Ki ne emlékezne a grízes tésztához olyan gyakran kínált barackbefőttre, amiért egy egész héten át képesek voltunk sóvárogni, mire végre a hétvégi asztalra kerülhetett. A legtöbben erről az oldaláról ismerik csodálatos gyümölcsünket, az őszibarackot, pedig ennél jóval többet tud adni nekünk. Ezúttal felhasználásának szerteágazó lehetőségeit hoztuk el a télre történő tartósítástól kezdve az italok készítésén át egészen a grillezett finomságokig.

Észak-Európa nagy részében még a mai napig nagy számban megtalálható a vadonban, leginkább a nedvesebb erdős részeket kedveli. Felhasználása nagy múltra tekint vissza: az észak-amerikai indiánok kedvelt csemegéje és orvosló növénye volt- szinte minden részét felhasználták a gyógyításra: a virágát, a gyümölcsét, a leveleit, a fiatal hajtásokat, és még a gyökerét is. Szezonja nem tart túl sokáig, így mindösszesen pár hetünk van élvezni friss fogyasztásának élményeit és előnyeit.

A minap egy olyan elejtett mondattal találkoztam, ami kicsit megijesztett. Így hangzott: „Kirepültek a fiókák, gondoltam már nincs már rá szükség, levertem a fészket, de meglepő módon visszajöttek, és megint tojást raktak. Nem is tudtam, hogy a rozsdafarkúak kétszer is költenek”. Pedig költenek. És nemcsak a rozsdafarkúak, hanem számos más madárfaj is, és ha a nyár elég hosszú, és elegendő táplálékforrás áll rendelkezésükre, no meg a környezeti feltételek is adottak, akkor még harmadköltésre is számíthatunk.

Ha valaki gyógykenőcs készítésére adja a fejét, általában a klasszikus zsír vivőanyaggal kezd, majd átevickél a modernebb korok kedvenceihez: a shea-, kakaó- vagy mangóvajhoz. Ritkán találkozom olyannal, aki vajban áztatja a gyógynövényeket, pedig a vaj nemcsak kiváló alap, de hasznos összetevőinek köszönhetően igazán tápláló kenőcs is készíthető belőle. Ezúttal öt kedvelt recepttel készültem.

Júliusban sem dőlhetünk hátra, sőt: egyre inkább sűrűsödnek kertünkben a növényvédelmi teendők, hiszen ökoszisztémák egyensúlyának kibillenése miatt egyre több dolog „nem úgy működik, ahogy kellene”. Ez sokkal intenzívebb emberi odafigyelést és beavatkozást tesz szükségessé – ott legalábbis biztosan, ahol a természetes rendszerek az elmúlt évtizedekben károsodást szenvedtek. És valljuk be: a legtöbb kert – a legjobb szándék mellett is – ide tartozik…

Az ország hat pontján utazhatunk libegővel, és ha jót akartok magatoknak, egyiket se hagyjátok ki!

Nedves erdőkből ismert faj ez a viszonylag kis méretű fa, amelynek virágai jellegzetes hosszú fürtökben, hatalmas tömegben nyílnak kora tavasszal, lombfakadáskor. Apró fekete termését imádják a madarak – és bár már régóta nem gyakori vendége a konyháknak, azért akad még pár apróság, amit javára írhatunk…

A petrezselyem (Petroselinum) széleskörben ismert gyógy- és fűszernövényünk. Eredetileg Dél-Európából, a Földközi-tenger vidékéről származik, azonban mára az egész világon elterjedt. Neve a latin petroselium szóból ered, ami a görög petrosz (kő, szikla) és szelion (növény) szavakból áll össze. A népnyelv petruskaként is ismeri.  

Ahogyan a futás, úgy a kerékpározás is reneszánszát éli: az elmúlt években egyre nagyobb divatja lesz két kerékre pattanni, és így fedezni fel országunk szépségeit. A természet és a tekerés szerelmeseinek szeretnénk most kedvezni válogatásunkkal, amelyekben a legszebb hazai útvonalakat igyekeztünk összegyűjteni.

Amikor először szembesültem vele, hogy gyökeresen meg kell változtatnom az étkezési szokásaimat, egy sokkhatással vegyes aggodalom kerített hatalmába. Mióta csak az eszemet tudom, a jó magyar paraszti konyha ízeinek hullámvasútján ülök, és soha, egyetlen percig sem kellett azon gondolkodnom, hogy valamit megehetek-e vagy sem, beletehetek-e a lábosba vagy nem. Az új helyzet azonban sok mindenre megtanított.

Mi sem lehetne jobb ebben a kánikulában, mint falatozni a szezon királynőjéből, a forró nyári napokon kellemes hűsítő élményt nyújtó görögdinnyéből! Nemcsak finom és édes, de egészséges is: érdemes kicsit jobban megismernünk a benne rejlő lehetőségeket.

A mezei pocok (Microtus arvalis) már hosszú-hosszú évtizedek óta megkeseríti a mezőgazdaságban dolgozók életét: gerincesek közül a legjelentősebb kártevőnek számít szerte Európában. A tudományos szakirodalomban évtizedek óta jelennek meg kutatások és cikkek kártételeiről: arról, hogyan túrja fel járataival a zöld gabonavetéseket, és mekkora számban rágja le a növényeket.