Veszélyben a szabad vetőmagpiac – rajtad is múlik az ésszerű szabályozás!
Az Európai Bizottság 2023 júliusában egy új EU-s vetőmagrendeleti javaslatot tett közzé, ami alaposan felkavarta a vetőmagok piacának állóvizét. Nem véletlenül: az új javaslat komoly fenyegetést jelent a termesztett növények sokszínűségének megőrzésére és a vetőmagok szabad cseréjére is – nem beszélve arról, hogy a törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja a gazdák nemzetközileg meghatározott jogát saját vetőmagjaik betakarítására, felhasználására, cseréjére és értékesítésére is, ami teljes mértékben elfogadhatatlan. Fehér Judit biológussal beszélgettünk, aki önkéntesként segíti a Magház Egyesület munkáját.
Az első fűszernövények, melyeket márciusban vethetünk, ültethetünk
Lestyán, kakukkfű, zsázsa, turbolya és citromfű: a tavaszi ültetési rajt első fűszernövényei. Egyiküket ültetni érdemes, a másik inkább magvetéssel tud kiteljesedni, de közös bennük, hogy a tavaszkezdet első, életet adó és reményt hozó növényeiként hoznak fényt és boldogságot lelkünkbe. Nézzük, hogyan telepítsük őket kertünkbe, és mire figyeljünk!
Segítsük kertünk beporzóit! – Építsünk méhecskehotelt!
Az európai beporzó rovarfajok többsége a méhek, ezen belül a magányosan élő méhek közül kerül ki, munkájuk nélkülözhetetlen. Helyzetük viszont kétségbeejtő. Egy 2017 októberében megjelent tanulmány szerint például Németország védett területein több mint 75 százalékkal csökkent a repülő rovarok száma. A helyzet javulására nem sok remény ígérkezik, de fontos megtennünk, amit lehet. 
„Csak vetek és aratok!” – Ruth Stout, a kapálásmentes konyhakert influenszere
A 19. század végén született kertészlegenda ezzel a szemlélettel és 35 évnyi tapasztalattal vált a 20. századi környezettudatos kertművelők „influenszerévé”. Ruth Stout szállóigeként emlegetett mondásával – saját korát fényévekkel megelőzve – elindította a természetközpontú konyhakerti megoldások reneszánszát.
Új applikáció segít a fenntarthatósági cselekvésekben
Fogyasztásorientált világunkban nem jó felé haladunk: ezt már régóta tudjuk, ahogyan azt is, hogy sürgős változásokra van szükség. Arról viszont már kevesebbet szól a fáma, hogy a hétköznapok szintjén magánemberként mit tehetünk a holnapért, és miken kell változtatnunk, hogy elkerülhessük a legrosszabb forgatókönyveket.
Segítség, valami nem stimmel a palántámmal!
Aki már nevelt palántákat odahaza, az pontosan tudja, hogy azért ez nem is olyan egyszerű feladat. Számos nem várt, kellemetlen helyzet adódhat az apró magokból szárbaszökkenő palánta felnevelése közben, ezért nem árt felkészülnünk rá, hogy milyen akadályokat kell leküzdenünk. Mutatjuk a leggyakoribb problémákat és megoldásaikat!
Behúzzák a kéziféket az öko-címkék piacán: szigorú előírásokkal védik a fogyasztókat
Üde citrom képével reklámozott közel sem környezetbarát mosogatószerek, egyéni, saját kritériumrendszer szerinti címkék, amiknek semmi köze sincs a valódi előírásokhoz – nagyjából ez a kesze-kuszaság uralja jelenleg az európai termékek piacát. De már nem sokáig. Nemrég ugyanis egy új törvényt fogadtak el, ami tiltani fogja a legkisebb megtévesztéseket is. Reméljük, meg is lesz a hatása...
Kapcsolatok a talaj és az emberi egészség között
Egyre többet hallunk arról, hogy mennyire fontos, hogyan kell védenünk, és miért kell békén hagynunk a talajt. De még mindig keveset tudunk arról, hogy mik azok a fő kapcsok, amik összefűznek vele, és miért is olyan nélkülözhetetlen egészségének megőrzése saját egészségünk megőrzése szempontjából. Ezt az űrt szeretnénk most betölteni, egy gondolatindító talajkörképpel. 
Zöldségnövényeink legfontosabb tápanyagai
Ahhoz, hogy növényeink egészségesen tudjanak fejlődni, virágot és termést tudjanak hozni, számos tápanyagra szükségük van: a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat vesznek fel, majd azokból fotoszintézis segítségével felépítik a számukra szükséges szerves anyagokat. Legalábbis ideális esetben. Mert ha a talaj nem olyan, amilyennek lennie kell, akkor bizony nekünk kell pótolnunk. De mit is?
Lehet akármilyen messze: az óceánszennyezést te is a bőrödön érzed!
Óriási tévedés és nagyfokú önámítás azt gondolni, hogy ami a tengerekben, óceánokban és azok környezetében történik, az nem a mi dolgunk, nem mi tesszük és nem ránk van hatással. Ha az egyik részt tartani is tudjuk – vagyis nem mi dobáljuk el műanyagok ezreit a partokon –, a másik része elől nem menekülhetünk: bármekkora távolságra is élünk a partoktól, az óceánokban és tengerekben zajló folyamatokat már mi is a bőrünkön érezzük!
Tervezzünk olyan kertet, aminek nem leszünk rabszolgái!
Az egészséges, hosszútávon is fenntartható, kiegyensúlyozott kert az alapos tervezésnél kezdődik. Miképp nincs erős ház szilárd alap nélkül, úgy nincs élhető kert átgondolt struktúra nélkül. Ahhoz viszont, hogy rendszerben gondolkodva, a természetes folyamatokkal összhangban alakítsuk ki kertünket, nagy szükségünk van a megfelelő ökológiai ismeretekre, amelyek megszerzése időigényes folyamat. Ezért utunk során jól jön egy-egy olyan hasznos összefoglaló, amilyennel most igyekszünk szolgálni olvasóinknak.