Drónok vs madarak: kié lesz az égbolt uralma?
Több tíz millió éve a madarak uralják az eget, és birodalmukban igen kevés betolakodóval kellett megküzdeniük. Aztán az ember gondolt egyet, és a szárazföld után addig nem látott magasságok felé tört. Megjelentek az első hőlégballonok, léghajók, repülők, és behálózták a messzi kékséget. Aztán ugrottunk még egyet a drónoklepte világba, ahol már mindennapos küzdelmek tarkítják az egykor háborítatlan szélmezőket. Különböző teóriákkal és elméletekkel nyugtatjuk magunkat, de vajon milyen lehet igazából a madarak és drónok kapcsolata? És vajon milyen hatással van mindez a mi életünkre? Ennek jártunk most utána.
A kelkáposzta méltatlanul mellőzött értékei a jóslástól az izgalmas gasztrotúráig
A régebbi irodalmi források olaszkáposztaként emlegetik, ami nem véletlen, hiszen minden bizonnyal Savoya környékéről származik. Bár nem tartozik a legnépszerűbb zöldségek közé, mégis széleskörű termelést tudhat magáénak: fólia alatti, korai szabadföldi, nyári és őszi veteményként is hozzájuthatunk. Ne legyünk hát restek beépíteni mindennapi táplálkozásunkba, szervezetünk hálás lesz érte.
Kertjeink hasznos élőlénye, aki még a halálos viperamarást is könnyűszerrel átvészeli
Ha jól számoltam, zsinórban a kilencedik éjszakámon vagyok túl, amikor szinte semmit nem alszom. És most kivételesen nem az egyetemi vizsgák és nem is a hajnalba nyúló munkák miatt. Egy apró kis tüskés felfedező nehezíti meg a mindennapjaimat, akinek vakmerősége nem ismer határokat, és aki mindig gyanútlanul belesétál a már sokszor megjárt csapdába: egyenesen a házőrzőim karmai közé.
Szervnyomtatás: a jövő orvostudománya
A statisztikák szerint a szív- és érrendszeri betegségek világszerte a vezető halálokok között szerepelnek. Sokak számára a transzplantáció az egyetlen lehetőség a túlélésre, azonban a lehetséges donorok száma kevés, a várólisták pedig rendkívül hosszúak. Erre a versenyfutásra jelenthet megoldást a csodaszámba menő izraeli újítás: a háromdimenziós nyomtatott szív.
Életre kelt buszmegállók, virágos rétek a betonrengetegben
Városi betonrengeteg, egymást keresztező utak, el-elsuhanó autók, benzingőz, rohanás, szürkeség. Éppen a buszmegállóban várjuk a következő járatot, amikor alig hallható zümmögésre leszünk figyelmesek. De nem találjuk a hang forrását. Jobbra is, balra is csak a megszokott városkép: fékezések, motorok és munkagépek hangjai. De a zümmögés nem csendesül. Kilépünk a tető alól, felpillantunk, és alig hiszünk a szemünknek.
Lehet, hogy úgy érzed, jól jönne még egy póló, de valójában nem. A világ körforgásának biztosan nem
Egyre több ruhát vásárolunk, és egyre rövidebb ideig hordjuk őket. Ma a világon évente több mint 150 milliárd új ruhadarabot gyártanak, és ez a szám egyre csak növekszik. A gyártáshoz felhasznált víz, energia, vegyszerek és a sokszor hordás nélkül, címkével félredobott ruhaneműk miatt a textilipar a második legkevésbé fenntartható iparág a világon. De mégis hova tűnnek a megunt darabok? Milyen utat járnak be? Mi a végállomás? Szemét vagy újrahasznosítás? Ennek próbáltunk meg utánajárni.
Egy hétköznapi hős, 21. századi lovag a remény és az emberség erejével
Minden egy kerítéssel kezdődött. Megláttam, és nem eresztett. Aztán beléptem a kapun, és egy más világba érkeztem. Egy világba, ahol egyszerre kel életre a múlt és válik szebbé a jövő, ahol a páncélok alatt érző szívű, erős és végtelenül bátor emberek rejtőznek. Egy siklósi fiú története az útkeresésről, a küzdelemről, az életről. Egy élet története, ami még sokáig hatással lesz rám.
Az anyag, ami lelassította a Földet: a beton veszélyesebb, mint az erdőtüzek
Az elmúlt években lépten-nyomon azt halljuk, hogy a műanyagszennyezés milyen káros hatással van mindennapjainkra, főképp az előttünk álló, jövőbeli mindennapokra. És ez így is van. Viszont egy nagyon fontos – és legalább annyira káros – anyagról elfeledkezünk. Úgy hívják: beton.
Nem ismerjük, nem is mindig hisszük, de már a bőrünkön érezzük: a klímaváltozás megcáfolhatatlan hatásai
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség már régóta aktívan foglalkozik a klímaváltozás kérdéseivel, annak gazdasági és társadalmi aspektusaitól kezdve egészen az egyéni szervezetre mért hatásokig. A jelentések pedig egyre ijesztőbbek.
Az élelmiszeripar hajmeresztő csalásai: méz helyett kukoricaszirup és paprikahamisítás
Azt mondják: az élelmiszerhamisítás egyidős az emberiséggel. A profit és a nyereség utáni vágy annyira el tud hatalmasodni embertársaink felett, hogy néha semmi sem szent. A felkutatott csalásokból legalábbis az a kép tükröződik, hogy a fogyasztás ilyenkor mindenről, csak nem az egészségünkről szól.
