Nem állítom, hogy nincs meg a maga varázsa az egyre kreatívabb és egyre fényűzőbb vágottvirág-csokrok éppen aktuális divatjának, de vajon megéri-e pár nap extráért olyan döntéseket hozni, amelyek nemcsak pénztárcánkra rónak – nem is kicsi –terheket?
A veréb és a balkáni gerle mellett – talán a szajkóról rendelkezünk a legkevesebb tudással, ezért is vagyunk hajlamosak félreérteni. Olyannyira nem ismerjük áldásos ökológiai szolgáltatásait, hogy még a védett fajok között sem szerepel, sőt: vadászata is megengedett. Pedig a szajkó jóval több, mint hangutánzó fiókarabló: az egyik legserényebb magterjesztőnk, akinek segítségével akár teljes erdőrészek is visszatelepíthetők. Tegyünk hát igazságot a szajkó háza táján, és nézzük meg, mi mindennel segítheti mindennapjainkat!
Szinte hihetetlen, de pár évtizeddel ezelőtt még szabadon vadászták, ma pedig már csak a legszerencsésebbek találkozhatnak vele. A császármadár az utolsó, hazánkban előforduló költő fajdféle, amelynek története sok tanulságot rejt magában.
Ha szeretnénk egy évelő fajokból álló vadvirágos rét látványával gazdagítani kertünket, akkor lassan itt az ideje a magok elvetésének. És bár sok helyen kínálnak erre alkalmas magkeverékeket, érdemes összegyűjtenünk azokat a fajokat, amelyeknek helye van egy ilyen életközösségben. Lássuk, mikben gondolkodhatunk?
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a napokban fontos felhívást tett közzé, amelyben közös cselekvésre szólítja fel a lakosságot. A gyors és közös reagálást az ázsiai lódarázs hazai megjelenése és elterjedése teszi szükségessé, ugyanis komoly veszélyt jelent a hazai méhcsaládokra: az ázsiai lódarázs tömegesen vadászik a házi méhekre és a természetes beporzókra is.
A bükkösök, gyertyános-tölgyesek és szurdokerdők jellemző faja, amely enyhébb tavaszkezdet esetén már márciusban megörvendeztethet bennünket színes virágaival. A füstikefélék családjának izgalmas képviselője – 2001 óta szerepel a védett növényfajok listáján. Ismerjük meg a bókoló keltikét!
Katika, Katikarépa és tetűfű – így nevezték egykor azt a növényt, amely a benne található méreganyagok miatt több ezer ember halálát okozta a történelem során. A ma már kék sisakvirágként ismert faj sokáig a gyermekágyi lázak kedvelt francia kezelőszere volt, de vizelethajtásra és izomfájdalmak kezelésére is alkalmazták.
Kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb madarunk a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), melynek kedvenc élőhelyei a sűrű, áthatolhatatlan bokrosok. Messze földön híres műremeknek számító fészkéről, melyet növényi szálakból és levelekből kivételes ügyességgel sző. Éneke kiemelkedik a madárhangok közül: a sokszor éjjel is hallható érdekes dallam egyszerre hozza a művészi sokszínűség és a megtévesztés élményét.
A fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans – syn.: Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék családjának különleges képviselője, 1982 óta védett növényünk. Természetvédelmi értéke 10 000 forint. Ismerkedjünk meg vele!
A kertészeti választék növekedésével egymás után érkeznek az érdekes párosítások: sokszor nehezen összeilleszthető aromák eggyé válásának lehetünk tanúi. Tény, hogy ez a sokszínűség a konyhába is izgalmakat hoz, ezért bármennyire is ragaszkodunk az őshonos, hagyományos fajokhoz, néha nem rossz kipróbálni egy-egy új verziót.
A Hortobágy egész területén jellegzetes, gyakori téli vendég volt: leginkább a mocsarak és a halastavak gyékényes nádasaiban tűnt fel, ahol pár évtizeddel ezelőtt még az sem volt ritka, hogy hektáronként akár 6-8 példánya is megmutatta magát. Ma már sajnos jobban ki kell fognunk a megfelelő alkalmat és helyet, hogy találkozhassunk vele, de ha látjuk, ha nem, kertünkben akkor is nagy hasznot hoz. Ismerjük meg az ökörszemet, költőink gyakori ihletőjét!
Az idei megemlékezésre hazánk kastélyai és történelmi helyszínei is változatos programkínálattal készülnek – bátran mondhatjuk, hogy fantasztikus lehetőségek között válogathatunk. Tematikus tárlatvezetések, rejtett helyek felfedezése, ünnepi menük és kézműves foglalkozások: csak néhány a választható opciók közül. Lássuk, merre érdemes elindulnunk!
