült abroszoktól, amiken erős festékkel átitatott fonal rajzolta ki a mintákat. Nagyanyám ragyogó szemekkel simítgatta őket, én meg egyszerűen nem tudtam megérteni, mi ebben a szép. Aztán eltelt pár évtized, és ma már ámulva időzök a népművészet legkülönfélébb alkotásai előtt. Mert annyira csodálatosak azok az abroszok…

Szeretem az őszt. A korán lemenő nap és a hűvös kinti levegő magával hozza a bekuckózás utáni vágyat és a békés, csendes délutánokat, estéket. Ilyenkor előkerülhet a kedvenc pokróc, egy bögrényi forró tea vagy forrócsoki, és intenzívebbé válhat a mozgás a könyvespolcok körül is. Az ősz a csend, a befelé fordulás évszaka, amihez kitűnően illenek a lélekmelengető regények. Mutatunk néhány könnyű, de tanulságos lektűrt.

Ezúttal egy olyan védett növényt szeretnénk bemutatni, amelynek mai jelenléte hazánkban már erősen kérdésessé vált. Húsz éve ugyanis annak, hogy senki sem észlelte korábbi élőhelyein: sem a Balaton-felvidéken, sem a Kőszegi-hegységben. Hogy valóban eltűnt-e hazánkból, vagy csak jól elrejtőzött az emberek elől, azt senki sem tudja.

Tippek, trükkök és sztorik gyakorta terjednek szájról-szájra, és ahogyan az lenni szokott: a piros almából gyakran sárga banán lesz a sor végére. Valahogy így szállingózhattak be a kertápolással kapcsolatos tévhitek is mindennapi rutinjainkba, mi pedig nem értjük az okát, hogy miért nem olyan zöld a fű, mint a szomszédé... Az öt legtipikusabb őszi tévhitet oszlatjuk most el, hogy nagyobb esélyekkel vághass neki a téli fagyoknak!

Úgy tartja a mondás, hogy aki ültet egy rózsabokrot a magyalfa mellé, és mindkettőnek héjából leránt egy keveset, majd a meghántott helyeken összekötözi az ágakat, rá mohát és földet csomóz, az gyökeret ereszthet a két növényből. Ha a gyökér megeredt, azt elvágva és a földbe ültetve egészen különleges élményben lehet részünk: zöld rózsákat nevelhetünk.

Ugrás az oldal tetejére
Menü