Lassacskán elérkezik az az időszak, amikor el kell kezdenünk a (valóban sokat számító!) gyepkezelési munkákat, ha jövőre egészséges és szép gyepet szeretnénk.

Amikor kommunikációszakon tanultam az egyetemen, az egyik kedvenc témaköröm a marketingpszichológia és a manipulatív kommunikációs technikák voltak. Izgalmas volt a tudományos hátterét megismerni azoknak a trükköknek, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk, és amelyek hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de mindannyiunkra hatással vannak. Ezekről a mindennapi csapdákról írtam most.

Aki ismeri Dan Marshall könyveit, annak nem mondok sok újat azzal, hogy gyakorlatilag nincs olyan kellemetlen helyzet, amit ne lehetne egy kis furfanggal megoldani. Bár a legtöbben kellő útravalót hoztunk felmenőinktől, azért akadnak olyan szituációk, amelyek fejtörést okozhatnak. De ahogy a mondás is tartja: nincs lehetetlen, csak tehetetlen!

Az iskolakezdés előtt épp az idei tanszerlistát ellenőriztem, amikor szembejött velem egy plakát. VARÁZSCERUZA: Jótékonysági rajzeszköz gyűjtés sérült gyermekek javára – állt rajta. Miközben a három gyerek iskolába-óvodába indítását intéztem, egyértelmű volt: ha három gyereknek jut minden, ami kell, akkor négynek is juthat. És talán nem csak nálunk. Mert kevéske adománnyal, például egy csomag ceruzával is lehet sokat segíteni.

A koproterápia, azaz a testváladékkal, testfolyadékkal és anyagcseretermékkel történő gyógyítás története egészen az őskorig nyúlik vissza és a 18. századig részét képezte az orvosi gyakorlatnak. Bár a legtöbb orvos szerint teljesen ellentmond a mai tudományos evidenciáknak, a népi gyógyászatban bizonyos helyeken ma is alkalmazzák, kiváltképp India területén, ahol napjainkban is elterjedt az urinoterápia, vagyis a vizelettel történő gyógyítás.

Ha valaki azt mondaná, hogy nincs több diós bejgli, nincs több málnaszörp vagy finom puha főtt kukorica, kinevetnénk, ugye? Sületlenséget beszélsz – mondanánk. Pedig nem vagyunk messze tőle, hogy bejgli helyett kivis pitét, főtt kukorica helyett olajbogyó-salátát együnk. Számos kert végében már kilószám terem a füge – Magyarországon, ahová régen külföldi nyaralásból hoztuk a rokonoknak.

2019-ben egy új típusú agrokémiai fegyver ötlete hozta lázba a mezőgazdaságot: amerikai és japán kutatók kifejlesztettek egy állításuk szerint csodaszert a szárazságstressz elleni küzdelemre, ami segíthet felvenni a kesztyűt az élelmiszerhiánnyal szemben. 2022 van, megpróbáltunk utánajárni, valóban hozta-e a kívánt sikert.

Végignézve hazánk természeti kincsein, nagyon nehéz kiragadni egy-egy különleges látnivalót. Most mégis megpróbálom, mert a fák mindig is elvarázsoltak. Akadnak itt matuzsálemek és óriások, különleges formák és lehengerlő történetek. Lássuk!

Bármekkora állatvédők is vagyunk, azt el kell ismernünk, hogy a rágcsálók bizony komoly problémákat okoznak a mezőgazdaságban. Az irtásukra használt mérgek bevetésével azonban már egyáltalán nem értek egyet, ugyanis komoly környezetszennyezést okoznak, és a táplálékláncba történő esetleges beszivárgásukkal mind a saját, mind a körülöttünk élők egészségére rossz hatással lehetünk. Ezeket a negatív hatásokat igyekeztek megszüntetni egy merőben új, ám annál ötletesebb megoldással: a természet erejét felhasználva próbálják kordában tartani a rágcsálókat.

Fáj az ember szíve, mikor egy-egy átalakítás során/után rájön: hoztunk rossz döntéseket, az eredmény nem éppen olyan, amilyennek szeretnénk. És vannak dolgok, amiket nem is lehet egyszerűen megváltoztatni. Így jártunk mi a térkővel és a kaviccsal az udvarunkon: mikor leraktuk, jó ötletnek tűnt, ma már kevésbé... De rájöttünk arra is, hogy sem a térkő, sem a kavics, de még a beton sem áthatolhatatlan akadály. Íme utólagos zöldítő ötleteink túlbuzgó térburkolóknak.

Az Egyesült Királyság negyedik legnagyobb szupermarketlánca, a Morrisons egy egészen elképesztő ötlettel került újra a figyelem középpontjába: „bolygóbarát” tojásokkal töltötték fel polcaikat, így ők lettek a világ első karbonsemleges tojás-előállítói és -forgalmazói.

Az elmúlt évek egyre szélsőségesebb és szárazabb nyarai arra ösztönöznek bennünket, hogy sokkal tudatosabban és felelősségteljesebben bánjunk vízkészleteinkkel, és becsüljük meg őket jobban. Kertünk nemcsak otthonunk része, hanem belőlünk is egy darab, növényeink sorsát szívünkön viseljük: ezért fontos tudnunk, hogy a számukra is éltető vizet hogyan osszuk be, mikor használjuk, és miképp adjuk át nekik. Ehhez hoztunk most néhány jó tanácsot.