Az elmúlt évek egyik legnagyobb kertészeti sikernövénye vitathatatlanul a japán szentfa (Nandina domestica). Elegáns termetével, gyönyörű őszi lombszínével és jó alkalmazkodóképességével ideális választás lehet díszkertekbe vagy olyan területekre, ahol elkél egy kis szín és egy kis változatosság.
Belegondoltunk-e valaha, hogy amikor egy finom falat sajtot a szánkba veszünk, gyakorlatilag egy egész ökoszisztémát készülünk elfogyasztani? Hogy élő közösségek szorgos munkája révén egy fehér túrószerű csomóból ízletes, kívánatos sajt született? Tejből lesz a sajt, tanultuk. De mégis hogyan?
A magyar irodalomtörténet nagy egyéniségei közül kétségkívül Fekete István az, aki soraival, az írásaiban megelevenedő képekkel emberek millióinak életébe csempészte vissza az élővilág szeretetét és tiszteletét, miközben gyermekek generációi nőttek fel az általa életre keltett állati hősök varázsában. Ma 125 éve annak, hogy megszületett minden idők egyik legolvasottabb magyar írója. Rá emlékezünk.
Bolygónk közös örökségünk, otthonunk, örök inspirációnk. Megóvása magunk és az utódaink számára egy olyan misszió, amely néha nehezen összeegyeztethető fogyasztói, ipari, globalizált, digitális jelenünkkel. Ennek megértése kulcs ahhoz, hogy úgy alakíthassuk ki mindennapjainkat, és úgy határozzuk meg céljainkat, hogy e nagy közös célt tudjuk szolgálni. Szerencsére szakirodalomban sem szűkölködünk.
Amikor metszésre gondolunk, hajlamosak vagyunk beleesni abba a hibába, hogy egy kalap alá veszünk mindent, ami a kertünkben található, pedig a növények igényei és tűréshatárai között nagy különbségek mutatkoznak. Nem mindegy, milyen fajról van szó: valamelyik kifejezetten meghálálja a téli metszést, de van olyan is, amelyik komoly károkat szenvedhet egy alacsony hőmérsékleten történő alakítgatás alkalmával.
A fűszeres ételek fogyasztása és bizonyos személyiségjegyek, mint például a bátorság vagy a kalandvágyás között kapcsolat alakult ki az emberek számára, amivel megkülönböztetik magukat más csoportoktól. Ételeinkhez felhasznált növényeink rendelkeznek egy megmagyarázhatatlan varázserővel, amelyért újra és újra sóvárogni tudunk. De biztosan varázserő ez, vagy csak egyszerű kémia? Utánajártunk.
2014-es indulása óta több mint 4 millióan keresték fel a Global Forest Watchot-azt a globális erdőhasználati térképet és adatbázist, amely segítségével pontos és valós idejű képet kaphatunk a világ bármely szegletének erdeiről. De mi a haszna egy ilyen adatbázisnak, és mire tudjuk használni? Máris mutatjuk!
Azt hiszem, az ünnepek alatt jutott belőle bőven, talán sokan vannak, akik elő sem merik venni a mérleget… De egy közhelyet segítségül hívva mondhatjuk: szép volt, jó volt, elég volt! Térjünk vissza a kiegyensúlyozott étrendhez, és nézzük meg, miért is jó nekünk, ha mihamarabb elhagyjuk a cukrot!
Évek teltek el úgy, hogy csak hallgattam barátaim élménybeszámolóit a hagymatea fogyasztásáról, az őszi meghűlések ellenfeléről, aki könnyűszerrel üti ki a nyeregből az első orrfolyásokat és szipogásokat. Nem tudom, miért, de csak sokkal később jutottam odáig, hogy ki is próbáljam. Kár volt ennyit várni.
Van a díszkertészetben egy növénynemzetség, amelynek tagjai szinte bármikor, bármilyen körülmények között képesek esztétikumot biztosítani kertünk számára. A kecskerágókról van szó: legkülönfélébb fajtáival és nemesítéseivel elérhetővé válik a télen is zöldellő kert eszménye – ráadásul igen változatos formában.
A napfény vitaminjának is nevezik, az utóbbi években pedig egyre fontosabbá vált használata. A tél viszont nem kedvez természetes előállításának, így mindenképpen pótolnunk kell. De vajon csak egy lehetőségünk van, vagy van még választás a kamrapolc alatt?
Európa számos területén jelennek meg farkasok egyre másra, több száz kilométernyi távolságban a már ismert élőhelyektől. Bemondja a TV, megosztják a közösségi platformokon, mi pedig úgy kezdünk el rettegni – és ártani a környezetnek –, hogy nem tudjuk, miről van szó, sőt: még érintettek sem vagyunk.
