Kifejezetten könnyen tartható, igénytelen, lombhullató cserje, amely alacsony térhatárolóként, talajtakaróként, sziklakerti növényként és még szoliterként is megállja a helyét, nem mellesleg sokat segít egy beporzóbarát kert kialakításában. Nem érzékeny, a keményebb teleken csak a föld feletti részei károsodhatnak, a gyökérzete átvészeli zordabb időszakokat, és újra kihajt tavasszal. Ideális választás, ha valaki biztosra akar menni: a kékszakállnak idehaza két fajtája is elterjedt, köztük számos változattal.
A kínai kékszakáll
A kínai kékszakáll (Caryopteris incana) Északnyugat-Kínából származik, de Japán ikonikus növénye. Bokra gömbölyded, vesszői ívesen lehajlanak, és ha jól érzi magát, elérheti az egy méteres magasságot is. Liláskék virágai szeptemberben nyílnak, fűrészes, tojásdad leveleinek hónaljában.
A kínai kékszakáll a laza talajt és a napos, meleg fekvést kedveli. A szárazságot jól tolerálja, de a pangó vízre rosszul reagál. Előnyös tulajdonságainak köszönhetően rézsűbe, sziklakertbe és még edénybe is ültethetjük.
Számos fajtája ismert, ezek közül mutatunk be néhány, idehaza is megvásárolható változatot:
- A Caryopteris incana 'Cary', vagy inka kékszakáll akár másfél méteresre is megnőhet, és mészkedvelő tulajdonságának köszönhetően szinte minden kertben jó otthonra lelhet. Egészen októberig ontja liláskék virágait, amit a méhek olyannyira kedvelnek, hogy akár tömegesen is elözönölhetik bokrát.
- Caryopteris incana 'Weeping Form' egy extravagánsabb kékszakállfajta, amit elsősorban annak köszönhet, hogy egyméteres termetéhez képest kifejezetten dús, ezüstösen csillogó, aromás hajtásrendszere van, ami virágzáskor kékbe borul – megtöltve a kertet színekkel és élettel.
- A Caryopteris incana 'Cary Gold' különlegesség a különlegességek között: egy sárga levelű fajta. Az élénk sárga levelek és a lila virágzatok összjátéka utánozhatatlan élményt hoz létre a kertünkben, és ha pár percre leülünk és megfigyeljük, akkor afelől is megbizonyosodhatunk, hogy bizony megannyi hasznos élő szervezetnek lesz őszi menedéke.
Az angol kékszakáll
Az angol kékszakáll (Caryopteris x clandonensis) egy sűrűbb ágrendszerű fajta, aminek levelei lándzsásak és jellemzően ép szélűek (ritkán egy-két fogúak). Szeptemberben, a hajtások végén jelennek meg élénken kéklő virágai.
Ültetésre javasolt fajtáiból szemezgettünk:
- A Caryopteris x clandonensis 'Sterling Silver' vagy acélkék levelű, kékvirágú kékszakáll. Nagyon sűrű ágrendszere van, aminek keskeny, lándzsás és szürkésen molyhos levelei acélkék színben pompáznak. Virágai ibolyakék színűek, és elképesztően nagy tömegben nyílnak, bugaszerű virágzatban, a hajtások csúcsi részén. Csodaszép.
- A Caryopteris clandonensis 'Sunshine' sárgás levelekkel büszkélkedhet. Kevésbé sűrű virágzatokat fejleszt, de a színek összjátéka kárpótol minket az elmaradt tömegekért.
- A Caryopteris clandonensis 'Stephi' egy igazi különlegesség, amit nem a levelek színének, hanem rózsaszín virágainak köszönhet. A növény kisebb, mint társai: maximum magassága nyolcvan centiméter körül alakul. Különleges színe, habitusa és dekoratív levélzete miatt szoliternek is ültethetjük, de mivel könnyen társítható, szinte mindenhol megállja a helyét.
- Ha lehet még tovább fokozni, akkor itt a Caryopteris clandonensis 'White Surprise', azaz a fehértarka levelű angol kékszakáll. Kivételes cserje, aminek levelei önmagukban ékesítik a kertet, szeptemberi virágzásáról nem is beszélve. Ilyenkor az élénk kék virágok tömege és a fehértarka levelek összjátéka egy olyan vizuális élményt hoz létre, amin minden arra járónak megakad a szeme. Hát még a rovaroknak, amelyek csapatostul lepik el sűrű hajtásrendszerét, egy kis virágpor után kutatva.
Nyitókép: Pexels / Siegfried Poepperl és 123RF
